190591. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzimidazo [2,1-g] benz [de] izokinolin-származékok előállítására
17 190591 18 31. példa Adjuváns indukálta izületi gyulladás vizsgálat patkányokon ll-trifluor-metil-7H-benzimidazo (2,1- -a) benz (de) izokinolin-7-on-t vizsgáltuk, hogy mennyire tudja befolyásolni a patkányok hátBÓ lábainak duzzadását, illetve a csontjaik károsodását, amelyet a patkányok- 10 ban az adjuváns indukálta ödéma okoz. Az adjuváns indukálta izületi gyulladás (arthritis) miatt létrejött hátsó láb duzzadás inhibitálásának mérhetővé tétele érdekében a gyulladás két fázisát határoztuk meg (1) pri- ^ mer és szekunder injekciózott hátsó láb és (2) a szekunder nem injekciózott hátsó láb, amely az injekciózott láb gyulladásának indukciójától számított 11 nap múlva kezd ál* tatában kifejlődni. Az immunoszupresszlv aktivitás egyik indikációja az utóbbi tipusú gyulladás csökkenése Cf. Chang. Arth. Rheum 20 1135-1141 (1977). Az ősszehasonlitó becsléshez a fenoprofént alkalmaztuk (40 mg/kg) standard gyulladásgátlóként (Nickander és társai, Fed. Proc. Annual FASEB Mtgs. April 1971 ABS No 205). Adjuváns okozta izületi gyulladást indukáltunk LewiB-Wistar hím patkányokban (200- -210 g) oly módon, hogy ásványi olajban lévő liofilizált, hőkezelt, Mycobacterium tuberculosis (Calbiochem-Perrigèn-C) 0,5%-os szuszpenziójából 0,1 mlt-t a jobb hátsó lábba Bubplantar módon beinjekcióztunk. (Winter és társai által az Arlh. Rheum 9. 394-397 (1966) folyóiratban közölt eljárás módosított válto- 5 zata). 10 patkányból álló egyik csoport csak ilyen kezelést kapott ( .TB control*). 5 patkányból álló másik csoport nem kapott kezelést (normál kontroll). Valamennyi vizsgálandó vegyületet karboxi-metilcellulózba (IX) szuszpendáltuk el és szondán át juttattuk a patkányokba (5 állat volt egy csoportban) naponta 100 mg/kg (1. vizsgálat), illetve 50 mg/kg (2. vizsgálat) volt a szájon át bevitt dózis, kezdve az adjuvánB bevitelének napjával és további 23 napon át folytatva (24 dózis). A láb térfogatokat higany kiszorítással állapítottuk meg Statham nyomásérzékelőt ób digitális voltmérőt használva. Az injekciózott és a nem injekciózott hátsó láb térfogatokat egyaránt megmérjük a 11, 14, 16, 18, 21, 23. és a 25. napon. A 25. napon röntgenfelvételt is készítettünk miután az állatokat megöltük. A TB kontroll, a normál kontroll és a droggal kezelt csoport állatai nem injekciózott hátsó lábának térfogatét mértük a 11. naptól a 25. nappal bezárólag és kompjuterrel lerajzolhattuk a görbéket és a görbék alatti területet meghatároztuk (TB kontroll mirtusz normál kontroll és a kezelt állatok mirtusz a normál kontroll). Az eredményeket a IV. táblázatban foglaltuk össze. IV. táblázat Nem injekciózott láb gyulladásának inhibitálása 11. napból - 25. napig Vizsgálat Dózis mg/kg P.O. x 24 X-os Inhibitélás' Fenoprofen ll-(trifluor-metil)-7H-benzimidazo(2,l-a)-44 44X benz(de)izokinolin-7-on Vizsgálat 100 85,8X Fenoprofen ll-(trifluor-metil)-7H-benzimidazo(2,l-a)-40 60.7X benz(de)izokinolin-7-on 50 55,9X * A X-os inhibitélás a nem injekciózott láb térfogatok átlagából rajzolt görbe (AUC) alatti területek különbsége a 11, 14, 16, 18, 21, 23. és a 25. napon, amelyet a következő képlet Bzerint számolunk ki: (Droggal kezelt AUO-(normál kontroll AUC) X—os inhibitálás = -1- ------------------------------- 100 (TB kontroll AUC)-(normál kontroll AUC) A nem beinjekciózott lábról készült 55 röntgenfelvételek Gross megfigyelése szerint a kezelt állat CBontkárosodásának inhibitálása 94X-OS (1. vizsgálat), illetve 88X-os (2. vizsgálat) a TB kontroll csoporthoz viszonyítva. A csontkárosodáB lényeges inhibitálása volt megfigyelhető (1. vizsgálatnál 68%-ob, 2. vizsgálatnál 66X-os), ha azt a beinjekciózott lábakhoz hasonlítottuk. 10
