190618. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet bányászati önjáró biztosító berendezéseknél egyes elemek összekapcsolására, főleg bölcső és vezetőék összekapcsolására
3 190616 4 A találmány tárgya szerkezet, bányászati önjáró biztosító berendezéseknél egyes elemek összekapcsolására, főleg bölcső és vezetőék összekapcsolására. Ismeretes, hogy a bányászati önjáró biztosító berendezéseknél számos olyan elem áll egymással kapcsolatban, amelyeknek üzemközben különféle elmozdulási lehetőséget kell biztosítani egymáshoz képest. Különösen a bölcsőnek nevezett szerkezeti részlet és a vezetőék összekapcsolása tekintetében merülnek fel a legtöbbször problémák, éppen ezért a találmány szerinti szerkezet főleg ezeket a problémákat igyekszik megoldani és az említett két szerkezeti részlet összekapcsolására alkalmas. Erre tekintettel az ismertetést is a bölcső és vezetőék összekapcsolásának szemelőtt tartásával adjuk meg. Ez az ismertetés azonban nem jelenti azt, hogy a találmány és az oltalmi igény csak a bölcső és vezetőék összekapcsolására szolgáló szerkezetre korlátozódik. A bányászati önjáró biztosító berendezéseknél a bölcső feladata, hogy a szállító szerkezet ráeső részeit hordozza, továbbá a bölcsőn foglal helyet a fejtőgép vezető pályájának egy-egy szakasza is. A vezetőék az önjáró biztosítás és a bölcső közötti kapcsolatot szolgálja. Ismeretes, hogy a bányászati önjáró biztosító berendezések egymás mellett nagyszámban vannak egyidejűén alkalmazva. Egy fogás vétele és elszállítása után ezt az egész berendezéssort előre kell léptetni. Ez úgy történik, hogy a megfelelő mozgató hidraulikus egységek szükséges sorrendben való oldása után a bölcsőket egymás után sorban előre tolják, majd utánuk viszik a biztosító berendezések egyéb részeit. A vezetőékek szolgálják azt a feladatot, hogy az egymás melletti biztosító berendezések osztástávolsága ne változzon nagymértékben, miközben az egyes berendezések egymáshoz képest a lépési hossznál: megfelelően elmozdulnak. Ugyancsak a vezetőékek biztosítják, hogy a szomszédos biztosító berendezések között szintkülönbség ne keletkezzen. Ezen túlmenően a vezetőékek feladata azt is biztosítani, hogy egy-egy bölcső és a hozzá tartozó biztosítás kapcsolata állandóan • fennmaradjon. Nyilvánvaló, hogy a bányászati fejtés környezetében fennálló igen mostoha körülmények mellett nem lehet azt elérni, hogy mind horizontális, mind vertikális irányban a bölcsdő és a hozzá tartozó vezetőék, valamint a szomszédos azonos elemek egy síkban mozduljanak el. Minthogy ez nem biztosítható, a vezetőék a bölcső között igen számottevő feszültség keletkezik. Az említett szerkezeti részleteket összekapcsoló szerkezeti megoldások nem tették lehetővé, hogy az egymáshoz képest különféle elmozdulást végző elemek kapcsoló részei tönkre ne menjenek. Emiatt igen jelentős javítási, szerelési, sőt ezen túlmenően, mivel a tönkrement vezetőékek nagyrésze az omlásban maradva elvész, pótlási plusz-ráfordítást kellett biztosítani annak érdekében, hogy a termelés tovább folytatható legyen. E szerelési munkák jelentős termelési idő kiesést okoztak. Mindezeket összevéve a bölcső és vezetőék közti kapcsolat megszakadásából eredően műszaki és gazdasági hátrány származott, illetve származik. Az ismert szerkezetek közül a legkorábban alkalmazott megoldás lényegében azt jelentette, hogy a bölcső és a vezetőék között a kapcsolatot egyetlen fekvő csap biztosította. Ez a csap a körülötte elmozdulható vezetőék és bölcső számára csak függőleges síkban való elfordulást engedett meg. Horizontális síkban való elfordulás csak olyan mértékben volt lehetséges, amit az említett fekvő csap és hozzá kapcsolt szerkezeti részek közötti illesztés hézag tett lehetővé. Ez azonban általában kevés volt akkor, ha a bölcső például a biztosító berendezés talprészéhez képest egy magasabb szintre volt kénytelen felcsúszni az előretolás folyamán. Ilyenkor olyan nagy feszültségek léptek fel, amik a leggyengébb helyeken törésekhez vezettek és végeredményben a bölcsők és a vezetőckek közti kapcsolat megszakadását okozták. Az önjáró biztosító berendezéseknél a bölcső és a vezetnék összekapcsolására a későbbiek során olyan szerkezetet alakítottak ki, amely egy közbenső taggal rendelkezett és ez a közbenső tag egy-egy fekvő csap segítségével kapcsolódott egyrészt a vezetőékhez, másrészt a bölcsőhöz. Ez a közbenső tag már nagyobb mozgási lehetőséget biztosított a bölcső és vezetőék egymáshoz való elmozdulásában, de végeredményben nem oldotta meg azt a feladatot, anú a horizontális síkban való elmozdulás es a magasabb szintű, de vízszintes síkban való bölcsőbeállás esetén — mint nehézség — felléphet. Ezért ezeknél a szerkezeteknél is nagyszámban fordult elő a bölcső és a vezetőék egymástól való elszakadása, az ezek közötti kapcsolat megszűnése. A mind gazdasági mind műszaki szempontból nagy károkat jelentő, előbb említett kapcsolat megszakadások további elemzésre késztették a konstruktőröket és kialakítottak olyan kapcsolatot, amely végeredményben egy függőleges és egy vízszintes csap létét jelentette. Ennek megfelelően egymáshoz képest már mind függőleges, mind vízszintes síkban is el tudott mozdulni egymáshoz viszonyítva a vezetőék és a bölcső. Ez a szerkezet sem oldotta azonban meg azt a feladatot és azt a problémát, ami ekkor jelentkezik, amikor a bölcső egy a saját síkjával párhuzamos, de magasabban fekvő — a talpnál magasabban fekvő - helyzetbe kerül és itt esetleg horizontális irányban elfordul vagy elcsavarodik a talp síkjához képest. Ilyen esetek pedig általában napirenden vannak a bányabeli térségekben a művelés közvetlen környezetében. Meg kell jegyezni, hogy a bányászati önjáró biztosító berendezések területén születtek olyan megoldások is, amelyik kardáncsukíókat alkalmaztak egy-egy pajzs talpa 5s a szállítószerkezet kapcsolatát biztosító mechanizmusban. Ilyen megoldást ismertet például a 30 05 421 számú DE OS. Az említett nyomtatvány ismertette megoldásnál egy összekapcsoló mechanizmusban legalább négy kardáncsuklót kell alkalmazni, az azokhoz tartozó rudakkal, sajátos rúdfejekkel, sőt sajátos hidraulikus munkahengert is kénytelenek alkalmazni a közbülső kardáncsuklók magassági szintjének változtatására. Ez a szerkezeti kialakítás rendkívül megdrágítja az összekapcsoló szerkezetet, de mégsem eredményezi az alapprobléma megold ísát, mert a talp és a szállítószerkezet egymáshoz képesti elcsavarodásávai szemben nem tud ellenállni, káros feszültségek nélkül. Ezen túlmenően különleges karbantartási igényű a vázolt mechanizmus, amely körülmény fokozza hátrányait. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
