189996. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kardvívó mérkőzés elbírálására

1 189.996 2 kotják, vagy amelyben a nyomalékérzékelő elemek alkjai egymással derékszöget zárnak be, vagy pedig amelyben az elektromechanikus átalakító az érzékelő test excentrikus elhelyezése következtében a kard­penge mechanikus rezgéseinek mind szélesség-, mind vastagsági-, mind pedig hosszirányban való érzékelésére, vagyis a tér bármely irányában válasz­tott mechanikai rezgés-komponens érzékelésére al­kalmas. A továbbiak során a találmányt kiviteli példák segítségével részletesen megmagyarázzuk, és közben az alább felsorolt ábrákra hivatkozunk: 1. ábra A találmány szerinti első fajta berendezés egyszerűsített kapcsolási rajza. 2. ábraA találmány szerinti második fajta beren­dezés egyszerűsített kapcsolási rajza. 3. ábra A második fajta berendezésben szereplő impulzuskitöltési tényező-mérő áramkör blokkvázla­ta. 4. ábra Az első fajta berendezés működését szem­léltető idő-diagram. 5. ábra Az impulzuskitöltési tényező-mérő áram­kör működését szemléltető idő-diagram. 6. ábra Mindkét fajta berendezésben alkalmazott elektromechanikus átalakító rajza három nézetben. 7. ábra Mindkét fajta berendezésben alkalmazott rezgésérzékelő kapcsolási rajza. Az 1. ábra szerinti kiviteli példa esetén jobb- és baloldali találati Fl, F2 felület VI, V2 csatlakozó­­vezetéke Al, A3 áramgenerátoron keresztül egyrészt első, illetve második Tl, T2, logikai tároló egyik bemenetével, másrészt egy-egy RI, R2 ellenálláson keresztül pedig a tápfeszültségforrás egyik, illetve másik Bl, B2 sarkával van összekötve. Jobb- és baloldali Kl, K2 kard V3, V4 csatlakozó­­vezetéke egyrészt tiltási időtartamra beállított Ml időzítő egyik, illetve másik bemenetével, másrészt a második, illetve első T2, TI logikai tároló másik bemenetével, harmadrészt pedig egy-egy közbeikta­tott R3, R4 ellenálláson keresztül a tápfeszültség­forrás egyik, illetve másik Bl, B2 sarkával van össze­kötve. Az Ml időzítő kimenete a Tl, T2 logikai tárolók tiltó bemeneteire csatlakoznak. A jobboldali vívót ért találatra átbillenő első TI logikai tároló kimenete a baloldali vívó találatát jelző L1 lámpához csatlakozik, míg a baloldali vívót ért találatra átbillenő második T2 logikai tároló kimenete a jobboldali vívó találatát jelző L2 lámpá­ra csatlakozik. Mindkét Kl, K2 kard kosarába egy-egy a Kl, K2 kard fémteste és a V3, V4 csatlakozóvezeték közé iktatott SI, S2 rezgésérzékelő ban beépítve. A találmány szerinti berendezés 1. ábra szerinti változata a találatok és közvetve a védések elbírá­lása céljából egyrészt azok mechanikai impulzusát méri, másrészt azok időpontját, illetve időtartamát egy előre meghatározott tiltási periódussal, célszerűen egy 5 és 50 ms közötti időtartammal hasonlítjuk össze. A találatjelző Ll, illetve L2 lámpa kigyulla­dásának tehát két feltétele van: I. A találat mechanikai impulzusának egy előírt minimális, előnyösen 0,5 mkg/s értéket el kell érni és II. A támadó vívó Kl, K2 kardjának a tiltási periódus lejárta után is érintkeznie kell a védekező vívó találati F2, Fi felületével. Az első feltétel teljesülését figyeli a KI és K2 kardok pengéi és a V3 és V4 csatlakozóvezeték közé kapcsolt kétpólus kivitelű SÍ ésS2 rezgésérzéke­lők, amelyek kellő erejű vágás esetén gyakorlatilag rövidzárt