189996. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kardvívó mérkőzés elbírálására

189.996 részt a vágásokban, UL szúrásokban rejlő mechanikai impulzus nagyságától, másrészt a két kard közötti, vagy a támadó kard és a találati felület közötti villa­mos érintkezés, ilL érintkezéssorozat időbeli lefo­lyásától tesszük függővé. A találmány szerinti egyrészt a vágásokban, illetve szúrásokban rejlő mechanikai impulzus nagyságát, márészt a a két kard közötti, vagy a támadó kaid és az egyik találati felület közötti villamos érint­kezés, illetve érintkezéssorozat időtartamát érzékel­jük, és előre meghatározott, és legkorábban a két kard villamos érintkezésekor, de legkésőbb a két kard és az egyik találati felület együttes villamos érintkezésekor kezdődő tiltási időtartam végéig le­zajló találatok kijelzését tiltjuk, míg a tiltási idő­tartamon kívül végetérő és előírt mechanikai impul­zussal ejtett találatok kijelzését engedélyezzük. A találmány szerinti eljárás fenti változatát hasz­nálva célszerű, ha a tiltás időtartamát a használt kardok típusától és a tiltás kezdőpontjától függően 5 és 50 ms között határozzuk meg. A találmány szerinti eljárás másik változatának lényege, hogy egyrészt a vágásokban, illetve szúrások­ban rejlő mechanikai impulzus nagyságát, másrészt a két kard közötti, vagy a támadó kard és az egyik találati felület közötti villamos érintkezés, illetve érintkezéssorzat impulzuskitöltési tényezőjét érzékel­jük és előírt mechanikai impulzussal ejtett találatok kijelzését a kard típusától függően 0,7 és 1 közötti impulzuskitöltési tényező esetén engedélyezzük. Az utóbbi változatot előnyösebben úgy alkalmaz­hatjuk, hogy az impulzuskitöltési tényező mértékét villamos integrálás és komparálás útján érzékeljük. Bármelyik változatnál célszerű, ha a találatok mechanikai impulzusát 0,5 mkg/s felett tekintjük elegendőnek. Szintén bármelyik változatnál célszerű, ha a talála­tok mechanikai impulzusát a támadó kardpengében fellépő mechanikai rezgéseknek villamos feszültséggé alakításával, majd komparálásával érzékeljük. A találmány szerinti eljárás első változatának fo­ganatosítására szolgáló berendezés lényege, hogy a jobb- és baloldali találati felület csatlakozóveze­téke egyrészt egy első, illetve egy második logikai tároló egyik bemenetével, másrészt egy-egy ellenálláson keresztül pedig a tápfeszült­ségforrás egyik, ill. másik sarkával van összekötve; a jobb- és baloldali kard csatlakozóvezetéke egy­részt egy tiltási időtartamra beállított időzítő egyik, ill. másik bemenetével, másrészt a második, ill. első logikai tároló másik bemenetével, egy-egy közbeiktatott ellenálláson ke­resztül pedig a tápfeszültségforrás egyik, ilL másik sar­kával van összekötve; az időzítő kimenete a logikai tárolók tiltó be­menetéire csatlakozik; a jobboldali vívót ért találatra átbillenő első lo­gikai tároló kimenete a baloldali vívó találatát jelző lámpához csatlakozik; a baloldali vívót ért találatra átbillenő második logikai tároló kimenete a jobboldali vívó találatát jelző lámpához csatlakozik; mindkét kard kosarába egy-egy a kard fémteste és a csatlakozóvezeték közé iktatott rezgésérzékelő van beépítve. A találmány szerinti eljárás második változatának foganatosítására szolgáló berendezés lényege, hogy a jobb- és baloldali találati felület csatlakozóveze­téke egy első, illetve második impulzuskitöltési ténye­ző-mérő áramkör egyik bemenetével, egy-egy közbe­iktatott ellenálláson keresztül pedig a tápfeszültség­forrás egyik, illetve másik sarkával van összekötve; a jobb- és baloldali kard csatlakozóvezetéke a második illetve első impulzuskitöltési tényező-mérő áramkör másik bemenetével, egy-egy közbeiktatott ellenálláson keresztül pedig a tápfeszültségfonás egyik, illetve másik sarkával van összekötve; az első, illetve második impulzuskítöltési tényező­­-mérő áramkör kimenete egy első, illetve máso­dik logikai tároló bemenetével van összekötve, a két utóbbi kimenete viszont a jobb, illetve baloldali ví­vó találatait jelző lámpához csatlakozik; mindkét kard kosarába egy-egy a kard fémteste és a csatlakozóvezeték közé iktatott rezgésérzékelő van beépítve. Az első fajta berendezés egyik előnyös kiviteli alakjára jellemző, hogy a tiltási időtartamot megha­tározó időzítőt egy monostabil multivibrátor alkotja. A második fajta berendezés egyik előnyös kiviteli alakjának jellemző vonása, hogy mindkét impulzus­kitöltési tényező-mérő áramkör tartalmaz két logikai kapuáramkört, amelyek közül az első­nek két bemenete azonos az impulzuskitöltési ténye­ző-mérő áramkör kimenetével; két egymásután kapcsolt időzítőt, amelyek közül az első időzítő bemenete az első logikai kapuáram­kör kimenetére, a második időzítő kimenete pedig a második kapuáramkör egyik bemenetére csatlakozik; egy integrátort, amelynek bemenete az első lo­gikai kapuáramkör kimenetével van összekötve; egy szintkomparátort, amelynek egyik bemenete az integrátor kimenetére, másik bemenete egy refe­rencia feszültségforrásra, kimenete pedig a második logikai kapuáramkör másik bemenetére csatlakozik. Bármely eddig leírt berendezés előnyös kiviteli alakjának számít, amelyben a rezgésérzékelő egy a kard fémtestét és a csatlakozóvezetőket - a kard­­pengében fellépő bármely irányú elegendően erős mechanikai rezgés esetén — elektronikusan összekötő kétpólus. Az előbbi berendezés tovább tökéletesített alakjára jellemző, hogy a kétpólus a kardpenge mechanikai rezgéseiből váltakozó villamos feszültséget termelő elektromechanikus átalakítóból, a váltakozó feszült­séget egyenirányító diódahídból, az egyeniiányí­­tott feszültséggel túlvezérelt és a kardpenge mecha­nikai rezgéseinek tartamára a két kimenőkapocs között gyakorlatilag rövidzárt képező, kétpólus kivitelű, félvezetős erősítőből álL Az előző berendezés még tökéletesebb kivitel; alakjában az elektromechanikus átalakító el van látva egy a mechanikai rezgések hatására periodikus moz­gást végző érzékelő testtel, amely egy alaplemezen rugalmas rögzítőelem segítségével ágyazott tartórúd­­ra van erősítve; az éizékelőtest egy rugalmas keret közvetítésével nyomatékátvívő módon össze van kötve az egymással adott szöget bezáró és egyik végükkel az alaplemezre rögzített két nyomatékérzékelő elem másik végeivel; a mechanikai rezgésekből eredő nyomatékingado­zások hatására váltakozó villamos feszültséget terme­lő és egymással párhuzamosan kötött nyomatékéizé­­kelő elemek villamos kivezetései a diódahíd váltó­áramú kapcsaihoz csatlakoznak. Előnyös kiviteli alak lehetsz is, amelyben a nyoma­­tékérzékelő elemeket peizoelektromos eszközök ah 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents