190147. lajstromszámú szabadalom • Eljárás epifitonok termesztésére és szállítására, valamint növényegyüttes
5 190147 6 tikus adottság mellett alkalmazhatónak kell lennie. A találmány elé tűzött feladat még az olyan növényegyüttes kialakítása is, amihez az epifitonok, különösen orchideák, illetve ezek hibrid és/vagy intergenerikus származékainak eddiginél sokkal szélesebb köre használható föl, amely újszerű, tetszetős és amely ráadásul az epifitonok biológiai sajátságainak is jobban megfelel. Eme bonyolult, összetett feladat megoldásához az az alapvető felismeréséin vezetett, hogy az epifitonok mesterséges termesztésével, szállításával, illetve a belőlük létrehozott növényegyüttesekkel kapcsolatos nehézségek arról a közös tőről fakadnak, hogy természetes életkörülményeikkel ellentétben a mesterséges termesztés, illetve a szállítás során nem fán tartják őket. Ennek nyomán felismertem azt, hogy az epifitonokat megfelelően megválasztott körülmények, párosítások esetében bármilyen klimatikus viszonyok mellett lehet fán tartani. Az epifitonok, különösen orchideák, illetve ezek hibrid ós/vagy intergenerikus származékainak mesterséges termesztésére vonatkozó eljárás találmány szerinti továbbfejlesztése értelmében mostmár az előnevelt epifitont, illetve származékot elfásodó kérgü, évelő, élő alanyfa kérgével tartós élettani kapcsolatba hozzuk, az alanyfának legalább az élettani kapcsolat létrehozásához felhasznált részét legalább időlegesen szabályozott klímájú térrészben tartjuk, ezzel gyökérkapcsolt évelő növényegyüttest hozunk létre, amit együttesen életben tartunk, és egészben vagy részenként tovább felhasználunk. Más esetben eljárhatunk úgy is, hogy az előnevelt epifitont, illetve származékot, annak természetes életterétől eltérő földrajzi területről származó fajú alanyfával hozzuk tartós élettani kapcsolatba, így hozzuk létre a gyökérkapcsolt évelő növényegyüttest és ezt tartjuk együttesen életben, illetve használjuk fel egészben vagy részenként. Ennek a megoldásnak a legfőbb jelentősége abban van, hogy a segítsége révén az epifitonok életfeltételei lényegesen megjavulnak. Az alanyfa kérge és a kéreg bomlástermékei olyan anyagokat juttatnak az epifitonoknak, amelyek pótlása mesterséges úton nem lehetséges. Az alanyfa lombkoronájáról lecsepegő és a kérgen végigfolyó öntözővíz őszetétele, pH-ja, oxigéntartalma az epifiton számára optimális szintre áll be, tápanyagban gazdagszik, így ideális termesztő közeget hoz létre az epifiton számára. Ráadásul az epifiton gyökerének fényben aktív, asszimiláló vége és a többi részét borító, nedvességet raktározó velamene így, szabadon hagyva működőképes. Ennek köszönhetően lehetővé válik, hogy ilyen módon olyan epifitonok is mesterségesen termeszthetőek legyenek, amik más mesterséges körülmények között nem élnek meg. A találmány értelmében célszerű az a foganatositási mód, hogy a tartós élettani kapcsolatot az epifiton, illetve származékainak gyökerei és gyökereiben velük együtt élő gombák útján hozzuk létre. Az epifitont, illetve származékait az alanyfa kérgére egyszerűen ránőveszthetjük. Célszerű ezenközben az alanyfa gyökérnövekedését, illetve törzsének, ágainak és/vagy lorabkoronájának növekedését legalább szakaszosan szabályozni. Igen jelentős az a foganatositási mód, amelynek során az alanyfát a termesztés során legalább ideiglenesen elmozdítjuk vagy elmozdithatóvá tesszük. Az epifitont, illetve származékát a mesterséges termesztés során vegyi, mikrobiológiai és/vagy fizikai manipulációnak vethetjük alá. Különösen a gyökerek kezelése célszerű. De kezelhetjük az alanyfát is, különösen annak kérgét. A kezelést a növényegyüttes létrehozása előtt és/vagy a létrehozás alatt végezhetjük. A manipuláció alatt itt elsősorban a hormonkezelésnek, növekedést, fejlődést, gyökérképződést, gyökérnövekedést serkentő vegyszeres stimuláns kezelésnek, az együttélő gombafajok felvitelének, különféle növénytani hatású besugárzásnak legalább egyikére gondolok. A nővényegyüttes találmány szerinti továbbfejlesztése értelmében az epifiton, illetve származéka elfásodó kérgű, évelő, élő alanyfa kérgén, a kettőjük közötti tartós élettani kapcsolat útján van elhelyezve, és a nővényegyüttes legalább időszakosan elmozdítható kialakítású. Ennek az a legfőbb jelentősége, hogy az epifitonok számára az előbb részletezett módon igen nagymértékben megjavulnak az életfeltételek. Az elmozdíthatóság pedig a nővényegyüttes többféle változatának, variálhatóságának szempontjából jelentős. Célszerű a találmány szerinti növényegyüttes azon kiviteli alakja, amelyben az alanyfa kérge, és az epifiton, illetve származéka közötti tartós élettani kapcsolat az utóbbiak gyökerei és gyökereiben velük együtt élő gombák útján van kialakítva. Az alanyfa alak-fa, törpefa, élőkérgű fadarab, cserje vagy elfásodó kérgü dísznövény, illetve ezeknek legalább egy darabja lehet. Az alanyfa azonban növénynevelő edényben nevelt évelő növény is lehet, de akkor célszerű, ha belőle és az epifitonból, illetve származékából létrehozó növényegyüttes legalább egy részét fényáteresztő anyagból készült védőburkolattal körülvenni. Olyan növényegyüttest is kifejlesztettem, amelyben az alanyfa mérsékelt égövi vagy hideg égövi, talajba ültetett elfásodó kérgű, évelő, élő fa, amelynek törzsén tartós élettani kapcsolat útján van az epifiton, illetve származéka elhelyezve és legalább a törzsnek ezen szakasza körül szabályozott klíma van kiképezve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
