190090. lajstromszámú szabadalom • Eljárás p-(2-metoxi-etil)-fenol előálllítására

4 190090 5-nitro-sztirolt metanolos oldatban katalitikus mennyiségű alkálifém-metilót vagy alkálifém­­-hidroxid jelenlétében melegitünk. Katalizá­torként előnyösen nátrium-metilát, kálium­­-hidroxid vagy nátrium-hidroxid alkalmazha­tó. A katalizátort a 4-nitro-sztirolra vonat­koztatva 0,1-1 mól - előnyösen 0,2-0,5 mól­­-mennyiségben alkalmazhatjuk. A reakciót előnyösen a reakcióelegy forráspontján, visz­­szafolyató hűtő alkalmazása mellett történő forralás közben végezhetjük el. Reakcióközegként metanol vagy metanol és viz elegye alkalmazható; előnyösen dolgoz­hatunk 80 térfogat* metanol és 20 térfogat* víz elegyében. A reakció során a 4-nitro­­-sztirol gyakorlatilag maximális konverzióval alakul 4-nitro-(metil-béta-fenil-etil-éter)-ré és a visszamaradó, átalakulatlan 4-nitro­­-sztirol az eljárásba visszavezethető és ily módon kiváló, 90% fölötti kitermelés érhető el. Ismeretes, hogy 4-nitro-béta-fenil-etil­­bromid és alkoholos nátrium-hidroxid reak­ciójakor nátrium-bromid és 4-nitro-sztirol keletkezik [J. Am. Chem. Soc. 79, 3712 (1957)]. Azt találtuk, hogy amennyiben 4-nit­­ro-béta-fenil-etil-bromidot metanolos oldatban 1,1-2 mól alkálifém-metilát vagy alkálifém­­-hidroxid jelenlétében melegitünk, a 4-nitro­­-sztirol izolálása nélkül igen kiváló 90* fe­letti kitermeléssel nagy tisztaságban nyerünk 4-nitro-(metil-béta-fenil-etil-éter)-t. A reak­ciót előnyösen 1,5 mól nátrium-hidroxid vagy kálium-hidroxid jelenlétében történő forralás­sal végezhetjük el. A kiindulási anyagként felhasznált 4- -nitro-béta-fenil-etil-bromid előállítására az irodalomból két eljárás ismeretes. Az egyik eljárás során 2-fenil-etil-bromidot acetil-nit­­ráttal -5 °C-on nitrálnak, a keletkező nitro­­-béta-fenil-etil-bromid izomer-keveréket 25- -szörös mennyiségű benzinben forralás köz­ben oldják. Az oldat hűtésekor a 4-nitro­­-béta-fenil-etil-bromid kikristályosodik, mig az orto- és meta-izomer az oldatban marad [J. Am. Chem. Soc. 62, 1436 (1940)]. Az eljárás két komoly hátránnyal jár. Az acetil-nitrát igen robbanásveszélyes anyag és ezért az eljárás ipari körülmények között történő megvalósítása veszélyes és komoly biztonságtechnikai intézkedéseket kö­vetel. Másrészről az izomer-keverék igen nagy mennyiségű benzinből történő szétvá­lasztása nehezen kivitelezhető. A másik el­járás szerint [Beilstein, (4), 53, 330 (1933)] 4-nitro-béta-fenil-etil-alkoholt vizes bróm­­hidrogén-sav és kénsav keverékével melegí­tenek. Az eljárás hátránya, hogy a 4-nitro­­-béta-fenil-etil-alkohol előállításánál a nitrálás és hidrolízis után nyert izomer­­-keverékből csak -10 °C-on történő kristá­lyosítás és szűrés útján valósítható meg a p­­-izomer elkülönítése. Azt találtuk, hogy a 4- -nitro-fenil-etil-bromid tiszta állapotban és nagyon jó kitermeléssel készíthető oly mó­don, hogy 2-fenil-etil-acetátot nitrálósavval nitrálunk, a keletkező nitro-béta-fenil-acetát izomer-keveréket brómhidrogén-savval for­raljuk, majd a keletkező nitro-béta-fenil-etil­­-bromid izomer-keverékből a 4 nitro-fenil­­-etil-bromidot kis szénatomszámú alkoholból történő kristályosítással szelektíven elvá­lasztjuk. A 2-fenil-etil-acetát nitrálását előnyösen tömény kénsav és 65*-os salétromsav keve­rékével, 0 °C körüli hőmérsékleten végez­hetjük el. A reakcióele g y bői a nitro-béta­­- fenil-etil-acetát izomerek keverékét ismert módon szerves oldószeres extrakcióval nyer­hetjük ki. Extrahálószerként előnyösen halo­génezett szénhidrogéneket, különösen diklór­­-etánt alkalmazhatunk. A nitro-béta-fenil-etil-acetát izomer ke­veréket ezután 48%-os brómhidrogén-savval melegítjük. A reakciót előnyösen a reakció­elegy forráspontján végezhetjük el, a reak­ció néhány óra alatt kvantitatlven lejátszó­dik. A kapott nitro-béta-fenil-etil-bromid izomer-keveréket igen egyszerűen és szelek­tíven oly módon választhatjuk szét kompo­nenseire, hogy 1,5-3-szoros térfogatú kis szénatomszámú alkoholban - előnyösen meta­nolban, etanolban vagy izopropanolban, külö­nösen előnyösen metanolban - oldjuk, majd lehűtjük. Az izomer-keverék oldását melegí­tés közben, előnyösen 40-60 °C-os hőmérsék­leten végezhetjük el. Az oldat lehűtésekor a kívánt 4-nitro-béta-fenil-etil-bromid igen tiszta állapotban kiválik és az oldatban ma­radt o- és m-izomertől teljes mértékben el­választható. Az izomerek ily módon egymástól szelektíven szétválaszthatok. A találmányunk tárgyát képező eljárás előnye, hogy a p-(2-metoxi-etil)-fenol ipari méretekben is egyszerűen megvalósítható mó­don, jó kitermeléssel és nagy tisztaságban történő előállítását teszi lehetővé és ki­küszöböli a nehézkes és nem szelektív izo­mer-szétválasztási módszereket. Eljárásunk további részleteit az alábbi példákban ismertetjük, anélkül, hogy talál­mányunkat a példákra korlátoznánk. 1. példa 229,6 g 2-fenil-etil-acetáthoz 0 °C-on keverés közben 298 g tömény kénsavat cse­pegtetünk. Másik lombikban 155,4 g 65X-os salétromsavhoz 204,5 g tömény kénsavat adunk. Ezután a 2-fenil-etil-acetát kénsavas keverékéhez 0-1 °C-on keverés közben a nitrálósavat hozzácsepegtetjük. A reakcióele­­gyet az adagolás befejezése után egy órán át 0 °C-on keverjük, majd 2 liter jeges víz­be öntjük és 700 ml diklór-etánnal elkever­jük. A diklór-etános oldatot a vizes fázistól elválasztjuk. A diklór-etános oldathoz 500 ml vizet adunk és keverés közben nátrium-kar­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 C0 G 5 4

Next

/
Thumbnails
Contents