190143. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés fúrólyukban terjedő akusztikus hullámcsomagok terjedésének vizsgálatára

5 190143 6 felépítéséből, illetve a lyukműszer mérésköz­­beni vontatási sebességéből adódóan tény, hogy a hullámtérjedési idő változására korlá­tozott. A vizsgálatokból az is kiderül, hogy a terjedési idő megváltozása - a szokásos von­tatási sebességének maximumát is figyelembe véve - két mérési ciklus között soha nem haladja meg a szokásosan 20-30 kHz frek­venciájú akusztikus hullám egy periódusénak idejét. Ennek felismerése vezet ahhoz a gon­dolathoz, hogy az eddigiektől eltérően a sza­bályozás alapja detektálási időpontnak az idő függvényében történő mozgásához kapcsolód­jék. Jelöljünk ki az idő függvényében egy kitüntetett szakaszt - detektálási időszakaszt - a detektálási időpont környezetében, és ezen szakasz időbeni helyzetét mozgassuk az előző mérési ciklusban mért detektálási idő­pont függvényében. Megfelelő feltételekkel az így létrehozott szabályozás mindaddig fenn­állhat, amíg a detektálási időintervallumra az akusztikus hullámnak egyetlen definiált irá­nyú jelátmenete adódik. Ezen gondolatsor alapján fogalmazzuk meg a találmány szerinti mérési eljárást. Az eljárás lényege, hogy az akusztikus hullámnak a vevőbe történő érkezését a fel­színi elektronikában oly módon detektáljuk, hogy meghatározunk egy az időbeni helyze­tét tekintve kitüntetett helyű és meghatáro­zott hosszúságú detektálási időszakaszt, és ezen detektálási időszakaszban Lőrténő jelde­tektálást tekintjük az akusztikus hullámve­vőbe történő beérkezése pillanatának. Továbbá, e kitüntetett detektálási idő­szakasznak az időbeni pillanatnyi helyét oly módon szabályozzuk, hogy az előző mérési ciklusban meghatározott detektálási időpontra szimmetrikusan a kitüntetett detektálási idő­szakaszt eltoljuk időben az előző helyzetéhez képest. A nevezett detektálási időszakasz hosszát - azaz idejét - a mérni kívánt akusztikus hullám ismert minimális periódus­idejénél kisebbre választjuk meg. Ily módon a felszíni elektronikában a mérendő terjedési időnek az adás kezdőpilla­­nala és a vett jelnek a szabályozás által ki­tüntetett detektálási időszakaszban történő detektálása között eltelt időt tekintjük. A 3. ábra szemléletessé teszi az eljárás lényegét. Az ábra szerint: U« : az akusztikus hullám ampli­túdója, t : idő, tsvH : a hullám kilépési időpontja az adóból, ta : a beérkező hulláin detektálá­si pontja, to,ti : a detektálási szakasz kezdő és végpontjai, Tp : hullámterjedés ideje, Te : a detektálási időszakasz hos8za(ideje). A szabályozás hatására a Te = ti-to hosszúságú detektálási időszakasz mozog az idő függvényében. Mivel hosszúsága az akusztikus jel periódusidejénél kisebbre van megválasztva, az észlelési szakaszra egyetlen pozitívból negatívba átmenő jelváltás esik, ez a ta detektálási pont. Ha a jelterjedés változik, azaz a td detektá­lási pont az adott ciklusban elmozdul, a sza­bályozós ezen új detektálási pontra szimmet­rikusan eltolja a kitüntetett szakaszt az idő függvényében a változás irányának és mér­tékének megfelelően. Az eljárás egyszerű kapcsolási elrende­zés kialakítását teszi lehetővé, amely az ed­digieknél olcsóbb és nagyobb mérési pontos­ságot szolgáltató mérőeszközt eredményez. A következőkben az eljárást foganatosító kapcsolási elrendezést ismertetjük és idődi­agram segítségével magyarázzuk működését. Az elrendezést a 4. ábra szemlélteti, rész­egységei az ábra szerint a 2 jelnégyszőgesí­­tő, a 4 kapuzott detektor, a 6 időmérő, a 10 vezérelt integrátor, a 12 analóg tároló, a 14 különbségképző, a 16 feszültségforrás, a 19 komparátor, a 21 monoslabil multivibrátor és a 23 vezérlőegység. Az elemek úgy kapcso­lódnak egymáshoz, hogy az 1 akusztikus jel­bemenet a 2 jelnégyszögesltőre csatlakozik, a 7 szinkronjekbemenet a 6 időmérőre van csatlakoztatva. Továbbá a 2 jelnégyszőgesitő a 3 összekötte­tés által a 4 kapuzott detektorra csatlakozik, a 4 kapuzott detektor az 5 összeköttetéssel a 6 időmérőhöz van kötve, amely a 9 másik összekötéssel a 10 vezérelt integrátorhoz is csatlakozik, és a 6 időmérő kimenete egyúttal az elrendezés 8 időjel kimenetét képezi. A 10 vezérelt integrátor a 11 csatlakozás által a 12 analóg tárolóhoz van kötve, egy másik 18 csatlakozás segítségével pedig a 19 kompará­­torral is össze van kötve. A 12 analóg tároló a 13 csatlakozással a 14 különbségképzőhöz van kötve, ehhez kapcso­lódik a 15 vezetékkel a 16 feszültségforrás, a 14 különbségképzó és a 19 komparátor a 17 vezetékkel csatlakozik egymáshoz, a 19 komparátor kimenete a 21 monostabil multi­­vibrátorhoz van kötve a 20 összekötés állal, valamint a 21 monostabil mullivibrátor és a 4 kapuzolt detektor a 22 összeköttetéssel van egymáshoz csatlakoztatva. A 23 vezérlőegy­ség A kimenele a 6 időmérőhöz, B kimenete a 10 vezérelt integrátorhoz, C kimenete a 12 analóg tárolóhoz csatlakozik. Az elrendezés működését az 5. ábra je­leinek segítségével szemléltetjük, amelyen az elrendezés egyes pontjain mérhető jellemző jelalakokat láthatjuk. A J1...J22 jelalakok ér­telemszerűen a 4. ábra számozott pontjaira vonatkoznak, a további jelölések: te - a kitüntetett detektálási sza­kasz, tp - a mért terjedési idő, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents