190147. lajstromszámú szabadalom • Eljárás epifitonok termesztésére és szállítására, valamint növényegyüttes
3 190147 4 A találmány tárgya eljárás epifitonok, különösen orchideák, valamint ezek hibrid ée/vagy intergenerikus származékainak mesterséges termesztésére, amihez előnevelt epifitont, illetve -származékot használunk fel. Tárgya még a találmánynak az epifiton, különösen orchidea, Illetve ennek hibrid és/vagy intergenerikus származékai segítségével kialakított nővényegyüttea. Szintén tárgya a találmánynak az előnevelt epifitonok, különösen orchideák, valamint ezek hibrid és/vagy intergenerikus származékai szállítására vonatkozó eljárás, amelynek során az epifitont, illetve származékát felhasználás helyére szállítjuk. A találmány céljára a továbbiakban az epifiton megjelölést fán lakó növény értelemben használom. A találmány középpontjában a fán lakó növények közül az orchideára fordítok különös figyelmet, de találmányom körébe tartoznak az egyéb epifitonok, az epifitonok hibridjei, illetve intergenerikus származékai is. Az epifilonokat mesterséges termesztésükhöz különféle keverék ültető közegben helyezik el és ott gyökereztetik meg őket. Az ilyen keverék ültető közeget tőzegmohából, amerikai fenyőkéregből, páfránygyökérből, páfrányrostból, faszénből, műanyagból, lávából és egyéb összetevőkből állítják össze. Az epifitont ezután sokféleképpen el lehet helyezni, például lyukasztott cserépben, műanyag kosárban, hálóban, léckosárban, asztalon kiültetve, sőt műanyag lapon függesztve is. Az ilyen mesterséges termesztésnek nemcsak az a hátránya van, hogy az ültető közeget nehéz előállítani, a hozzávaló anyagokat nehéz beszerezni, hanem hogy az ültető közegben tartott epifitonokat 1-3 évenként ét kell ültetni, az ültető közeget cserélni kell. Az átültetéskor a gyökerek szenvednek, törnek. A régi közegben tartva őket pedig rothadni kezdenek. Mindez erőteljesen visszavezeti a növény fejlődését és virághozamát. Látható tehát, hogy a rendszeresen szükséges átültetés jelentős költség- és munkaráfordítással jár és a növényre nézve is hátrányos. Bebizonyosodott továbbá, hogy sok olyan szép epifiton van, amit még a leggondosabb kezelés mellett is, a legjobb keverékben is csak rövid ideig, adott esetben egyáltalán nem lehet mesterségesen termeszteni. Közismert tény, hogy még az epifita orchideáknak is csak mintegy 1/3-a él meg mesterséges ültető közegben. Megállapítható tehát, hogy az epifitonok mesterséges termesztésének kérdése manapság még nincs megnyugtatóan megoldva. Ugyanez állapítható meg az epifitonok szállításával kapcsolatban is. Kézenfekvő megoldás, hogy a mesterségesen termesztett epifitont azzal az ültető közeggel együtt szállítsák, amelybe bele van gyökerezve. Ez ellen szól, hogy növényvédelmi okok miatt a legtöbb állam határain egyáltalán nem vagy csak nagyon Bzigorú előírások kielégítése esetén lehet átvinni ültető közeget, talajlabdát a benne gyökerezett növénnyel. Azokat az epifitonokat természetesen nem lehet Így szállítani, amik mesterséges ültető közegben nem élnek meg. De nincsen megoldva a természetes életterükön, a természetes úton fejlődő epifitonok szállítása sem. A trópusokon az epifitonok a trópusi fákra rágyökereznek. Ezek a fák természetesen nem mozgathatók, szállíthatóak, ezért az epifitonokat a fáról le kell választani, le kell szakítani. Eközben az epifiton sérül, úgyhogy szállítása, életben tartása bonyolult, Bokszor lehetetlen. Szállítás alatt legyengül, sok közülük elpusztul. Ha trópusokon kifejlődött epifitonról van szó, akkor ráadásul igen nagy távolságú szállításra van szükség, hiszen a felhasználás, értékesítés helye többnyire a trópusitól eltérő klimájú, például mérsékelt égövi környezet. Növényegyütlesek létrehozását a találmányomat megelőző időszakban szinte kizárólag az esztétikai hatás fokozása motiválta. A dísznövény termesztésében és értékesítésében ugyanis az egyik legfontosabb tényező a tetszetősség és az újdonság. Kiállításokon és botanikus kertekben gyakran megfigyelhető, hogy a mesterséges ültető közegben lévő epifitont holt vagy akár élő fára ideiglenesen ráakasztják az esztétikai hatás fokozása céljából. Az ilyen módon elérhető hatást azonban nagymértékben lerontja az, hogy a függesztéshez használt eszközöket, valamint a mesterséges ültető közeget nem lehet láthatatlanná tenni. Ráadásul az ilyen behatás az epifitont még külön is igénybe veszi, nem tesz jót neki. Az epifitonok mesterséges termesztésével kapcsolatban meg kell még említenem azt a közismert tényt, hogy szaporításuk esetében a sarjadzáBnak különös jelentősége van. Egyes színes levél- és virágváltozatok, növénymutációk ugyanis csak így tarthatók fenn, mivel a magvetéssel keletkező utódnövény elveszíti jellegzetességeit. Egyes különleges hibridek pedig fogamzásra, maghozásra képtelenek, sterilek, csak vegetatív úton szaporlthatók. A sarjaknak mesterséges ültető közegben való meggyökereztetése pedig gyakorta jelent megoldhatatlan feladatot, ami s mesterséges termesztés komoly akadályát jelenti. A találmánnyal megoldandó feladat olyan eljárás kidolgozása epifitonok, különösen crchideák, valamint ezek hibrid és/vagy intergenerikus származékainak mesterséges termesztésére, illetve szállítására, amellyel a korábban alkalmazott megoldások hátrányai kiküszöbölhetőek, a mesterséges termesztésre, illetve szállításra alkalmas epifitonok köre jelentősen bővíthető, az ezzel kapcsolatos költségek pedig csökkenthetőek. A megoldásnak egyszerűnek, könnyen és minden klima5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
