190085. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés takarmányőrlemény nedvesítéssel egybekötött tápanyagdúsítására, valamint főleg erre szolgáló berendezés
3 190085 4 A találmány takarmányörleménynek (gabonaörleménynek, kukoricaőrleménynek, lucernalisztnek stb) nedvesítéssel egybekötött tápanyag dúsítására vonatkozik. Ismeretes, hogy a takarmányőrlemények nedvességtartalma a kívánatos mintegy 14 tömeg%-nak alatta marad, általában csak kb. 9-10 tömeg% körül mozog. Ez a kisebb nedvességtartalom azzal a hátránnyal jár, hogy az őrlemény erősen porlik, s az állatoknak hörghurutot okozhat, s így felhasználása nemcsak hasznot, hanem erős kárt is okozhat. A takarmányőrlemény nedvességtartalmának pótlása mindeddig megfelelő berendezés hiányában nem volt megoldva. A jelen találmány ezt a hiányt kívánja pótolni és erre elsősorban az önmagában is tápanyag gazdag sör- szesz- és növényolajipari hulladékfolyadékokat hasznosítani. Ilyen anyagok más formában tápszerként már ismeretesek. így a 88 958 sz. magyar szabadalmi leírásban ismertetett eljárás értelmében a cukor- szesz- sör- olaj és hasonló gyárak üzemeiben nyert melléktermékeket, mint a répaszeletet, törkölyt, olajpogácsát szárítás és sajtolás után melasszal keverik, majd a kívánsághoz képest korpával, szalmával, őrölt tengeriszárral stb. elkeverik, s végül minden esetben szárítással a fölös víztartalmától mentesítik, s formában sajtolják. Egy másik, a 174 262 sz. magyar leírás szerinti eljárás szerint sörélesztóhöz adagolnak 0,5-4,0 tömegX szerves savat, előnyösen 1,0 tömeg% propionsavat, s így nyernek olyan folyékony tápanyagot, amely az általában adagolt jó kiegészítője, s amely egyszerű gyomrú állatoknál hasznosítható. A 2 075 817 sz. angol szabadalmi leírás olyan, ugyancsak kiegészítő táplálék-pépanyag készítését ismerteti, amely őrölt maláta és víz keverékéből nyert nedves törköly, valamint sörcefrének élesztővel történő erjesztése és desztillálása útján nyert sörszirup összekeverése, tartósítószer belekeverésével keletkezik. Mindezek az eljárások tehát olyan tápanyagokat eredményeznek, amelyek az általában adagolt takarmány vagy takarmányőrlemény mellé kiegészítésként adandók, de amelyek nem oldják meg a túlszáraz takarmányőrlemények kellő nedvesítését. A jelen találmány ezzel szemben a sör-, szesz-, és növényolaj ipari hulladékanyagokat a takarmányőrlemény kívánt nedvességtartalmának elérésére és egyben tápanyagdúsitására is hasznosítani kívánja. Ilyen hulladékfolyadékok pl. a sörélesztő, a sörszüretalj, a szeszipari moslék, (vinasz), olajnyálka, stb. A sörélesztő a sör erjesztő tartályában és kódrendszerében leülepedett anyag vízzel való lemosásával keletkezik és szárazanyagtartalma pl. vákuum-dobszürőn át szűrve, 12-26 tömeg% közti értékre beállítható; a célszerű szárazanyagtartalma 13 tómeg%. Ugyancsak vízzel mossák le a sör szűrése után az azbeszt és perlit szűrőkön fennmaradt lebegő anyagot, s így keletkezik a sörszüretalj, amelynek szárazanyagtartalma 40-50 tömeg% között mozog. A szeszipari moslék (vinasz) a szeszgyártás folyamán keletkező melaszos sűrítmény, amelynek szárazanyagtartalma 40- -50 tömeg% között van. Az olajnyálka a növényi olajiparban keletkező, technikailag szennyezett, közélelmezésre alkalmatlan olaj. A találmány tehát mindezeket a - pépes - hulladékfolyadékokat hasznosítja azzal, hogy a takarmányőrleményeket ezekkel nedvesíti és ezáltal egyúttal tápértékükben dúsítja. Ennek megfelelően a találmány szerinti eljárás lényege, hogy az általában csak mintegy 9-10 tömeg% nedvességtartalmú takarmányőrleménybe (gabonaőrleménybe, kukoricaőrleménybe, lucernalisztbe) 100 kg-ként mintegy 3-4 kg sör-, szesz- és növényipari hulladékfolyadékot, előnyösen sórélesztót, sörszüretaljat, szeszipari moslékot, szeszipari élesztőt, olajnyálkát sőt csonfőzet aljat, toll hidrolizátumot, zsírféléket stb. így vagy ezekből összeállított keveréket 4-12 bar nyomáson szűrökön célszerűen 1 p-nél kisebb szemnagyságúra megszűrve, homogenizáljuk és porlasztva bekeverünk. Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés lényege, hogy a hulladékfolyadék tárolására célszerűen fűtőkészülékkel ellátott készenléti tartálya, mérőedénye, folyadékszűrője, keverőlapáttal ellátott keverőedénye, összekötő csőrendszere, valamint ebbe beiktatott, a készenléti tartályból a hulladékfolyadékot a mérőedénybe átnyomó, a mérőedényben elrendezett pl. felső és alsó szintérzékelővel ellátott mennyiségérzékelö által vezérelt adagolószivattyúja, és a méróedény- ' bői a hulladékfolyadékot a keverőedény be folyadékszűrőn át és mintegy 4-12 bar közti beállított nyomást eredményező nyomásszabályozó közbeiktatásával a keverőedényben elhelyezett porlasztókon átnyomó nyomószívattyúja van. Ily módon nemcsak a takarmányörleménynek a kívánatos mintegy 14 tömeg% nedvességtartalmát lehet elérni, ami tárolásához és az etetéséhez egyaránt kívánatos, hanem a takarmányőrlemény beltartalmi értékét is jelentősen javítani lehet. Ennek érzékelésére megemlítjük, hogy pl. a sörélesztő szárazanyagának minden kilogramja átlagosan 56,9 g nyers fehérjét, 11,5 g lizint, 8 g iiietionint, 29,0 g treonint, 7,4 g triptofant, 29,6 g izoliucinL, tehát jelentős mennyiségű aminosavat tartalmaz. Hasonlóképpen a szeszgyári moslék szárazanyagának is igen nagy a nyers fehérjetartalma, kg-ként mintegy 22 g. A sorélesztő ezenkívül más fontos anyagokat 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
