190563. lajstromszámú szabadalom • Mesterséges csípőizület
3 190563 4 A találmány tárgya elő szervezetekbe beépíthető mesterséges csípóizület, amely a combcsont velőüregében ékelve és/vagy csontcementtel rögzíthető szárból, a szár kúpos nyakrészén cserélhetően rögzíthető, 5 gömbszerü fejből, valamint adott esetben a fej fészkét képező, medencecsontba ágyazott vápából áll, amelyben a fej gömbcsukló szerűen van ágyazva, valamint eljárás ezen mesterséges csípóizület beültetésére. 10 Jelenleg számos, egymástól eltérő elven felépülő, eltérő megoldású és paraméterű mesterséges csípóizület jsmeretes a természetes csípóizületek részleges vagy teljes pótláséra, azok sebészeti úton történő hely- 15 reállitására. Ezek a mesterséges csípóizületek igyekeznek az élő szervezet igényeit, az Ízületekkel szemben támasztott követelményeket maximálisan kielégiteni, de minden tekintetben optimális megoldás eddig nem született. 20 Ennek bizonyítéka az egymástól eltérő, igen sokféle kialakítású protézis. Ezek közül - éppen bizonyos meglevő bárányaik miatt - egyértelműen egyik sem tudott elterjedni. A mesteséges csipőizületeknek Bzámos kö- 25 vetelményt kell kielégíteniük. Legfontosabbak ezek közül a következők: hosszú idejű kifogástalan működés, kellő mechanikai szilárdság és kopásállóság, nagy rugalmasság, korrózióállóság, kompatibilitás, tartós és lazulás- 30 mentes kapcsolódás a beületetés helyéhez, emellett szerkezeti egyszerűség és egyszerű beültethetóség. Ezek a tulajdonságok az ismert találmányi megoldásoknál csak részben találhatók meg. 35 A korábbról ismert megoldások közős jellemzője így általában a konstrukció bonyolultsága és a felsorolt követelményeknek csak részbeni kielégítése. A szárak sok esetben több darabból áll- 40 nak és csavarral összeerősitettek, így bonyolult szerkezetük magában hordozza az egymáshoz viszonyított elmozdulás, lazulás lehetőségét, mint például a 2 839 093 sz. NSZK-beli szabadalmi leírásnál. 45 A szárak egy részének felülete mentes kiképzésű (pl. a 2 623 <128 és a 2 659 916 sz. NSZK-beli közrebocsátási irat szerint) vagy forgácsolásra alkalmas kiképzésű (2 839 092 sz. NSZK-beli közrebocsátási irat), 30 amelyek a csontban éles bemetszéseket okoznak, növelve a kifáradási törés veszélyét a csontban és protézisszárban egyaránt. A szárak sok esetben gallérral rendelkeznek, amely az izületi forgáspontot ugyan 35 egyértelműen meghatározza, de gátolja a szár tökéletes ékelődő rögzítését. Ilyen megoldás ismerhető meg pl. a 2 839 092 és a 2 805 868 sz. NSZK-beli szabadalmi leírásokból. Ezeknél a megoldásoknál hajlító igénybe- 30 vételnél a szár velőüregi pontszerű támaszkodása nagy feszültségeket ébreszt a csontban, annak elhalását okozhatja. Ezek a protézisszárak ezért hosszabb idő után fellazulhatnak. 65 A mesterséges csípóizületek többségénél, íg / például az előbb említett két megoldásnál is, a szár a gömbszerű fejjel egy darabot képező alkatrészként készül. Sok esetben viszont igényként jelentkezik a részleges protézis későbbi kiegészítése teljes protézissé, h8 a medencecsont természetes vápája elkopik és azt mesterséges vápával kell pótolni. Ha a szár a fejjel egy darabot képez, ilyen esetekben a régi protézisszár nehézkes kivésésére van szükség, növelve a műtéti időt és a műtéti kockázatot. Vannak ugyanakkor azonban már olyan megoldások is, mint például a 2 732 923 sz. NSZK-beli szabadalmi leírás szerinti mesterséges csípóizület, ahol a fej és szár kónuszos kötéssel kapcsolódik egymáshoz. A beültetési eljárásoknál követelmény az ízületi forgáspont lehetőség szerinti változatlansága. Ezt a műtéti eljárások többsége úgy éri el, hogy a combcsontfej és a combcsontnyak együttes levágása után a szabaddá váló velőűrt többszöri bepróbálással protézisszárhcz igazítják, mégpedig úgynevezett próbaprotézisek beültetésével, kihúzásával, a protézisfejek illetve próbafejek vápába illesztésével. Az ismételt többszöri próba részben rendkívül időigényes, másrészt fennáll a szükséges méretnél nagyobb üreg kialakulásénak veszélye, ami nehezen korrigálható és az izületi forgáspont a szükségesnél lejjebb kerül. Emellett a csont a szükségesnél nagyobb mértékben gyengül, nő a kifáradésos törés veszélye. Galléros protézisek esetén a csont lemetszési síkja határozza meg a középpontot, ami már nehezen korrigálható. Azonban még pontos középpontosítás esetén is fennáll a szárkilazulás veszélye, a már korábban elmondottak szerint. Emellett a mesterséges csípóizületek jelentős része nem rendelkezik a gyors és egyszerű műtéti eljáráshoz igazodó, megfelelő bçültetést illetve kihúzást segítő felületekkel. A találmány által megoldandó feladat egyrészt olyan mesterséges csípóizület kialakításé, amely az eddig ismertek hátrányait és hiányosságait kiküszöböli, és valamennyi meet anikai, anatómiai és sebészeti követelménynek megfelel, másrészt olyan műtéti eljárás kidolgozása ezen mesterséges csípóizület beépítésére, amely ennek gyors, egyszerű és pi eciz beültetését lehetővé teszi. A kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan szárból, fejből és adott esetben mesterséges vápából álló mesterséges csipóiz ilettel oldjuk meg, amelynél a mindenütt lekerekített élű, folyamatosan törésmentes felületű Bzár velőüregbe ékelődő egyenes része olyan kűpfelülettel, célszerűen érdesített kúpfelülettel van kialakítva, amelynek kúpszöge nagyobb az önzárás határszögénél, célszerűen 5,5°±15’ míg a szár nyakrész alitti felső részén a hossztengely közelébe eső tartományban beütés és kihúzásra alkal-3
