190143. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés fúrólyukban terjedő akusztikus hullámcsomagok terjedésének vizsgálatára

3 190143 4 Találmányunk a geofizikai méréstechni­kához, ezen belül fúrólyukban terjedő a­­kusztikus hullámok terjedésének vizsgálatá­hoz kapcsolódik. Eljárást és elrendezést fo­gunk ismertetni, amely az akusztikus hullá­mok terjedési idejének automatizált - kézi beavatkozást nem igénylő - mérését teszi le­hetővé. Ismert probléma, hogy az akusztikus hullámcsomagok terjedési paramétereinek - elsősorban a terjedési időnek - a szonda­mélység függvényében történő mérésekor ne­héz a mérési pontosságot folyamatosan tarta­ni. A folyamatosság fenntartásának feltétele, hogy a felszíni mérőegység mindig pontosan detektálja a lyukműszer adójából a - vizsgá­landó közegen át - a lyukműszer vevőjébe jutó hullámcsomagok beérkezését. Az adott mérőrendszer alapvető minőségi jellemzője, hogy mennyire felel meg e követelmények­nek. Az akusztikus hullámcsomagok detektá­lási problémáját a felszíni méróeleklroniká­ban az 1. ill. 2. ábrák segítségével szemlél­tetjük. Az ábrák jelölései a következők: t : idő, SYN : a szinkronjel, Us : az akusztikus hullám amplitú­dója, tsYN : a hulláin kilépési időpontja az adóból, Ui, td2..-ld« : a detektálási pontok, Tp : hullámterjedés ideje. Az 1. ábra csaknem ideális esetet szem­léltet, a beérkező akusztikus hullám egyér­telmű, a detektálási pont a hasznos jel első nuUétmenele - pozitívból negatívba. A 2. áb­ra szemlélteti a gyakorlatban sűrűn előfor­duló eseteket, amikor is a különböző zavaró­jelek hatására eltorzuló vett jelben az ábrán jelölt tdi, td2, td3 td4 detektálási pontok bármelyike lehet detektálási pont. A zavarójelek okainak és tulajdonságainak korábbi sokoldalú vizsgálatából következő ta­pasztalati tény, hogy a jeldetektálás 1. ábra szerinti td pillanata matematikailag „megfog­hatatlan", azaz nem található általános érvé­nyű matematikai módszer a jelbeérkezési idő­pont egzakt meghatározására. A hibás detek­tálás a „ciklusugrás”-kénl definiált jelensé­get eredményezi, amely elrontja a „szelvény" folytonosságát, a ciklusugrás környezetében a mérési hiba jelentős. Az ismeri probléma megoldására a ha­gyományos akusztikus felszíni mérőelektroni­kák kézi vezérlésűek, és a jelalak megfigye­lésére speciális oszcilloszkópot tartalmaznak. A ciklusugrási a rendszert kezelő személy próbálja elkerülni az oszcilloszkópon látott hullámalak folyamatos figyelése alapján vég­zett folyamatos kézi beavatkozással. A kézi szabályozás felkészültséget, tapaszta­latot és igen nagy figyelmet kíván, így ezen akusztikus felszíni eszközökkel végzett mé­rések minősége a kezelő személy szakkép­zettségén illetve mindenkori fizikai és szel­lemi állapotán múlik. Ez jellemző példaként a 3 437 834 sz. USA szabadalmi leírás szerinti elrendezés is. Az elrendezés a zavar illetve a hasznos jel amplitúdóviszonyai alapján próbál detektálá­si pontot meghatározni. Két referenciaszintet is meghatároz, egyrészt a zavarjelre, más­részt a hasznos jelre. A bemenő jelet külön csatornán formálja, majd összehasonlítja, és végeredményképp azon jel - nullátmenetlel azonosítja a hullám beérkezési pontját, amelynek környezetében mindkét komparálási feltétel teljesül. Az ilyen felszíni eszközzel végzett mérés az előbb leírt problémákat o­­kozza, a kezelőnek az egyik komporálási szintet folyamatosan változtatnia kell az osz­cilloszkóp folyamatos figyelése alapján. A 404 001 sz. szintén USA szabadalom tekint­hető a jelenlegi technikai szintet képviselő legjobb megoldásnak. Ez automatikusan sza­bályozott rendszer. Lényege, hogy a hasznos jel detektálási küszöbszinljének változtatását egy szabályozó rendszer automatizálja, a szabályozás pedig a pillanatnyi zajszint mé­résén alapul. Idézve a szabadalmi leírást: „A módszer karakterisztikus vonása, hogy a mért mérőjel kibocsá jtásét megelőző vételi intervallumban mérésre kerül a vett zajamp­litúdó, és a detektálási küszöbszint az így mért zajamlitúdónak megfelelően automatiku­san módosltódik.” Ezen felszíni elektronika megoldás auto­matikus működése által mentesíti az operátort a folyamatos figyeléstől és beavatkozástól, de hátránya is van. Mivel az automatika az amp­litúdó komparálási szintet változtatja, ennek függvényében mérési hiba keletkezik, szélső esetben - 20 kHz-es akusztikus hullámot fel­tételezve - 5 /usée értékű is lehet. A fenti megoldás másik hátrányának te­kinthetjük az elektronikus megoldás össze­tettségét. A zBjszintnek kiemelt időinter­vallumban való mérése, majd ez alapján a komparálási szintnek a visszaszabályozása bonyolult analóg-digitális áramköri kapcsolást eredményez számos kritikus elemmel, amelyek időzítései illetve egyenáramú instabilitásai közvetlenül mérési hibákat produkálhatnak. A találmányunk szerinti mérési eljárás az elő­zőleg vizsgálttól lényegesen eltér, a pontos jeldetektálási segítő szabályozás más koncep­ció alapján valósul meg. Az eljárást fogana­tosító elrendezés is lényegesen leegyszerŰBŐ- cik. Az eljáráshoz vezető gondolatsor a kő­vetkező: Ismerve a felszíni elektronikában az amplitú­dó viszonyok mérésén alapuló szabályozás hibáit és nehézségeit a szabályozást más úton valósítjuk meg. Ehhez tekintsük folya­matában a valódi detektálási - hullámbeérke­­zés észlelési - pont változását az idő függ­vényében. A használatos lyukműszerek fizikai 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents