190445. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szalicilsav-származékok és az azokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 190 445 2 A találmány tárgya eljárás új szalicilsav-szárma­­zékok, fiziológiailag elviselhető sóik, valamint az ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészít­mények előállítására. A találmány szerint előállít­ható szalicilsav-származékok az (I) általános kép­letnek felelnek meg, amelyben W karboxilcsoport vagy az alkoxirészben legfel­jebb 4 szénatomot tartalmazó alkoxi-karbonil­­csoport és R1 1-4 szénatomos alkilcsoport, Y 1-3 szénatomos alkiléncsoportot jelent, míg X jelentése (II) általános képletű piridinil­csoport vagy (III) általános képletű kinolinil­­csoport, amely csoportokban A jelentése a nitrogénatomján át kapcsolódó, adott esetben egy vagy két 1-4 szénatomos alkilcso­­porttal szubsztituált 4-8 szénatomos alkilén-imino­­csoport. Az (I) általános képletű szalicilsav-származékok a vércukorszintet erősen csökkentik. Amennyiben W karboxilcsoportot jelent, a fizio­lógiailag elviselhető sók például alkálifém- vagy al­­káliföldfémsók lehetnek. A szerves vagy szervetlen savakkal képzett savaddíciós sók közül a hidroklo­­ridot részesítjük előnyben. Y előnyös jelentése —CH2—CH2-csoport, W előnyös jelentése karboxilcsoport vagy az alko­xirészben legfeljebb 2 szénatomot tartalmazó alko­­xi-karbonil-csoport. R1 előnyösen 1-3 szénatomos alkilcsoportot jelent. Az alkilénimino-csoport kifejezésen ciklusos aminokat értünk, így pirrolidint, piperidint, hexa­­metilén-imint, heptametilén-imint, oktametilén­­imint, amely egy vagy két alkil-csoporttal szubszti­­tuálva lehet. Az alkil-csoporttal szubsztituált pipe­­ridineket, így például a 3-metiI-piperidint és a 3,5- dimetil-piperidint előnyben részesítjük. A két alkil­­csoporttal szubsztituált ciklusos aminok általában cisz/transz-elegyként vannak jelen, de tiszta izomer­ként is előfordulhatnak. Az egyszerűség kedvéért, amennyiben elegyről van szó, erre külön nem uta­lunk. Hasonló szerkezetű, de az X szubsztituens jelen­tésében különböző vegyületeket a 2 706 977 sz. NSZK-beli közrebocsátási irat ismertet. Az (I) általános képletű szalicil-származékokat és sóikat a találmány szerint úgy állítjuk elő, hogy a) (IV) általános képletű amino-vegyületeket - a (IV) általános képletben R1, Y és W jelentése a fenti - (V) általános képletű karbonsavval - az (V) álta­lános képletben X jelentése a fenti - vagy annak adott esetben in situ képzett reakcióképes szárma­zékával reagáltatunk, vagy b) (IV) általános képletű amino-vegyületeket - a (IV) általános képletben R1 és Y jelentése a fenti és W az alkoxirészben legfeljebb 4 szénatomot tartal­mazó alkoxi-karbonil-csoportot jelent - (VI) álta­lános képletű karbonsavval vagy annak adott eset­ben in situ képzett reakcióképes származékával vagy (VII) általános képletű karbonsavval vagy annak adott esetben in situ képzett reakcióképes származékával - a (VI) és (VII) általános képletben B jelentése halogénatom - reagáltatunk és a kapott vegyületet A—H képletű vegyülettel - ahol A je­lentése a fenti - reagáltatjuk, majd az a) vagy b) eljárások szerint kapott ve­gyületet adott esetben észterezéssel vagy átésztere­­zéssel W helyén alkoxikarbonilcsoportot tartalma­zó vegyületekké alakítjuk vagy szabad savvá hidro­­lizáljuk vagy bázissal vagy savval fiziológiailag el­fogadható sóvá alakítjuk. Az a) és b) eljárásban alkalmazott (V), (VI) és (VII) általános képletű savak reakcióképes szárma­zékaiként például az alkil-, aril- vagy aralkilésztere­­ket, az imidazolidokat, az anhidrideket, az alifás vagy aromás karbon- vagy szulfonsavakkal vagy szénsavészterekkel alkotott vegyes anhidrideket, az N-aciloximideket vagy az aktív észtereket alkal­mazhatjuk. Ezeket a reakcióképes származékokat az alábbi savaktivizáló és/vagy vízelvonó hatású reagensek­kel állíthatjuk elő: klórhangyasavészter, N,N- karbonil-diimidazol, N,N-diciklohexil-karbodi­­imid vagy 1-hidroxi-benztriazol. Az a) és b) eljárás szerinti reagáltatást oldósze­rek jelenlétében végezzük. Oldószerként előnyösen klórozott szénhidrogé­neket, például metilén-kloridot, kloroformot vagy tetrahidrofuránt, továbbá toluolt vagy dimetil­­formamidot alkalmazhatunk. Amennyiben az akti­válás vagy acilezés során savmegkötőszer szüksé­ges, szervetlen vagy szerves bázisokat, például nát­riumkarbonátot, trietilamint vagy piridint adunk a reakcióelegyhez. A reagáltatást - 10 °C és az alkal­mazott oldószer forráspontja közötti hőmérsékle­ten végezzük. A W helyén karboxilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket észterré alakítha­tunk. Az utólagos észterezés előnyösen savas kata­lizátor jelenlétében a megfelelő alkoholban, vagy a sav aktiválása és a megfelelő alkohollal végzett reagáltatás útján történik. Az A helyén két alkilcsoporttal szubsztituált cik­lusos amint tartalmazó (I) általános képletű vegyü­­let cisz/transz-elegyét a szokásos módon, például oszlopkromatográfiával választhatjuk szét kompo­nensekké (ez azonban nem képezi a találmány tár­gyát). Az (I) általános képletű vegyületekből bázisok­kal és savakkal fiziológiailag elfogadható sókat ké­pezhetünk. Amennyiben W karboxilcsoportot je­lent, a sóképzéshez az alkáliföldfém- vagy alkáli­­fém-hidroxidok, -karbonátok vagy -hidrogénkar­bonátok vagy az alkálifém-alkoholátok alkalma­sak. Savként például szervetlen savakat, így sósa­vat vagy kénsavat, vagy pedig szerves savakat, pél­dául maleinsavat vagy fumársavat alkalmazha­tunk. A találmány szerinti eljárás reakcióparamétereit széles határokon belül változtathatjuk. A találmány szerint előállított vegyületeknek ér­tékes gyógyászati, főleg a vércukorszintet csökken­tő hatása van. A vegyületek azért főleg äntidiabeti­­kus gyógyszerek hatóanyagaként alkalmazhatók. A vegyületek vércukorszint-csökkentő hatását úgy állapítottuk meg, hogy a vegyületeket szokáso­san etetett házinyulak tápjába keverve az állatok­kal megetettük, és hosszabb időn keresztül valami­lyen ismert módszerrel (a Hagedorn-Jensen-féle módszer szerint vagy automatikus elemző segítsé­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents