190064. lajstromszámú szabadalom • Készülék hőteljesítmény mérésére
15 190064 Hi teljes mért höteljesitményt a mérőkészülékben (és nem a mérendő objektumban, mint a fenti megoldásoknál) adja le vagy veszi fel, a hőmérséklet ott, ahol a I) hőérzékélőnek kellene lennie, azonos azzal a hőmérséklettel, ahol különben az F hőérzékélő lenne. Az E és A hőérzékelők hőmérsékletei különben is ugyanazt a mért pontot jelentik. Az A, B, E és F hőérzékélőkre ezúttal már nincs szükség. A korábban Q-ra megadott összefüggésből a következő lesz: (Tc-Td)-(Te-Tf) Q—k--------------------------=k-(Tc-Ti>) (Ta-Tb) A két mérőkészülékben a két elválasztott közeg között kicserélt höteljesítmény teljes egészében az egy vagy több C, D hőérzékélő párral meghatározott hőmérsékleti gradiensből állapítható meg, amely során egyes kaszkádonkénti és lemezenkénti mért értékek összeadandók. Ez a kiviteli alak egyesíti magában a hőcserélő és a hőteljesitménymérő készülék, - illetve elektronikus egységgel összekapcsolva, amely valamely meghatározott időintervallumban integrál - hőcserélő és a megadott időn belül kicserélt hőenergia mennyiségét mérő készülék (hőszámláló) szerepét. A készülék kivitelezhető bordákkal vagy anélkül, kaszkádba kapcsolva vagy sem, egyenesen vagy koncentrikusan és valamennyi említett megjegyzés alapján. Egyik sem befolyásolja a találmánnyal elérni kívánt célt:, nevezetesen nincsenek mozgó alkatrészek, a szennyeződés és a lecsapódás semmiféle hatást nem gyakorol a mérésre, lényegtelen, hogy milyen közegek vesznek részt a hőcserében, és a készülék igen csekély áramlás esetén is alkalmazható. A 14. és 15. ábrán feltüntetett kaszkád-jellegű kiviteli alak alkalmazása esetén kívánatos, hogy a külső falak mentén az a közeg helyezkedjék el, amelynek a szigetelésen át a környezetbe távozó hővesztesége nem okoz mérési hibát, tehát, ha azt mérjük, mennyi meleget adott le a melegebb közeg, akkor a hidegebb közegnek, ha azt mérjük, mennyi meleget vett fel a hidegebb közeg, akkor a melegebb közegnek kell a külső fal mentén lennie. A találmány szerinti készülék számos előnnyel rendelkezik. A hőérzékélők kivételével egyetlen darabból, akár öntéssel is előállítható. Felhasználási tulajdonságainál fogva, főleg az 5. és 10. ábra szerinti kiviteli alak esetén különösen alkalmas egyes radiátorok vagy egyvezetékes rendszerek által felhasznált hő hosszúidejű mérésére. Ilyen esetben egyszerűen radiátortagként alakítható ki. Mivel mozgó elemeket nem tartalmaz, gondosan beépített hőérzékelőkkel, amelyek ki vannak öntve és nincsenek kapcsolatban a közeggel vagy az atmoszférával, a készülék élettartama korlátlannak mondható, és nem igényel különösebb karbantartást. Lecsapódás, korrózió, szennyeződés, buborékok stb. nem befolyásolják a mérési eredményt, mivel a hőátadás a kiinduló összefüggésben nem szerepel. A készülék csak a hömérsékletkülönbség méréséhez használ fel energiát, amely megfelelő áramkör alkalmazása esetén nagyon csekély, és magához a leolvasáshoz egyáltalán nem kell energia, ha a hőérzékélőként hőelemek kerülnek alkalmazásra. A mérési elv nagyon kis teljesítmények méréséhez is alkalmazható, mivel a készülék miniatűr kivitelben is gyártható. A találmány szerinti készülék a legkülönbözőbb közegek - víz, levegő, olaj, hűtőközeg stb. - esetén, laboratóriumokban és szabályozó rendszerekben is alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Készülék höteljesítmény, azaz valamely berendezésben időegység alatt kicserélt hőmennyiség mérésére, elsősorban valamely hőközlő berendezés, például fűtőkészülék, hőcserélő, radiátor, hűtőberendezés, háztartási melegvizboyler, klímaberendezés és más hőközlö berendezés táp- és visszaáramló vezetéke között kicserélt höteljesítmény folyamatos mérésére hőérzékelőkkel, ahol a táp- és visszaáramló vezeték, vagy ezek egyike és a környezet illetve valamely más hőelnyelő között hőmérséklet-különbség áll fenn és a hő valamely folyékony, gáznemü vagy poralakú közeg áramlása révén kerül átadásra, és amely készülék elektronikus részében számlálószerkezettel és integrátorral kiegészítve a felhasznált vagy szállított hőteljesítmény és/vagy folyadékok, gázok és poralakú anyagok tömegáramának folyamatos számszerű mérésére alkalmasan van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a hőközlö berendezés, mint mért objektum (MO) és a hozzá kapcsolódó nem mért keringtető rendszer (IP) között elrendezett ez utóbbi táp- illetve visszaáramló vezetékek beépített, jó hóvezetőképességű, egy- vagy többrészes, részenként a hidegebb illetve a melegebb közeg átáramlását biztosító két csatornával (1’, 1") ellátott készülékteste (1) van, ahol a csatornák ( 1 1 ) a készüléktesttől (1) előnyösen hőszigetelő tömítésekkel (7) elválasztott két-két csőcsatlakozással (3, 4, ill. 5, 6) vannak ellátva és ahol a készüléktest (1) és a esőcsatlakozások (3-6) együttese kívülről hőszigeteléssel (2) és ezt burkoló készülékházzal (8) van körülvéve, és hogy a melegebb vezeték csőcsatlakozásaiba (3, 4) a belépési hely és a kilépési hely közötti hőmérséklet-különbséget mérő első pár hőérzékélő (A, B), a készüléktestbe (1) a két csatorna (1’, 1‘) közé, a mérőkészülék testén átlépő úgynevezett mérési höteljosiuneny út.iában orv második par hőérzékelő (C, D), még a mórt objektummal MO) összekötött csöcsallakozókba (3, 5) egy a vezetékek közötti hőmérséklet-különbséget 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9
