190629. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klór-fenil-alkil-szulfidok előállítására nukleofil szubsztitucióval

3 190623 4 A találmány tárgya aljárás o-diklór-ben­­zol nukleofil szubszlituálására anionos nukle­­ofilokkel ciklusos vagy acíklusos polidentát kelátképző ligandumokkal katalizálva. A szubsztituált aromás vogyülelek je­lentősek a vegyiparban, akár mint végtermé­kek, akár mint intermedierek. így az ezek előállítására szolgáló olyan új módszer, amely energia-, nyersanyag-, és technológiai költ­ségmegtakarítással jár, igen jelentős gazda­sági előnyt jelent. Aktiválatlan aromás gyűrűk nukleofil szubsztituálására az irodalomban CBak kevés hivatkozás van. A kémiai gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy ha az aromás gyűrű po­tenciális iehasadó csoportja valamilyen módon nincs aktiválva, az elektrondonor, azaz a nukleofil- vegyületek reakciókészsége igen kicsi, ezért esetenként végbe sem megy a reakció. Ilyenkor speciális oldószereket vagy katalizátorokat vagy magas hőmérsékletet - vagy mindezeket együttesen - kell alkalmaz­ni. A2 extrém reakciókörülmények viszont sok esetben a vegyületek molekuláris átren­deződését vagy keverékterraékek képződését okozhatják. Alsop, Burdon és Tatlow eljárása szerint [J. Chem. Soc. 1801-5 (1962)] oktafluor-toluol egyik fluoratomját helyettesítik különböző nukleofilekke), Így például merkaptidokkal való reagáltatással. Az eljárásnál a trifluor­­-metil- és fluor-szubsztituensek aktiválják a gyűrűt. Langitle és Teach [J. Fluorine Chem. 1, 4. 407-14 (1976)] eljárásnál merkaptid íonok­­-felhasználásévaí ktorid-ionokal helyettesíte­nek hexakiór-benzoton. A reakció nehezen kézbentarthaló, mono-, di-, tri- és tetra­­-szubsztituált termékek keveréke képződik és perhalogénezett szubszlrátuin nagy akti­vitása miatt. Shaw, Kunerth és Swanson fJ. Org. Chem., 41. 4. 732-3 (1976)] aktiválatlan aril­­-klorid metoxiddal való nukleofil szubsztituá­­lását ismertetik. A reakciót hexa-melil-fosz­­foramid oldószerben játszatják le, amely ké­pes az aprotikus oldószerekben oldhatatlan sók feloldására is. Fukui, Endo és Oishi [Chem. Pharm. Bull. 28. 12. 3639-48 (1980)] krómkomplex-szel aktivált klór-benzolon a klór metoxicsoporttal való Bzubsztituálását ismertetik. Az eljárásnál alkalmazott 18-korona-6 ciklikus poliéter a meloxi-anion reakcióképességét növeli. Landini, Montanair és Rolla [J. Org. Chem. 48. 4604-5 (1983)] diklór-benzol alk.il— vagy aril-merkaptid-anionokkal való nukleofil szubsztituálásál ismertetik heterogén reak­ciókörülmények között. A merkaptid vizes ol­datát a szerves szubsztrátununal együtt me­legítjük, és a diciklohexán-18-korona-6 fázis­­transz fér-katalizátor ként szolgál. Azt tapasztaltuk, hogy aktiválatlan, al­kalmas Iehasadó csoportot tartalmazó mono­­vagy poüciklikus aromás vagy heteroaromás vegyületek és anionos nukleofil-vegyületek között nukleofil szubsztitúció jön létre, ha ciklusos vagy aciklusoB polidentát kelátképző ligandumokkal katalizálunk. Az új eljárás előnye, hogy ezeket a reakciókat nagy ho­zammal és szelektivitással játszathatjuk le olcsó oldószerekben (így például szénhidro­génekben), anélkül, hogy fémtartalmú katali­zátorokat vagy extrém reakciókörülményeket (hőmérséklet és nyomás) kellene alkalmazni. Polidentát kelétképző ligandumoknak azokat a vegyületeket nevezzük, amelyek több, szabad elektronpárral rendelkező, fém­atomok koordilélására képes donor-atomot tartalmaznak (Kirk Othmer Encyclopedia of Chemical Technology, 3. kiadás, New York, 1979, 6. 789. old.). A találmány tárgya a fentiek alapján el­járás (I) általános képletű vegyületek - a képletben R jelentése 1-4 szénatomos alkil­­csoporl - előállítására, oly módon, hogy o­­diklór-benzolt és (1-4 szénalomos alkil)-mer­­kaptid alkálisóját aromás szénhidrogénben 80-195 °C hőmérsékleten, az alkil-merkaptid­­-só súlyéra vonatkoztatva 2-20 t% mennyisé­gű, 300-2000 átlagos molekulasúlyú, aciklusos polietilénglikol vagy poliéter katalizátor je­lenlétében reagáltatjuk. A találmány szerinti eljárásnál poliden­tát liganduin katalizátorként alkalmazott poli­­etilénglikolok vagy poliéterek a merkaptid­­-féinBÓval komplexeket képeznek, ezek szer­ves oldószerben oldódnak, így az anionok nukleofílitása és ennek megfelelően a reakció ak tivitása növekszik. A találmány szerinti ejárás egyik meg­valósítási módja szerint az orlo-diklór-ben­­zolt orto-klór-fenil-alkíl-szulf iddá alakítjuk, amelyből azután számos hercbicid hatású ve­gyüld állítható elő. A találmány szerinti szubsztitúciós re­akciót a következő reakcióvázlattal illusztrál­hatjuk: ArX+M*Y- -SaHli-Biai» ArY+M*Y- ahol- Ar jelentése aktiválatlan, adott esetben szubsztituált aromás vagy heteroaromás szubsztrétum;- X jelentése lehasadó csoport;- Y jelentése anionos nikleofil anion, és- M jelentése kation. A szakterületen a polidentát ligandumok széles skálája ismert. Általában több funkciós csoportot tartalmaznak és lehelnek például éter-, amin- és/vagy tio-éter vegyületek. A ciklusos ligandumok példái a koronaéterek és ezek kondenzált gyűrűs származékai, vala­mint a glikolok más ciklusos kooligomerjei. A koronaéterek a szerves vegyületek ismert csoportját alkotják, előállításukat és jellem­zőiket a 3 687 978. sz, egyesült államokbeli szabadalmi leírás, továbbá az Angew. Chem. 84, 16. (1972) és C. M. Starke és Liotla: „Phase Transfer Catalyst, Principles and Techniques”, Academic PreBS (1978) 3. fej., 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents