190629. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klór-fenil-alkil-szulfidok előállítására nukleofil szubsztitucióval

5 190629 6 kiadványok tartalmazzák. A koronaéterek makro-monociklusos poliéterek, amelyek is­métlődő egységként {-X-CHj-CH2-)b csopor­tokat tartalmaznak, ahol X=0, és az ismétlődő egység etilén-oxi-csoport, ill. ha a szénlánc egy szénatommal kevesebb, metilén-oxi-cso­­port. Ha a vegyOlet hosszabb szénláncú cso­portokat tartalmaz, a -CH-CH-kőlcsőnhatás kihat a molekula egész szerkezetére. A „koronaéter” elnevezés a molekula­­-modell és a királyi korona hasonlóságából ered, valamint abból, hogy ezek a vegyületek képesek komplex formájában megkötni - mintegy „koronázni" kationokat. A fenti kép­let esetében n legkisebb értéke 2, ez a ve­­gyület az 1,4-dioxián, de a találmány szerinti eljárásnál alkalmazható koronaétereknél n ér­téke 4 vagy több. A 18-korona-6-nak neve­zett vegyület 1,4,7,10,13,16-hexaoxo-ciklookta­­dekán, amelyben 18 a gyűrűt alkotó összes atomok számét, korona a csoport nevét és 6 a makrogyűrűben levő összes heteroatomok számát jelenti. A fenti általános képletben a legfontosabb módosítás, ha X helyén az oxi­gént NH vagy NR csoporttal helyettesítjük, de helyettesítőként szerepelhet például kén­vagy foszforatom, vagy metiléncsoport is. A koronaóterek szerkezetének és előállítási módjának átfogóbb ismertetését a fent emlí­tett 3 687 978. számú amerikai szabadalmi le­írás tartalmazza. A korona-vegyületek né­hány példája a kővetkező: 1,4,7,10,13,16-hexaoxo-ciklooktadekán (18-ko­­rona-6), 15-korona-5 és különböző konden­zált-gyűrűs származékok, így például diben­­zo-18-korona-6, monobenzo-15-korona-5, di­óik lo-hexil- 18-korona-6, monoclklo-hexil-15- korona-5, dibenzo-24-korona-8, valamint di­­ciklo-hexil-24-korona-8 korona-vegyületek. A találmány szerinti eljárásnál más glikolok ciklusos kooligomerjeit is használhatjuk, pél­dául olyat, amelyben a fenti képlet szerinti ismétlődő egység propilén-cxi-csoport. A „kript" vegyületek, a korona-vegyületek há­romdimenziós makrociklikus megfelelői, szin­tén alkalmas polidentát ligandumok. Az itt al­kalmazott „koronaéler" meghatározás felöleli a fentiekben tárgyalt összes variációkat. Az aciklusos ligandumok közé tartoznak a poliéterek, így például a polietilénglikolok, polielilónglikol-éterek, valamint az etilén-oxid és tetrahidrofurán kopolimerek. A polietilén­glikolok (PEG-ek) az etilén-oxid H(0CHj­­-CHj)„0H általános képletnek megfelelő nyílt szénláncú lineáris polimerjei, ahol n az eti­­lén-oxid-egységek számát jelenti. Az ipari PEG-ekel számokkal jelölik, amely Bzám min­den esetben a polimerek átlagos molekulasú­lyéra utal. Például a PEG 400 olyan polieti­­lénglikoll jelent, amelynek átlagos molekula­­súlya 400 és az etilén-oxid egységek száma 3 és 17 között van. További példákat a Union Carbid „Carbowax, Polyethylene Glycols” című műszaki közleményében találhatunk. Bizonyos kereskedelmi forgalomban levő PEG-származékoknál az egyik láncvégi hidro­gént metiléncsoporttal helyettesítjük, ezeket metoxi-PEG-eknek nevezzük. Például a meto­­f> xi-PEG 350 olyan metoxi-PEG-et jelent, amelynek átlagos molekulasúlya 350 és az etilén-oxid egységek száma 2-14. A találmány szerinti eljárásnál mind a PEG-ek, mind a metoxi-PEG-ek alkalmazhatók hatásos katali- 10 zátorként. Alkalmazhatók továbbá az olyan kevésbé könnyen hozzáférhető származékok is, amelyeknek mindkét láncvégi hidrogén­atomja metilén-csoporttal van helyettesítve. A polipropilénglikolok a PEG-származékok egy 15 másik csoportját képezik és a találmány sze­rinti eljárásnál szintén alkalmazhatók hatásos katalizátorként. A nyílt széniéncú poliéterek a nukleofil szubsztitúciós reakcióknál a korona-óterek- 20 hez hasonlóan a fémionok szolvatálásával és komplex formában való megkötésével fejtik ki katalitikus hatásukat. A „nyílt láncú korona­­-vegyületek" csoport tagjait „podandok"-nak nevezzük. Ezek magukban foglalnak minden 25 olyan ligandumot, amely rendelkezik a nyílt láncú oligoéterek jellemző tulajdonságaival vagy speciális sorrendben heteroatomokat tartalmaz. A kívánt tulajdonságok elérése ér­dekében a polimer lánc oxigénatomja helyet- 30 tesíthető más atomokkal, például nitrogén vagy kénatommal. A fenti vegyülelekhez tar­toznak például a polietilén-iminek -(CHj-CHj­­-NH)b, valamint a poliéter- és politio-éter láncot tartalmazó vegyületek. Az alkalmazott 35 „aciklusos poliéterek” megnevezés a fentiek­ben tárgyalt összes változatot magában fog­lalja. A találmány szerinti eljárásnál a hatá­sosság és gazdaságosság szempontjait figye- 40 lembevéve előnyös katalizátorok a 200 és 20 000 közötti átlagos molekulasúlyú polieti­­lénglikol-éterek, még előnyösebbek a 300 és 6000 közötti, legelőnyösebbek a 300 és 2000 molekulasúly közötti polietilénglikol-éterek. 45 A találmány szerinti eljárásnál a polide­nát ligandumoknak katalizáló szerepük van és Így nem szükséges sztöchiometrikus mennyiségben alkalmazni. Az aromás vagy heteroaromás szubsztrátum mennyiségére 50 számítolt 1 tX mennyiségű katalizátor már megfelelő hatású, de még ennél kisebb meny­­nyiség is hatásos lehet. Fontos, hogy a kata­lizátor mennyiségére felső határ nincs, bár gazdaságossági megfontolások eleve kizárhat- 55 jók a katalizátorfelesleg alkalmazását. Általá­ban előnyös, ha az aromás vagy heteroaro­­más szubsztrátum mennyiségére számított 1- -50 IX mennyiségű katalizátort alkalmazunk. Még előnyösebb, ha ez a mennyiség 2-20 tX. 60 Az aromás vagy heteroaromás szubszt­rátum lehet monociklusos vegyület, például benzol, tiofén vagy piridin, vagy policiklusos vegyület, például naftalin, kinolin, azulén, anlracén vagy karbazol, vagy ezek adott 65 esetben szubszlituált származékai. A hetero-3 4

Next

/
Thumbnails
Contents