190064. lajstromszámú szabadalom • Készülék hőteljesítmény mérésére
13 190064 14 készülék a mérési hóteljesitményt nem a hidegebb vezetékbe adja le, hanem a környezetbe. A csatlakozások és a működési mód megegyezik a fentiekkel, lényeges a különbség azonban a tekintetben, hogy mérési hőteljesitmény mindaddig cserélődik, amig a készüléken átáramló közeg és a környezet között hömérsékletkülönbség van, tekintet nélkül a közeg hidegebb és melegebb áramlási ága közötti hőmérsékletkülönbségre. A Q kifejezésére megadott összefüggés változatlan. Az F érzékelőt tartalmazó 9 csatlakozódarab helyettesíti a korábbi 5 és 6 csőcsatlakozókat, és általában a mérőkészüléktől el van választva, és ezért van a 10. és 11. ábrán külön hivatkozási jellel jelölve. A mérési pontosság fokozására a 2 hőszigetelővel van ellátva. A mérőkészüléknek csupán a külső felülete, vagy mindkét felülete (az ábrán feltüntetett módon) bordákkal van ellátva, vagy nincs bordázva. Ez a készülék megengedhető hosszától, az átáramlás nagyságától és az abszolút hőmérséklettől függ. Ennél a megoldásnál a C, D érzékelők rétegenként vannak kialakítva. (Nyomási vagy gőzölési technikával előállítva.) A találmány szerinti készülék 10. ábrán feltüntetett kiviteli alakjának alkalmazása a következő: A 10. vagy 11. ábra szerinti mérőkészülék F hőérzékélő nélküli kiviteli alakjánál az E hőérzékélő a hőmérsékletkülönbséget valamely referencia hőmérséklethez (pl. 20 °C-hoz) képest méri, amely a mérőkészülékben vagy máshol a hőérzékélőnek megfelelő hőmérsékletfüggő elemmel szimulálható. Ez esetben a készülék olyan helyeken is alkalmazható, ahol nincs visszaáramló vezeték. Ilyen esetek adódnak pl. melegvizellátó és légfűtő létesítményeknél. A vonatkozó kifejezés (Tc-Td) • (Te-TW.) Q = k • ---------------------------------(Ta-Tb) ahol k a mérőkészülék anyagától és kialakitásától függő konstans, alapján meghatározott hőteljesitmény a mért áramlás referenciahömérsékletre vonatkoztatott hóteljesítményét jelenti. A 11. ábra az 1. ábra szerinti mérőkészülék az esetre való kiviteli változatát vázolja, mikor a mérési hóteljesitményt egy másik fogyasztó viszi el, illetve egy másik hőforrás szolgáltatja. (Az előbbi esetben például vízvezeték, a második esetben például géznemű égéstermékek.) Ilyen .másik" forrás vagy .másik" fogyasztó a 13. ábrán látható MD fogyasztó. Mérőkészülékként az ábrán feltüntetetten kívül az 1-9. ábrákon ábrázolt kiviteli alakok bármelyike használható, azzal az eltéréssel, hogy az F hőérzékelő a készülékből kivéve a visszaáramló vezetékbe van beépítve (hasonló módon, mint a 10. és a 11. ábra esetében). A 11. és 12. ábrán látható mérőkészülék ily módon két különálló egységből áll, amelyek körül az első egység három koaxiális, egymásba csúsztatott la', lb’, le’ csőelemből van összeállítva, míg a második egység egyetlen a rendszer visszaáramló vezetékéhez csatlakoztatott, kifelé hőszigetelt 9 csatlakozódarabból áll, amelybe az F hőérzékélő van beépítve. Az első egység legbelső, két beépített A, E hőérzékélővel ellátott, közeget bevezető 3 csócsatlakozót és beépített B hőérzékelővel ellátott, közeget elvezető 4 csócsatlakozót tartalmazó la* csőeleme, valamint a közbülső le’ csőelem között rétegszerü C hőérzékélő, míg a közbülső le’ csőelem és a külső lb’ csöelem között egy további rétegszerü D hőérzékélő van elrendezve. A belső la’ csőelem célszerűen belülről sugárirányban bordázva van, míg a külső lb’ esőelem külső oldalán van gyürüalakú bordákkal ellátva. A készülék 5 és 6 csőcsatlakozói a hóteljesítmény már említett .másik " forrásával vagy fogyasztójával vannak öszszekötve. A készülék működéséhez a készülék közegének és a .másik" forráson vagy fogyasztón átáramló közeg között hömérsékletkülönbségre van szükség. A mérőkészülék sajátos alkalmazási példája, amikor valamely kiviteli változat az E, F hőérzékélő pár nélkül van előállitva, és ismert fajhőjű közeg tömegáramát méri. Erre az esetre a következő összefüggés érvényes: . k (Tc-Td). m=— • ---------Cp (Ta-Tb) amikoris a készülék beépítése hasonló a fentivel. A különbség az elektronikus egységben van, amely a mutatott értékekből a tömegáramot kiszámítja, természetes abban az esetben, ha ez nem kézi módszerrel történik. A készülék bármelyik kiviteli változatának a 10. vagy 13. ábrán feltüntetett vázlat szerinti kapcsolási elrendezése esetén, amikor azonban sem a U csatiakozódarab, sem az A, B, E és F hőérzékélő egyike sincs alkalmazva, az alkalmazás a következő: Csak a C és D hőérzékelők maradnak meg. Ilyen készülék olyan esetekben alkalmazható, mikor a közegek el vannak egymástól választva, és azt a hőteljesítményt mérjük, amely teljes egészében a készülékben cserélődik ki. Erre az alkalmazási módra leginkább a 4. ábrán feltüntetett kiviteli alak a legalkalmasabb, ha a 14. és 15. ábrán vázoltak szerint kaszkádkapcsolásban lapszerűen van kibővítve. Több, párhuzamosan vagy sorosan elrendezett lap is alkalmazható a 16. ábrán látható módon. Ez esetben a készülék olyan nagyságúra van növelve, hogy a mérési hőteljesítmény egyenlő a mért hőteljesítménnyel. A készülék ekkor hőcserélővé válik a két elválasztott, a 14. ábrán P és S közeg között, kivitele azonban olyan, hogy a hő csak olyan keresztmetszeteken át cserélődhet ki, ahol a höáramot C és D hőérzékélők a már említett módon mérik. Mivel a közeg a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