képeznek a kardpengék és a V3, V4 csatla­kozóvezeték között, nyugalmi állapotban (vagy egy­szerű nyomás, illetve érintkezés esetén) viszont szakadást képviselnek. A második feltétel teljesülésének figyelésére a két bemenetű logikai kapukat magukba foglaló tiltó bemenetekkel rendelkező TI és T2 logikai tárolók, valamint az említett tiltó bemene lekhez csatlakozó és szintén logikai kapus bemenetű Ml időzítő szolgál. A berendezés működését most a gyakorlatban előforduló állapotok, illetve helyzetek figyelembe­vételével világítjuk meg. Vegyük elsőnek azt az esetet, amikor például a jobboldali vívó KI kardjára előírt impulzussal iávág a baloldali vívó találati F2 felületére anélkül, hogy a másik K2 kardot érintené ("tiszta találat"). Ilyenkor egy tápfeszültségforrás Bl, illetve B2 sarkaira csat­lakozó áramkör záródik az R2 és R3 ellenálláson, A2 áramgenerátoron a V2 és V3 csatlakozóvezetéken, az SÍ rezgésérzékelőn, a KI kardon és a találati F2 felületen keresztül. Az említett két R2, R3 ellenállá­son ebben a pillanatban ellentétes előjelű feszültség­ugrások keletkeznek, amelyek megjelenése átbillenti a T2 logikai tárolót, és az annak kimenőszintjével vezérelt L2 lámpa kigyullad, jelezve, hogy a jobbol­dali vívó találatot ért el. Ha a támadó vágást megelőzően a másik vívó védekezik, és először a két Kl, K2 kard előírt impul­zussal egymáshoz ütközik, akkor mindkét SI, S2 rezgésérzékelő működésbe lép (vasas találat). Az e­­lőbb említett áramkör záródását megelőzően most egy másik áramkör záródik az R3 és R4 ellenálláson, a V3 és V4 csatlakozóvezetéken, az SÍ és S2 rezgés­­érzékelőn, valamint a KI és K2 kardokon keresztül. Most tehát először az R3 és R4 ellenállásokon lépnek fel ellentétes feszültségugrások (4a ábra). Ezek egy tiltási periódus tartamára kvázistabil állapotba billen­tik az Ml időzítőt, így ez a találatjelző Ll, illetve L2 lámpákat működtető két Tl, T2 logikai tároló működését letiltja. (A 4. ábrán a szaggatott vonal az Ml időzítő legkésőbbi indítását mutatja). Tehát a két Kl, K2 kard összeütközését követően behajtás következtében hiába éri el az egyik vívó Kl, K2 kardja a másik vívó találati F2, FI felületét, az át­billent Ml időzítő megakadályozza a találatjelzést. Ha viszont az egyik vívó Kl, K2 kardja és a másik vívó találati F2, FI felülete közti érintkezés a tiltási idő lejárta után is tart, akkor a megfelelő oldali TI vagy T2 logikai tároló átbillen, és a találatjelzés megtörténik. (Például gyenge védést követő átvágás, illetve kötés-szúrás esetében, 4b ábra). Abban az esetben, ha a támadó vívó KI kardja olyan pillanatban vág iá a védő vívó K2 kardjára, amikor az zárlatban van a saját találati F2 felületével, akkor az SI, S2 rezgésérzékelők megint mindkét oldalon működésbe lépnek, tehát az Ml időzítő is­mét átbillen, és nem történik hamis találatjelzés. A gyakorlatban a vívók állandó mozgása miatt az, nem fordulhat elő, hogy a két Kl, K2 kard huzamosabb ideig megszakítás nélküli villamos kapcsolatba kerül­jön egymással, de még ha valami hiba (vagy csalási szándék) miatt feküdne is egymáson a két Kl, K2 kard, a mechanikai rezgések csillapodása miatt az SI, S2 rezgésérzékelők úgyis megszakítanák az emlí­tett áramkört, tehát a zárlatos Kl, K2 kardon nem történik találatjelzés. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents