190079. lajstromszámú szabadalom • Tömítőelem nyílászáró elemek között kialakult hézagok lezárására és kötőelem a tömítőelem rögzítésére
y l'JODT 9 (5 A találmány szerinti tőniitőelem rögzítésének egy lehetséges módját az képezi, ha a sarok rész feluleLein öntapadós ragasztó bevonat van. A találmány szerint kialakított lüiníl.őelem a két szár mentén fuggeLlen zárást, azaz kettős zárást létesít., a sarokrészhez viszonyított szárelfordulás gondoskodik a nagy hézagátfogésról, az elem rugalmas deformációja még viszonylag nagy hézag esetén is kismértékű, ezért kifáradás nem lépe fel, a szárak elbillentéséhez nem kell nagy eró, ezért u nyílászáró csukási eröszukséglete nem növekszik meg érezhető mértékben. Az állandó profil miatt a tömitöelem extrudálással olcsón és tómegszerűen gyártható, elhelyezése pedig különös szakértelmet vagy ügyességet nem igényel. Különösen a fából készített nyílászárók és a tömitöelem összekapcsolására a találmány egy újtipusú kötőelemet is tartalmaz, amelyre jellemző, hogy a Lömítőelem sarokrészének falirányú felületéhez illeszkedő méretű sik hátlapja, ebből kinyúló, nála keskenyebb, vele egy síkba eső csúcsa és a hátlapnak a csúccsal ellentétes végéből ferdén visszahajlitott szoritólapja van, és a szoritólap a hátlappal azonos szöget zár be, mint amit a tömitöelem falirányú felülete bezár az első horony belső horonyfelületével, és a szoritólap az első horony mélységével azonos méretű. A kötőelem kiképzése szempontjából előnyös, ha fémlemezből készül és a szoritólap élénél letörésekkel van ellátva. A találmány szerinti tómitőelcmel. és annak néhány alkalmazási lehetőségét a továbbiakban kiviteli példák kapcsán, a rajz alapján ismertetem részletesebben. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti tömitöelem keresztmetszeti képe, a 2. ábra nyílászáróba helyezett tömítés metszeti képe a találmány szerinti tömitöelem alkalmazása esetén, keresztirányban rövidített léptékben, a 3. a, b, és c. ábrák sarokelem tömítésének különböző fázisait szemléltető vázlatok, a •1. ábra üveglap rögzitéséra példa a találmány szerinti tömitöelem felhasználásával, az 5. ábra a találmány szerinti tömitöelem szöggel való rögzítését szemléltető metszeti kép, a G. ábra a kötőelemként használt szög oldalnézeti képe, és a 7. ábra a kötőelemként, használt szög elolnézete. A rajzon a találmány szerinti töinítöelomnek csak a profilját tüntettem fel. A tomitóelemnek csak a profilját tüntettem fel. A tömitöelem célszerűen extrudálással vagy egyéb a gumi- vagy műanyagiparban ismert technológiával megfelelő hosszban állandó profillal készül. A legelőnyösebb a tomitőelemet rugalmas gumiból vagy rugalmas műanyagból készíteni, a megfelelő anyag kiválasztása a konkréL felhasználási területeken jelentkező igényektől függ (hőállóság, savállóság, Fagy tűrőképesség, sLb.l. Az 1. ábrán a találmány szerinti 1 Loimtóelem profilja látható. Az 1 tömitöelem három fő szerkezeti részből, úgymint 2 sarokrészből, 3 követő szárból és 4 fogadó szárból áll. A 2 sarok résznek két egymásra merőleges külső felülete van, amelyek közül az egyik a Lömitendő hézagot meghatározó nyílászárók osukódási főirányára merőleges 5 nyilásirányű felület, a másik pedig az említett főiránnyal párhuzamos G falirányű felület. A 3 követő szár és a 2 sarok rész csatlakozásánál olyan 7 első horony képződik, amelynek nyílásszöge a későbbiekben leírtak szerint működés során növekszik. A 7 első horony két falát egyrészt a 3 követő szár 8 külső fala, másrészt a 2 sarokrész 6 falirányű felületével hegyesszógeL bezáró 9 horonyfelulet képezi. A 3 követő szár 8 külső fala és a 6 falirányű felület között 180“-nál néhány fokkal kisebb tompaszög mérhető, és ezért a 3 követő szár enyhén a 6 falirányű felület meghosszabbítása felé tart. A 3 követő szár olyan hosszú, hogy 10 csúcsa túlnyúlik a 6 falirányű felület síkján. A 7 első horony li nyílásszöge hegyesszög, előnyösen 15° és 45° között van. A 4 fogadó szár és a 2 sarokrész csatlakozásánál 12 második horony képződik, amelynek 13 nyílásszoge szintén hegyesszog, előnyösen 25° és 55° között vau. A 12 második horony 13 nyilásszöge működés során csökken. A 12 második horony egyik (belső) falát a 2 sarok rész harmadik 14 felülete képezi, amely nagyjából párhuzamos1 a 6 falirányű felülettel. A 12 horony másik (külső) falát a 4 fogadó szár belső végénél lévő 15 felület képezi, amely közelítőleg merőleges a 4 fogadó szár 16 külső falára, de célszerűen ez a szög 80° és 110“ között van. A 3 követő szár 17 belső felülete és a 4 fogadó szár 18 belső felülete egymással derékszögnél kisebb 19 szöget zár be, és ennek következtében az általuk közrefogott derékszögű nyílászáró felületre enyhe közrefogott derékszögű nyílászáró felületre enyhe nyomással ráfeszülnek. A 19 szög célszerűen 65“ és 85° között van. A 17 és 18 belső felületek iveit átmenettel egymás folytatását képezik. A lekerekítési sugár nagyságát a rendeltetési cél határozza meg, általában a Löinitendó nyílászárók szabványos élprofiljához illeszkedik. Az 1. ábrán megfigyelhető, hogy a 3 követő szár és a 4 fogadó szár vastagsága a 2 sarokrésztöl távolodva folyamatosan csökken. A 4 fogadó szár célszerűen róvidebb a 3 követő szárnál, hossza az utóbbiénak körülbelül háromnegyede. Az 1. ábrán még az is megfigyelhető, hogy a 2 sarokrész egy vi5 10 15 20 25 30 35. 40 45 50 55 60 65 4
