190257. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés hidraulikus körök részére stabilizált nyomáspont létrehozására
1 190 257, 2 2. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezést szemlélteti az 1. ábrához hasonló rajzvázlat alapján. Mint ahogy az 1. ábrán látható, az ismert folyadékrendszerek stabilizált nyomáspontjának létrehozására alkalmazott kapcsolási elrendezés 1 tágulási tartálya a zárt vízkör meghatározott 4 pontjához csatlakozik oly módon, hogy a zárt vízkör össze van kötve az 1 tágulási tartály 3 vízterével. A 3 víztér fölött az 1 tágulási tartályban helyezke- 10 dik el a 2 pámatér, amely egyrészt egy 13 biztositószelephez, másrészt pedig egy 9 visszaáramlást gátló szerelvényen (visszacsapószelep), valamint egy 5 gőz vagy gáz adagolószelepen keresztül csatlakozik egy 12 gőz vagy gázforráshoz, amelynek nyomása 15 a 2 párnatérben lévő nyomásnál nagyobb nyomású. A 2 pámatérben szükséges állandó nyomásértéket oly módon biztosítják, hogy a 12 gőz vagy gázforrás nyomását az 5 gőz vagy gáz adagolószelep kívánt értékére szabályozva a 2 pámatérbe fo- 20 lyamatosan nyomásstabilizáló gőzt vagy gázt (inert) áramoltatnak be. A 9 visszaáramlást gátló szerelvény (például visszacsapószelep) feladata, hogy amennyiben a 12 gőz vagy gázforrás valamely okból nem képes a stabilizáló közeget a 2 párnatér- 25 be juttatni, úgy meggátolja, hogy 2 pámatérből a gőz vagy gáz esetleg a folyadékfázis kiáramoljon. A 2. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezést szemlélteti, amely az alábbi módon van kialakítva: 30 Az 1 tágulási tartályban lévő 2 párnatértől egy az elsődleges 12 gőz vagy gázforráshoz csatlakozó vezeték az 1. ábra kapcsán leírt szerelvényeivel együtt azonos módon van kialakítva. A 13 biztosító szelep is az 1 .ábra szerinti kialakításnak megfelelő módon helyezkedik el. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés újdonsága abban van, hogy az 1 tágulási tartály 2 párnatérhez egy további 7 vezeték csatlakozik, amelyben a 2 párnatér csatlakozásától kiindulva egy 9 visszaáramlást gátló szerelvény (például viszszacsapószelep) egy 8 adagolószelep és egy ezzel összekötött másodlagos 6 inert gázforrás (például nitrogéntartály) van összekötve. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés célszerűen oly módon egészíthető ki, hogy a 6 inertgáz forrás és a 9 visszaáramlást gátló szerelvény között a 9 visszaáramlást gáó szerelvényhez közvetlenül csatlakozó 10 adagolószeleppel felszerelt 11 puffertartály van elhelyezve. Az elsődleges üzemi gőz vagy gázpáma szabályozása a 12 gőz vagy gázforrás útján hagyományos módon történik. Az elsődleges gőz vagy gázellátás zavara vagy hibás beavatkozás miatti (vagy előre tervezett leállása) esetében a pótlólagos gázbetáplálás automatikusan lép működésbe. A 6 inert gázforrás útján, amely gázpalack gázpalacktelep, gázpalack battéria, illetve más technológiai inert gázhálózatnak megcsapolt pontja. A 6 inert gázforrás a 7 vezetéken át csatlakozik az 1 tágulási tartály párnateréhez. A 7 vezetékben az inert gáz nyomását az önmagában ismert 8 adagolószeleppel szabályozzuk. A 7 vezetékben az inert gáz visszaáramlását 19 visszaáramlást gátló szerelvénnyel akadályozzuk meg. 2 A 8 adagolószelepet úgy állítjuk be, hogy annak működési tartománya az 5 gőz vagy gáznyomásszabályozó nyomástartománya és az 5 gőz vagy gáz adagolószelep működési tartomány és a rendszer megengedhető kritikus alsó nyomásszintje közé essen, de célszerűen úgy állítjuk be, hogy az elsődleges 12 gőz vagy gázforrás szabályozási nyomástartományánál megengedhető kisebb nyomásértékre állítjuk be. Amennyiben a 7 vezetékben a 9 visszaáramlást gátló szerelvény és a 8 gáznyomásszabályozó között egy a 9 visszaáramlást gátló szerelvénnyel közvetlenül összekapcsolt 10 adagolószelep felszerelt 11 puffer tartályt helyezünk el, akkor az előzőekben említett 8 adagolószelep előszabályozóként működik. A második betáplálás akkor lép üzembe, amikor az üzemi gőz vagy gáz betáplálás üzemzavar, vagy más okból kiesik, minek következtében a 2 párnatér nyomása lecsökkenne. Az elsődleges gőz vagy gáz közeg betáplálásának nyomáscsökkenésekor tehát a 2 párnatér állandó nyomásának fenntartásához szükséges közeg betáplálása automatikusan lép üzembe a 6 inert gázforrásból, és a nyomás szabályozása is automatikusan megy végbe. A másodlagos 6 inert gázforrásból származó gáznak a 2 pámatérbe való betáplálásával az elsődleges 12 gőz vagy gázforrásból származó közegével gőz-gáz keverék jön létre, amely a közegek parciális nyomásával együttesen biztosítja a 2 pámatér előírt nyomásértékét. Amennyiben az elsődleges gőz vagy gázforrás irányából a nyomásfenntartó közeg áramlása újból megindul, úgy a másodlagos 12 inert gázforrásból történő gázbetáplálás automatikusan megszűnik. Szabadalmi igénypontok 1. Kapcsolási elrendezés hidraulikai körök részé- 40 re, stabilizált nyomáspont létrehozására, ahol a hidraulikus kör adott pontjához tágulási tartály víztere csatlakozik, míg a víztér feletti pámatér egy biztosítószelephez, valamint egy visszaáramlást gátló szerelvényen és egy gőz vagy gázadagolószele- 45 pen át nyomásstabilizáló gőz vagy gázforráshoz csatlakozik, azzal jellemezve, hogy a párnatérhez (2) az elsődleges gőz vagy gázforráshoz (12) csatlakozó vezetékágon túlmenően egy további vezeték (7) ágában visszaármalást gátló szerelvényhez (9) 50 kapcsolt adagolószelepen (10) át egy másodlagos gázforrást alkotó inert gázforrás (6) csatlakozik; továbbá, hogy a pámatér (2) és a másodlagos gázforrás (6) közötti vezetékágban elhelyezett adagolószelep (8) a pámatér (2) működési tartományá- 55 nak legalább egyik küszöbértékére - célszerűen az elsődleges gáz vagy gőzforrás (12) szabályozási nyomástartományánál megengedhetően kisebb nyomásértékre - van beállítva. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés 0Q azzal jellemezve, hogy a párnatérhez (2) csatlakoztatott további vezeték (7) ágában a visszaáramlást gátló szerelvény (9) és az adagolószelep (8) között egy a visszaáramlást gátló szerelvényhez (9) közvetlenül csatlakozó adagolószeleppel (10) felszerelt 65 puffertartály (11) van elhelyezve. rajz 3
