190257. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés hidraulikus körök részére stabilizált nyomáspont létrehozására
1 190 257 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés hidraulikus körök részére, stabilizált nyomáspont létrehozására. Mint ismeretes, zárt hidraulikai körökben (például a távfűtési rendszerek köreiben) alkalmazott nyomásstabilizációs berendezések feladata, hogy a hidraulikai rendszer előírt nyomásviszonyai biztosíthatók legyenek. Az ilyen célra szolgáló szerkezet például a 183 294 lajstromszámú magyar szabadalom alapján vált ismeretessé, amelynek címe „Kapcsolási elrendezés műpontos kvázistatikus nyomástartására”. Ez a szabadalmi leírás feladatkitűzésként a hidraulikai hálózat adott pontjában létrehozandó állandó nyómásérték biztosítását jelöli meg azzal az alátámasztással, hogy üzem közben az állandó nyomású pontra épül a szivattyú (szivatytyúk) és a hálózati jelleggörbék által kialakuló nyomáskép. A hálózat adott pontján konstans nyomás biztosításának realizálására ismert módszerek között igen gyakori az a megoldás, amelynél az üzemi viszonyok között adott tűréstartományban állandó nyomást egy tágulási tartály biztosít, amelynek víztere a hidraulikai rendszer vízkörével közvetve vagy közvetlenül van összekötve. A tágulási tartály víztere feletti pámatérben lévő gőzpáma nyomása biztosítja a tágulási tartály konstans nyomásértékét, oly módon, hogy a párna közegének nyomását azáltal tartják konstans nyomáson, hogy a pámateret külső vagy saját gőzforrással, illetve más megoldások esetében inert gázforrással kötik össze. A pámatér nyomását általában úgy szabályozzák, hogy a gőz- vagy gáztér és a párnatér között nyomáscsökkentő szervet iktatnak be, vagy pedig - ahogy ez más megoldásoknál ismeretes - például gőzkazánok esetében tüzelésszabályozó-szerkezetet alkalmaznak. A fent ismertetett és a technika állásához tartozó állandó nyomásstabilizáló berendezéseknél hátrányos volt, hogy ha tágulási tartály párnaterének közegutánpótlása esetleges üzemzavar miatt kimaradt - minek következtében a rendszer nyomásszintje csökkent - a nyomásértéknek egy minimális szint alá süllyedése esetén a folyadékrendszerben lévő elgőzölgés miatt rendszerint egyes szerelvények (hőforrás, hálózat, stb.) károsodott, adott esetben tönkrement. Az ilyen káros hatások megelőzésének egy lehetséges módját ismerteti az „Eljárás és kapcsolási elrendezés gőzpárnás és nyomás alatti rendszerek üzemzavari kigőzölgésének megakadályozására” című 845/81 OTH alapszámú találmányi bejelentés, habár a javasolt megoldás több szempontból előnyös, azonban alkalmazása csak akkor előnyös többféle üzemzavar lép fel, ha a pótszivattyú működése esik ki. Célkitűzésünk, hogy a technika állásához tartozó, hidraulikai rendszereknél a stabilizálandó nyomáspont részére lényegesen a pámatér nyomásának üzemzavar miatti nyomáscsökkenésének megakadályozására egyszerűbb szerkezetet, illetve kapcsolási elrendezést javasolunk. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy az ismert megoldások hátrányai teljes egészében kiküszöbölhetőek, a tágulási edény pámaterét kettős betáplálással alakítjuk ki. Az egyik betáplálás a hagyományos üzemi pámaközeg gőze, vagy gáza, míg a betáplált második közeg inert gáz. Az üzemi gőzpáma nyomása és a nyomás szabályozása a technika állása szerinti ismert módon történhet. Amennyiben az üzemi gőz vagy gáz ellátás megszűnik, meghibásodik, vagy esetleg a rendszerben zavar keletkezik (például hibás beavatkozás miatt vagy előre megtervezett üzemszünet esetén), akkor a második inert gáz betáplálás automatikusan lép be és ezáltal biztosítja, hogy a pámatérben az előírt nyomás konstans értékű maradjon. A találmány tárgya kapcsolási elrendezés hidraulikai körök részére, stabilizált nyomáspont létrehozására, ahol a hidraulikus kör adott pontjához tágulási tartály víztere csatlakozik, míg a víztér feletti pámatér egy biztosítószelephez, valamint egy visszaáramlást gátló szerelvényen és egy gőz vagy gáz adagolószelepen át nyomásstabilizáló gőz vagy gázforráshoz csatlakozik. A találmány lényege abban van, hogy a párnatérhez az elsődleges gőz vagy gázforráshoz csatlakozó vezetékágon túlmenően egy további vezeték ágában visszaáramlásgátló szerelvényhez kapcsolt adagolószelepen át egy másodlagos gázforrást alkotó inert gázforrás csatlakozik. A párnatér és a másodlagos gázforrás közötti vezetékágban elhelyezett adagolószelep a pámatér működési tartományának legalább egyik küszöbértékére - célszerűen az elsődleges gáz vagy gőzforrás szabályozási nyomástartományánál megengedhetően kisebb nyomásértékre - van beállítva. A találmány egy előnyös kiviteli alakja szerint a pámatérhez csatlakoztatott további vezeték ágában a visszaáramlást gátló szerelvény és az adagolószelep között egy a visszaáramlást gátló szerelvényhez közvetlenül csatlakozó adagolószeleppel felszerelt puffertartály van elhelyezve. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés, amely hidraulikai körök részére stabilizált nyomáspont létrehozására szolgál, a technika állásához tartozó megoldásokhoz képest azt a jelentős előnyt biztosítja, hogy az elsődleges üzemi gőz vagy gáz utánpótlás kimaradása esetén a hidraulikai rendszer adott nyomáspontjának stabilitása változatlanul fenntartható, illetve biztosítható, minthogy a kimaradt gőz vagy gáz közek helyett automatikusan betáplált másodlagos inert gáz biztosítja a nyomásstabilizáló berendezés belső nomásértékének stabil szintjét. A találmányunk szerinti kapcsolási elrendezés az ismertetett hagyományos megoldáshoz képest természetesen többletráfordítással hozható létre, azonban a rendszer stabil nyomás paramétereinek biztosítása következtében a hidraulikai rendszer károsodását, az egyes berendezések, illetve szerelvények tönkremenetelét meggátolva, a többletráfordítás viszonylag rövid idő alatt térül meg. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés példaként kiviteli alakját rajz alapján ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra az ismert kapcsolási elrendezést ábrázolja vázlatosan és a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2