190627. lajstromszámú szabadalom • Eljárás naftil-amin származékok és az azokat hatóanyagként tartalmazó kokcidiózis elleni készítmények előállítására

3 190627 4 A találmány tárgya eljárás új naftil­­-amin-származékok előállítására, amelyek kokcidiózis elleni kezelésre alkalmazhatók. Ugyancsak a találmány tárgya az új naftil­­-amin-származékokat tartalmazó kokcidiózis elleni készítmények előállítására szolgáló eljárás is. A 4 183 949 számú amerikai szabadalmi leírásban aril-amino-2,4-dinitro­­naftalinokat írtak le, melyek ízeltlábú irtó, gombaölő és baktériumellenes hatású anyagok. A találmány tárgya eljárás az (I) általá­nos képletü naftil-amin-származékok előállítá­sára, ahol R2 jelentése halogénatom, fenilcsoport, nitro­­csoport vagy cianocsoport, és R1 jelentése hidrogén- vagy halogénatom, azzal a kikötéssel, hogy a naftalin-vázon az R2 csoport és a dinitro-anilino-c.soport ugyanazon feniléncsoport szubsztituensei, és egymáshoz képest orto- vagy para-helyzet­­ben vannak. A találmány szerinti eljárással előállítha­tó előnyős vegyületek a (III) általános képle­­tű vegyületek, ahol R2 és R3 jelentése halo­génatom. A halogénatom elnevezése alatt fluorato­mot, klóratomot, brómatomot és jódatomot ér­tünk. Az alábbiakban felsorolt vegyületek jel­lemző példái a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületeknek: l-ciano-N-[2,4-dinitro-6-(trifluor-metil)-fen­­ill-3-naftil-amin, l-(l,l,2,2-tetrafluor-etoxi)-6-klór-N-r2,4-di­nitro-6-(trifluor-metil)-fenil]-2-naftil-amin, 3- bróm-6-elil-N-l2,4-dinitro-3-klór-6-(triflu­­or-metil)-fenill-l-naftil-amin, 4- (trifluor-metoxi)-7-bróm-N-r2,4-dinitro-6- -(trifluor-metil)-fenill-l-naf til-amin. A találmány szerint úgy járunk el, hogy (VI) általános képletü naftalin-származékot (VII) általános képletü dinitro-benzol-szárma­­zékkal bázis jelenlétében reagáltatunk - R2 és R3 jelentése fentiekben megadott, Y ami­­nocsoport és X halogénalom -, és kívánt esetben a kapoLl (I) általános képletü termé­ket - R3 jelentése hidrogénatom - halogénez­­zük. A reakciót általában úgy hajtjuk végre, hogy körülbelül ekviinorális mennyiségű naf­­til-aminl és szubsztituált halogén-benzol származékot keverünk legalább egy ekviva­lens bázis jelenlétében, alkalmas szerves ol­dószerben. Az alkalmas oldószerek nem reak­tívak és a legtöbb aprotikus oldószer közé­jük tartozik. A közönségesen alkalmazott ol­dószerek az amidok, például az N,N-dimelil­­-formamid vagy a hexametil-foszforamid; az éterek, mint például a lelrahidrofurán, a di­­elil-éler és a dioxán; a szulfoxidok, mint pél­dául a dimetil-szulfoxid. Ezek közül a dimetil-formamid alkalmaz­ható előnyösen. A reakciót általában -25 °C-100 °C kö­zötti, előnyösen 0 8C-50 °C közötti hőmér­sékleten hajtjuk végre. A reaktánsként al­kalmazott bázis elég erős legyen ahhoz, hogy a naftil-amin-származék nitrogénhez kötött protonját lehasítsa. Alkalmas bázisok az alká­­lifém-hidridek, például a nátriumhidrid, és litiumhidrid, előnyösen a nátrium-hidrid. A termék képződés befejeződése után, ami álta­lában pillanatszerütól 48 órás reakcióidőn belül megtörténik, a reakcióelegyel a szoká­sos módszerekkel dolgozzuk fel. Jellemzően a termék egyszerűen a reakcióelegyhez való víz vagy vizes savoldat, például vizes sósav­oldat, vagy kénsavoldal hozzáadásával nyer­hető ki. A kívánt termék gyakran a vizes savoldatból kristályosodik vagy olajként vá­lik ki. Más módszerrel a termék vízzel nem ele­gyedő oldószerrel, mint például dietil-éterrel, et l-acetáttal, diklór-metánnal a vizes fázisból extrakcióvai kinyerhető. Az oldószer például vákuum bepárlással történő eltávolítása után a találmány szerinti eljárással előállított ter­mékhez jutunk. Az így kapott terméket kí­vánt esetben tovább tisztíthatjuk az iroda­lomból ismert módszerekkel, például oszlop­­kromatográfia segítségével, amit szilikagél adszorbens felhasználásával végezhetünk vagy szokásos oldószerekből való kristályosí­tással. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületeket előnyösen olyan szubsztituált benzolszármazékokból és szubsztituált nafta­­linókból kiindulva állítjuk elő, amelyek már tartalmazzák a végtermékben megkívánt sz ubsztituenseket. A kiindulási anyagok az irodalomban ismert módszerekkel előállítha­tok. Azonban bizonyos szubsztituensek a szubsztituált N-r2,4-dinitro-6-(lrifluor-metil)­­-fenil)-naftil-amin származékokra is bevezet­hetők. Például halogén-szubsztítuenst a ve­­gyület különböző helyzetébe bevezethetünk ismert halogénezőszerek segítségével. Az alábbi példákon részletesen bemutat­juk a találmány szerinti eljárást: 1. Példa l-niLro-N-[2,4-dinilro-6-(lrifluor-metil)-fe­­nil 1-2-naf til-amin 2,0 g nátrium-hidrid 40 ml dimetil-for­­mnmidban készült szuszpenziójához 3,8 g 1- -nitro-2-naftil-aminl adunk, majd 5,4 g 2,4- -dinitro-6-(trifluor-metil)-l-klór-benzolt adunk a reakcióelegyhez, amit ezután körül­belül egy óráig szobahőmérsékleten keve­rünk. Ezután az elegyel 500 ml jeges vízhez adjuk, ami 40 ml tömény sósavai tartalmaz. A sárga csapadékot leszűrjük és megszáritjuk, így 4,8 g l-nilro-N-[2,4-dinitro-6-(trifluor­­-metil)-fenil]-2-naftil-aminl kapunk. Kiterme­lés: 56% o.p.: 213-215 °C. Elcmanalizis a CiíHgFjNíOe képlet alapján, számítolt: C, 48,35; II, 2,15; N, 13,27; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents