190079. lajstromszámú szabadalom • Tömítőelem nyílászáró elemek között kialakult hézagok lezárására és kötőelem a tömítőelem rögzítésére
IJUUT'J 8 szonylag keskeny keresztmetszeLi szakaszon keresztül kapcsolódik a 3 követő szárral és a 4 fogadó szárral. Ennek a 20 keresztmetszetnek a szélességét a 7 első horony és a 12 második horony csúcsait összekötő elméleti egyenes hossza határozza meg. A 20 keresztmetszet, mint elfordulási középpont körül a 3 követő szár és a 4 fogadó szár a csukódó nyílászáró hatására rugalmasan elfordulhat, és ez a rugalmas elfordulási lehetőség gondoskodik a nagy hézagátfogásról, és nyitáskor a visszafordításról. Az 1 tómitóelem felhasználását és annak sajátosságait a továbbiakban különböző alkalmazási példák kapcsán ismertetem. A 2. ábrán ajtó- illetve ablaktömitésre vázoltam fel példát. A falba épített 21 toknak bal- és jobboldali 22, 23 oldallapja és szintén bal- és jobboldali 24, 25 ütkózólapja van. A 21 tokhoz képest 26 forgástengely körül 27 mozgórész, például ablakkeret vagy ajtószárny fordítható el. Elfordulás után a 27 mozgórész a 21 tokhoz kapcsolódik a rajzon nem vázolt zárszerkezet segítségével. A találmány szerinti tömítőelem alkalmazása nélkül a 21 tok és a 27 mozgórész között homlok- és oldalirányban egyaránt hézag van. Ez a hézag egyrészt a funkcionális gyártási hézagból, másrészt az elemek doformálódása, öregedése, száradása és egyéb hatások által keletkezett járulékos hézagból tevődik össze. Tömítésre nyilvánvalóan csak olyan esetekben van szükség, ahol a kialakult hézag nagysága a helyiség mikroklímáját zavarja vagy a füthetőségét akadályozza. Általában a normál helyiségek természetes szellőzése megengedi bizonyos mértékű hézag létesítését, bár az utóbbi időben egyre inkább elterjedt belsóterű klímaberendezések alkalmazása hermetikus vagy teljes lezárást igényel. A 2. ábrán csak a bal- és jobboldali zárási keresztmetszeteket tüntettem fel, a közöttük lévő távolság nyilvánvalóan torzított léptékben szerepel a rajzon. Az 1 Lömítóelemet a példa szerinti felhasználásnál a 21 tok bal- és jobboldali sarkában egyaránt elhelyeztem. A 2. ábrán vékony vonallal vázolt nyugalmi helyzetben a 27 mozgórész nyitott, és a 1 tómitóelem 3 követő szára a baloldalon a 22 oldallapnak, a jobboldalon pedig a 23 oldallapnak nyomódik. Az 1 tömitőelemet a vázolt helyzetben a 2 sarokrész mentén lehet a 21 tokhoz kapcsolni. Ez a kapcsolat megoldható ragasztással, például az 5 nyílásirányú felület és a 6 falirányú felület öntapadós bevonattal való ellátása révén, de megoldható mechanikus rögzítéssel is, amelyre az 5. ábra kapcsán mutatok példát. Terheletlen nyugalmi állapotban a 4 fogadó szár a 24, illetve 25 utkozölapokhoz képest ferdén eltávolított helyzetben van és csúcsa a 25 utkózölap síkjától 28 hézag távolságnak megfelelő távolságban van. A 28 hézagtávolság adja azt a maximális hézag iné retet, amely az 1 Lömitőelemmel még lezárható. A 27 mozgórész 29 homlokfelúlete a vékony teljes vonallal kihúzotL helyzetben kapcsolódik az 1 tómitóelem 4 fogadó szárával. Ekkor a 27 mozgórész becsukása még nem fejeződött be. A zárás ezt kővető szakaszában a 29 homlokfelület a 4 fogadó szárat a 25 útközölap irányába nyomja, ennek hatására nemcsak a 4 fogadó szál1 fordul el rugalmasan a 30 nyíllal jelölt ív mentén, hanem a 3 követő szár is, mivel a szárak között a kapcsolódási keresztmetszet nagyobb az elfordulást megengedő 20 keresztmetszetnél. A 3 követő szár a 22, 23 oldallapoktól eltávolodik, majd a 27 mozgórész bal- és jobboldali 31 oldalfelúleteihez feszül. Ekkor jón létre a második záródási vonal az 1 töniitöelem és a 27 mozgórész között. A 27 mozgórész további elmozdulása (elforditása) során az ütköztetési helyzetet eléri, ameiyban a 27 mozgórész és a 21 tok között éppen a tömitendó 32 homlokirányú hézag van. Baloldalt ekkor 33 hézag, jobboldalt pedig 34 hézag mérhető. A zárási folyamat során a 3 követő szár és a 4 fogadó szár 17 és 18 belső felületei szétnyílnak és a 27 mozgórész 29 homlokfelületéhez és 31 oldaifelületéhez simulnak. A létrejött tömitett helyzetet a 2. ábrán vastag teljes vonallal ábrázoltam. Ebben a helyzetben a 27 mozgórész mindkét egymásra merőleges felülete rugalmas erővel kapcsolódik az 1 tómitóelem két szárához. A- 21 tok külső oldaláról a levegő ezért kétszeres akadályba ütközik, ha a 22 oldallap és a 31 oldalfalúiét között lévő hézag felé vezető útját vizsgáljuk. A zárási folyamat során a 4 fogadó szár elmozdulásakor a 7 első horony nyilásszöge növekszik, a 12 második horonyé pedig csökken. A 7 első és a 12 második horony nyilásszögét kismértékben csökkenti a szárak 17, 18 belső felületeinek a derékszögbe való beállása, amit a 27 mozgórész csukódásakor annak 29 homlokfelúlete és 31 oldalfelülete által okozott feszítés vált ki. A létrejött kapcsolat elemzéséből az is felismerhető, hogy a nagy hézagátfogás ellenére az 1 tómitóelem anyagának rugalmas deformációja viszonylag kismértékű, ezért kifáradás, öregedés gyakorlatilag nem léphet fel. A nagy hézagátfogás a szárak elfordulása során megtett útból adódik. A 3. a. b. és c. ábrák az L Lömitöelem kapcsolódási folyamatát szemléltető egyszerű vázlatok, ahol a fentiekben leirt hatások jól megfigyelhetők. Bár a találmány szerinti 1 tötmLöeiem legelőnyösebben a 2. és 3. ábrán vázolt saroktömitési feladatokra használható1, a 4. ábrán egy üvegtábla tömitett rögzítésére adok példát. A 4. ábrán 35 keret egyik sarokszel vénye látható, amelynek sarok részébe az 1 tömi tőé lein helyezkedik el. Az 1 töniitöelem nyugalmi helyzetben a vékony teljes vonallal 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
