190106. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-aroil- 1,2-dihidro-3H-pirrolo[1,2-a]pirrol- 1-karbonsavak és származékaik előállítására

15 190106 16 sav észterét a megfelelő sóvá alakíthatjuk; vagy egy (II) általános képletű karbonsav sóját a megfelelő észterré alakíthatjuk; vagy egy (II) általános képletű karbonsav egyik sóját eltérő sóvá alakíthatjuk; vagy egy Rí helyén alkiltiocsoportot tartalmazó (II) általános képletű vegyületet egy az Rí he­lyén ulkíl-szulfinil- vagy alkil-szulfonil­­-c8oporlol tartalmazó (II) általános képletű vegyületlé oxidálunk. Az új (II) általános képletű vegyületek és gyógyászatilag elfogadható, nem-toxikus észtereik éB sóik fájdalomcsillapító, gyul­ladásgátló, lázcsillapító, érgörcsgátló, vér­­lemezke-aggregáció-gátló, fibrinolítikus és siinaizom-relaxáns hatású gyógyszerkészítmé­nyek hatóanyagaként használhatók fel. Mivel a vegyületek jelentős gyulladásgátló és fáj­dalomcsillapító hatással rendelkeznek, előnyö­sen, mint fájdalomcsillapító és/vagy gyulla­­dásgátló gyógyszerkészítmények hatóanyagai kerülnek felhasználásra. A vegyületeket akár profilaxis, akár gyógyítás céljára alkalmaz­hatjuk. A (II) általános képletű vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények tehát gyulladások és/vagy fájdalom kezelésére il­letve megszüntetésére előnyösek. Ilyenek például az izom- és csontrendszer, az Ízüle­tek és más szövetek gyulladásai. A vegyüle­tek alkalmazása azonban nem korlátozódik a reuma, zúzódások, szakított sebek, izületi gyulladások, csonttörések, műtét utáni álla­potok, a bakteriális eredetű fertőzésekkel összefüggő gyulladások és a köszvény keze­lésére. Rgyes előnyös (II) általános képletű ve­gyületek fájdalomcsillapító és gyulladásgátló hatása meghaladja a hasonló szerkezetű is­mert vegyületek hatását. Egyes különösen előnyős vegyületek még kedvezőbb fájdalom­­csillapító és gyulladásgátló hatással rendel­keznek, mint az ismert vegyületek, például az aszpirin. Azokban az esetekben, amikor a gyulla­dásos állapotnál fájdalomérzet és láz együt­tesen jelenik meg a gyulladással, az új (II) általános képletű vegyületek felhasználhatók mind a fájdalom és a láz csillapítására, mind podig a gyulladás befolyásolására. A vegyü­letek olyan fájdalom csillapítására íb alkal­masak, amely nincs feltétlenül gyulladással összefügésben. Ilyen például a migrén, az operáció utáni fájdalom Btb. A vegyületek gyulladásgátló hatását az alábbi, kis állatokon végzett szűrővizsgá­latokkal igazoltuk: carrageeninnel kiváltott lábgyulladás gátlása patkányon: Winter és munkatársai módszere szerint fl’roc. Soc. Exp. Biol. Med., 111, 544 (1962)]; pamut granuloma teszt patkányon Meíer és munkatársai módszere szerint fExperientia, 6, 469 (I960)) és ennek módosításaival; az adju­váns artritisz vizsgálata Pearson módszerével IProc. Soc. Exp. Bioi. Med., 91, 95 (1956)1; és in vitro vizsgálatokat végeztünk olyan bete­gektől vett izületi hártyával, Bkik ízületi gyulladásban szenvedtek fDayer és munka­társai, J. Exp. Med., 145, 1399 (1977)]. A fájdalomcsillapító hatás meghatározá­sára egereken végeztünk anti-writhing vizs­gálatot HenderBhot és Forsaith módszerével IJ. Pharmacol. Exp. Ther., 125, 237 (1959)]. A vegyületek lázcsillapító hatását álta­lában a korábban felsorolt módszerekkel mért gyulladásgátló hatás jelzi. A vérlemezkék aggregációját gátló hatást Born turbidimetriás módszerének alkalmazá­sával határozzuk meg [J. Physiol. (London), 162, 67 (1962)]. A simaizom-relaxáns hatást in vitro hatá­rozzuk meg Vickery módszerével (Prostaglan­dins Med., 2, 299 (1979) vagy 2, 225 (1979)]. A (II) általános képletű karbonsavat és a gyógyászatilag alkalmas, nem-toxikus észte­reit és sóit a gyulladás, fájdalom vagy láz kezelésére vagy megelőzésére szokásosan al­kalmazott módszerekkel adhatjuk be. Például a gyógyszerkészítmény beadása történhet orálisan, parenterálisan vagy helyileg, szi­lérd, félig szilárd vagy folyékony alakban, például mint tablets, kúp, pilula, kapszula, por oldat, szuszpenzió, emulzió, krém, lemo­sószer, aeroszol, kenőcs stb. A vegyületeket előnyösen dózisegységet tartalmazó gyógy­szerkészítmények alakjában alkalmazzuk, amelyek segítségével egyszerűen beadhatók pontos dózisok. A gyógyszerkészítmények a gyógyBzerké­­szítésnél szokásos vivőanyagok mellett vala­mely (II) általános képletű karbonsavat vagy gyógyászatilag elfogadható, nem-toxikus ész­tereit vagy sóit tartalmazzák. Emellett azon­ban a gyógyszerkészítményekben más gyógy­hatású anyag, segédanyag, adjuvánB stb. is jelen lehet. Szilárd gyógyszerészítmények előállításá­hoz a szokásos, nem-toxikus, szilárd vivő­­anyag például a gyógyBzerkönyvi minőségű inannit, laktóz, keményítő, megnéziumsztearát, szacharin-nátriumsó, talkum, cellulóz, glukóz, szacharóz, magnéziumkarbonát Btb. A folyékony gyógyászati készítményeket például úgy állíthatjuk elő, hogy a ható­anyagot és adott esetben a gyógyászati ad­­juvánsokat vivóanyagban oldjuk, diszper­­géljuk stb. A vivőanyag például víz, fizioló­giás sóoldat, vizes dextróz, glicerin, etanol ^tb. lehet. Ilyen módon oldatot vagy szusz­­penziót készítünk. Kívánt esetben a gyógyá­szati készítmény nem-toxikus segédanyagokat is tartalmazhat, például nedvesítő vagy emul­­geáló szereket, pufferanyagokat stb., így nátriumacetátot, szorbitán-monolaurátot, tri­­etanol-amin-nátriumacetátot, trietanol-amin oleátot stb. A gyógyszerkészítmények előállítására szolgáló módszerek a szakember számára is­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Thumbnails
Contents