190287. lajstromszámú szabadalom • Doromb, főként magasabb hangfekvésekre, továbbá eljárás dorombok előállítására
2 190 287 A találmány tárgya doromb, főként magasabb hangfekvésekre, amelynek nyitott kerete és a kereten rögzített, pengetővel ellátott rezgőnyelve van, valamint eljárás dorombok előállítására, melynél keretet és rezgőnyelvet készítünk, a rezgőnyelvet a 5 leválasztási élek síkjában a keretre rögzítjük, végül a kész hangszert vagy legalább a keretet célszerűen galván bevonattal látjuk el. A doromb hangszerként ill. a legáltalánosabb értelemben vett eszközként tekintve is az emberiség 10 őstörténetéből származtatható, mivel többezer éves forrásokban már nyomára lehet bukkanni. A dorombnak két alkatrésze van, egyrészt a lényegében a görög abc nagy omega-betűjéhez hasonló alaprajzú nyitott vagy lantformájú zárt keretből, másrészt a keret ívelt fejrészében rögzített és a keret szárai között, a keret síkjában elhelyezkedő rezgőnyelvből van összeállítva. A rezgőnyelv az esetek többségében egy, a saját anyagából hajlított pengetővel vagy adott esetben egy más pengetőelemmel, pl. a rezgőnyelvre kötött zsinórral van felszerelve. Zárt keretes doromboknál a rezgőnyelv a keret kiváltásában van elhelyezve. A már említett ősforrások szerint a dorombokat Ázsiában és Óceániában bambuszból készítették 25 Egyes források utalnak arra is, hogy Szibériában találtak fából készített dorombokat, Alaszkában pedig rezgőnyelvként halcsontot használtak A fémből készített doromb Európában a XIV. szá zadban érte el máig is ismert, hagyományos alakját 30 Ezeket elsősorban meleg-, ritkábban hidegtechno • lógiával gyártják. A melegtechnológia egyrészről - a Magyar Néprajzi Lexikon I. kötete szerint - vándor cigány kovácsok mestersége volt, akik egyedi technikával és 35 anyagból, kézi formázással állították elő a hangszert, másrészről az osztrák Schwartz-cég két évszázados gyakorlata szerint feltehetően vagy az odorban vagy a formázott tüskére kovácsolás volt. Az ismert melegtechnológia szerint először kikc- 40 vácsolják a keretet, majd rögzítik benne a rezgőnyelvet. A félkész darabot ezután hőkezelik; edzik és megeresztik, majd revétlenítik. Végül a hangszer a nyálkorrózió elkerülésére és esztétikai meggondolásból célszerűen galvanizált vagy más, pl. festett 45 bevonatot kap. A melegtechnológiával előállított doromb ill. a technológia legtöbb hátránya az előállított hangszer egyedi, csak véletlenül ismételhető ill. ismétlődő, tudatosan nem befolyásolható jellegében van. 50 Más szóval a hangszer hangterjedelme, hangereje, dinamikája és lecsengési ideje teljesen véletlenszerűen alakul ki, részben az ún. leválasztási él kb. 130°os élszöge miatt. Az ismert technológia egy további hátránya az, hogy a hő okozta alakváltozás mérté- 55 kének véletlenszerű alakulása elsősorban a magasabb hangfekvésű - szoprán és alt jellegű - dorombok készítését nem teszi lehetővé. Hátrány a technológia - a felhevités, az alakítás, az edzés, a megeresztés és a revétlenítés műveletei- 60 bői fakadó - idő- és energiaigénye is. Emellett a doromb élettartama sem kedvező, mivel a rezgőnyelv törésre ill. hangelváltozásra hajlamos, a kerettel együtt történő hőkezelése következtében. A hidegtechnológiánál adott vastagságú lemezből zárt, lantformájú, hasonló alakú kiváltással ellátott keretet vágnak ki, majd mechanikus kötéssel rögzitik a rezgőnyelvet a kereten. Az ismert eljárás hátrányos jellege itt is a hangszer jellegének véletlenszerű kialakulásában és a magasabb hangfekvés elérhetetlenségében mutatható ki, mely részben a kizárólag 180°-os élszögű leválasztási él következménye. Az ismertetett technológiákkal készített dorombok közős hátránya az, hogy a kívánatos tiszta csengés ill. a magas hangfekvés a kereten kialakított, a melegeljárásnál szokásos kb. 130°-os, a hidegeljárás adta 180°-os leválasztási él mellett nem biztosítható. A találmány feladata egyrészt magasabb hangfekvésű doromb kialakítása, másrészt olyan eljárás kidolgozása, amellyel a hangszer lényeges tulajdonságait nagy pontossággal előre meg lehet határozni ill. széles tartományban lehet változtatni. A találmány szerinti hangszer lényege az, hogy a keret leválasztási éleinek élszöge 60-120°, a leválasztási él és a rezgőnyelv közötti légrés 0,15-0,40 mm között van beállítva, a pengető pedig a keret szárainak végétől mért 0-2,5 mm tartományban van a rezgőnyelv síkjából kihajlítva. A találmány szerinti eljárásban 11-36 kp/mm2 szakítószilárdságú, célszerűen négyzetkeresztmetszetű szálanyagból 80-230 mm hosszúságú darabot vágunk le, majd a darabot hajlítószerszámban hidegen hajlítva kialakítjuk a keretet; 105-140 kp/ mm2 szakítószilárdságú melegen hengerelt, edzett és normalizált CrNi-acél szalagból 40-120 mm hosszúságú alakhelyes darabot vágunk ki rezgőnyelvnek, a keretet és a rezgőnyelvet egyesítjük, célszerszámban 0,15-0,40 mm-re beállítjuk a rezgőnyelv és a leválasztási élek közötti légréseket, majd a 40-55 mm-es méretre vágjuk a keret szárait, lesorjázzuk a szárak végeit, és a rezgőnyelvnek a szárak közül kinyúló részéről kiképezzük a pengetőt. A találmányt a továbbiakban egy célszerű példaként kiviteli alakjának rajza alapján fogjuk részletesen ismertetni. A rajzon az 1. ábra felülnézet, a 2. ábra az I. ábra II—II. vonala mentén vett metszet, a 3. ábra az 1. ábra III—III. vonala mentén vett nagyított szelvény. Az ismert doromb a nyitott 1 keretből és az azon rögzített 2 rezgőnyelvböl van összeállítva. A rezgőnyelven van a 3 pengető hajlítással kiképezve. A 2 rezgőnyelv nyugalmi állapotban az 1 keret, pontosabban az 1 kereten kialakított 4 leválasztási élek síkjában van. A találmány szerinti hangszer 4 leválasztási élének 5 élszöge 60-120°, míg a 2 rezgőnyelv két oldala és a 4 leválasztási élek közötti 6 légrések szélessége 0,15-0,40 mm között van beállítva. A 3 pengető az 1 keret 7 szárainak végétől mért 0-2,5 mm tartományban van a 2 rezgőnyelv síkjából kihajlítva. A találmány szerinti hangszer kialakításának egy további jellemzője az, hogy a 2 rezgőnyelv két oldalán a 4 leválasztási élek mentén legfeljebb a 2 rezgőnyelv szerkezeti hosszának a 7 szárak végétől mért 2
