190007. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 2,3,4-trinor-1,5-inter-m fenilén-prosztaciklin és analógok előállítására
190007 Rf = 0,26 (benzol-etilacetát 4:1) 1H—NMR(CDC13,5): 6,4-8,15 (m, 11H, aromás protonok és az enon CH—CH= dd és az enon =CH—CO d jelek) 5,12 (m, 62, H) 537 (q, H—5) 4,7 (s, -CH2 —O) A fentiek szerint állítjuk elő a 3,3aß,4,5,6,6aß-hexahidro-2-oxo40-(3-oxo-l-transz-nonenil)-5a-(p-fenil-benzoiloxi)-2H-ciklopenta[b]furánt. 21 12. példa 3,3aß,4,5,6,6aß-Hexahidro-2-hidroxi-4ß-(3S-hidroxi-l-transz-nonenil)-5a-hidroxi-2H-ciklopenta[byurán 63,7 g (0,117 M) 3,3a/?,4,5,6,6a0-hexahidro-2-oxo4/3- -(3-oxo-l-transz-nonenil)-5a-(p-fenil-benzoiloxi)-2H-ciklopenta[b]furán-t feloldunk 200 ml vízmentes e.tanolban. Az oldatot — 20 °C-ra hűtjük, majd hozzáadunk 240 ml etanolos, 0,5 M-os nátrium-bőr-hidridoldatot. A reakdóelegyet 30 percig kevertetjük - 20—25 °C között, majd 500 ml 0,1 n sósavoldatba öntjük, végül a kapott elegyet négyszer 100 ml etilacetáttal extraháljuk. A szerves fázisokat egyesítjük, nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük,és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott nyers terméket szilikagél oszlopon etilacetát-benzol 1:1 oldószer eleggyel kromatografáljuk. A keletkező két izomer közül a kevésbé poláros (Rf = 0,33 benzol-etilacetát 1 :l)az „S” konfigurációjú izomer. A 0,33 és a 0,28 Rf értéknek megfelelő kromatográfiás frakciókat külön-külön gyűjtjük és bepároljuk. így 25,6 g kevésbé poláros ,3” allil-alkoholt és 23,2 g polárosabb ,,R” allil-alkoholt kapunk. A 25,6 g kevésbé poláros „S” allil-alkoholt tartalmazó terméket feloldjuk 130 ml száraz tetrahidrofuránban, majd az oldatot szárazjég-aceton fürdőn - 78 °C-ra hűtjük. Ezután inert gáz atmoszférában 45,5 ml 2,28 mM/ml koncentrációjú hexános diizobutil-alumínium-hidrid-oldatot adunk cseppenként az oldathoz úgy, hogy annak hőmérséklete ne emelkedjen — 60 °C fölé. Beadagolás után a reakcióelegyet 30 percig kevertetjük, 50 ml 2 N vizes nátrium-hidrogén-szulfát-oldatot adagolunk a reakcióelegybe, majd annak hőmérsékletét hagyjuk szobahőfokra emelkedni. Ezután a reakcióelegy pH-ját 1-2 közé savanyítjuk, és hozzáadunk 300 ml etilacetátot. A fázisokat szétválasztjuk, a vizes fázist háromszor 20 ml etilacetáttal extraháljuk, a szerves fázisokat egyesítjük, megszárítjuk, szűrjük, és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. így 24,8 g bidklusos laktol terméket kapunk (Rf = 0,45 etilacetát : benzol 3:1), amit a p-fenil-benzoil védőcsoport eltávolítására feloldunk 100 ml száraz metanolban, majd hozzáadunk 6,53 g (0,047 M) izzított kálium-karbonátot. A szuszpenziót fél órán át kevertetjük, majd a reakcióelegyet szűrjük, az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. Az így kapott nyersterméket oszlopkromatográfiásan tisztítjuk, szilikagél G oszlopon, etil-12 acetát eluenssel. A 0,28 Rf értéknek megfelelő frakciókat gyűjtjük, és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. így 9,44 g (71% az „S” alkoholra számítva) cím szerinti terméket kapunk. A termék analitikai jellemzői: Vékonyrétegkromatográfia : Rf = 0,28 (etilacetát) Rf = 0,3 (benzol-dioxán-ecetsav 20:10:1 ) A fentiekhez hasonló módon állíthatjuk elő a következő vegyületeket: 3,3a/3,4,5,6,6a|3-Hexahidro-2-hidroxi4/3-(3S-hidroxi-l - -transz-decenil)-5arhidroxi-2H-ciklopenta[b]furán Rf = 0,3 (benzol-dioxán-ecetsav 20:10:1) 3,3a/3,4,5,6,6a/3-Hexahidro-2 -hidroxi -4ß-[ 3S-hidroxi4- -(m-klór-fenoxi)-l-transz-butenil]-5a-hidroxi-2H-ciklopenta[b]furán Rf = 0,23 (etilacetát) 3,3aß,4,5,6,6a/3-Hexahidro-2-hidroxi4/3-(3S-hidroxi4--metoxi-etoxi-l-transz-butenil)-5a-hidroxi-2H-ciklopenta[b]furán Rf = 0,26 (benzol-dioxán-ecetsav 20:10:1) 3,3a/3,4,5,6,6a/3-Hexahidro-2-hidroxi4j3-(3S-hidroxi-l-transz-6,7-didehidro-oktenil)-5a-hidroxi-2H-ciklopenta[b]furán Rf = 0,27 (etilacetát) 22 13. példa 3,3 aß, 4,5,6,6aß-Hexahidro-2-hidroxi-4ß-( 3S-h idroxi-1 - -decinilJ-5a-hidroxi-2H-ciklopenta[b]furán 55,9 g (0,1 M) 3,3a/?,4,5,6,6aj3-Hexahidro-2-oxo40- -(3-oxo-l-transz-decenil)-5a-(p-fenil-benzoiloxi)-2H-ciklopenta[b]furánt feloldunk 200 ml vízmentes diklórmetánban, és szobahőmérsékleten cseppenként hozzáadunk 5,5 ml brómot, majd 25,6 ml (0,3 mól) piridint. A reakcióelegyet 3 órán keresztül forraljuk visszafolyatás közben. Ezután 100 ml metilénkloridot adunk hozzá, 50 ml IN sósav-oldattal mossuk, a vizes fázist még kétszer 75 ml metilénkloriddal extraháljuk. A szerves fázisokat egyesítjük, és 50 ml 5%-os vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk, majd szárítjuk, szűrjük, és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. így 64 g nyers terméket kapunk (Rf=0,3 benzol - -etilacetát 4:1), amit feloldunk 200 ml vízmentes etanolban. Az oldatot — 20 °C-ra hűtjük, majd hozzáadunk 198 ml 0,5 M-os etanolos nátrium-bőr-hidrid-oldatot. A reakcióelegyet 30 percig kevertetjük - 20----25 °C között. Ezután a reakcióelegyet 500 ml 0,1 normál sósav-oldatba öntjük, majd a kapott elegyet négyszer 100 ml etilacetáttal extraháljuk. A szerves fázisokat egyesítjük, nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A kapott nyers terméket szilikagéloszlopon benzol-acetát 3:2 eleggyel kromatografáljuk. A keletkező két izomar közül a kevésbé poláros (Rf = 0,2 benzol-etilacetát 3:1), az „S” konfigurációjú izomer. A 0,2 és 0,13 értéknek megfelelő kromatográfiás frakciókat külön-külön gyűjtjük, és az oldószert csök5 10 15 20 25 30 35 10 45 50 55 60
