189979. lajstromszámú szabadalom • Eljárás makrolid antibiotikumok előállítására
1 2 A találmány tárgya eljárás az ismert, terápiában felhasznált tilozinnal (lásd például Tetrahedron Letten, 2339, 1970) rokon makrolid antibiotikumok előállítására. A tilozin nagy értéke ellenére állandóan szükség van új antibiotikumok iránti kutatásra, mivel rezisztens törzsek jelenhetnek meg. Ezen felül a vegyítetek szerkezetének módosítása megváltoztathatja az érzékeny mikroorganizmusok spektrumát. Sajnálatos módon a tilozinnal rokon makrolidok szerkezetének kémiai módosítása különösen nehéz. Így például a J. Org. Chem.,44,2050-2052,1979. cikkben jelzik a tilozin molekuláról való micinozil-glükozid kötés hasításának nehézségeit. Az ezen a területen dolgozó kutatók túlnyomó többségben oly módon kutatnak újszerű szerkezetű vegyületek után. hogy új, a természetben előforduló, vagy mesterségesen előállított új mikroorganizmusokat keresnek, abban a reményben, hogy tenyésztésük során hasonló szerkezetű vegyületek szintetizál ódnak. Úgy találtuk, hogy a tilozinhoz hasnló vegyületeket, de a tilozinban lévő micinozil-cukorrészt nem tartalmazó vegyületeket állíthatunk elő bizonyos Streptomyces fradiae törzsek süllyesztett, levegőztetett körülmények közötti fermentációjával. A találmány tárgya eljárás egy új, az (I) általános képleten bemutatott szerkezetű makrolid antibiotikumot tartalmazó állatorvosi készítmény előállítására, ahol az általános képletben Q -CH2OH vagy -CHO-csoport. A találmány tárgya továbbá eljárás az (I) általános képletű vegyületek 1-5 szénatomos alkanoilés/vagy fenil-(14 szénatomos)-alkanoil-észterei előállítására. Bár a fenti szerkezetű képletben sztereokémiái konfigurációt nem jelöltünk, nyilvánvaló, hogy a vegyidet sztereokémiái konfigurációja azonos a tilozinéval. A neutrális cukor mikaróz és az amino-cukor mikaminóz. Abban az esetben, ha az általános képletben Q aldehidcsoport, úgy a vegyidet új makrolid antibiotikum, nevezetesen a 23-demicinozU-oxo-tilozin, amit demicinozil-oxi-tilozinnak, vagy DMOT- nek nevezünk, kényelmi szempontból. A vegyidet a (II) általános képletben megadott szerkezetű. A DMOT dihidro-származékát, azaz a 20-dihidro-23-demicinozil-xi-tilozint dihidro-DMOT-nek nevezzük, kényelmi szempontból. Ennek a vegyidéinek a szerkezetét a (III)képleten mutatjuk be. A találmány szerinti vegyületek gátolják a melegvérű állatok számára patogén mikroorganizmusok növekedését. Részletesebben, azok olyan baktériumellenes szerek, amelyek különösen aktívak Gram-pozitív mikroorganizmusokkal, és Mycoplasma fajokkal szemben. Használható acil-észter-származékok előállítására a DMOT hidroxilcsoportjait és a dihidro-DMOT hidroxUcsoportjait, észterezhetjük a 2’-, 4”- 3”- és 3-hidroxllcsoportokon. Ezen felül a dihidro-DMOT-t észterezhetjük a 20-hidroxilcsoporton is. A 2'-hidroxlIcsoport észterezése a legkönnyebb. Jellemző észterek a 2-18 szénatomos monokarbonuvakkal képzett észterek, vagy a dikarbonsavakkal képzett hemiésZterek. A DMOT. a dihidro-DMOT és ezek acil-észter-származékai bázlkus karakterű vegyületek, amelyeket savval kezelve savaddlciós sókat kapunk. A tárgyalás egyszerűsítése érdekében a „DMOT-vegyület” nevet a továbbiakban a DMOT, dihidro-DMOT és ezen vegyületek adl-észter-származékainak, vagy a DMOT, dihidro-DMOT, jelölésére is használjuk. A találmány új Streptomyces fradiae törzsre is vonatkozik, a törzs száma NRRL 12171. A találmány tárgya továbbá eljárás DMOT vagy dihidro-DMOT előállítására oly módon, hogy ezt a törzset süllyesztett, levegőztetett fermentációs körülmények között aaddig tenyésztjük, míg jelentős mennyiségű antibiotikum termelődik. A DMOT-t vagy dihidro-DMOT-t a lúgos fermentlé szürletéből extrahálhatjuk poláris, szerves oldószerekkel, majd tovább tisztíthatjuk extrakcióval, adszorpcióval és/ vagy kristályosítással. A 2’-monoészter-származékokat az irodalomból •ismert szelektív észterezéssel állíthatjuk elő, például oly módon, hogy az antibiotikumot sztöchiometrikus mennyiségű (vagy ennyi fölöslegben jelenlévő) acilezőszerrel reagáltatjuk, acilezőszerként például acil-anhidridet használunk, a reakciót szobahőmérsékleten 1-24 órán át végezzük, míg az észtereződés gyakorlatilag teljessé válik. A 2’-monoésztert a reakcióelegyből Ismert módszerekkel, például extrakcióval, kromatográfiával, vagy kristályosítással különítjük el. Előnyös tulajdonságuak azok az észterek, amelyek az alábbi savakból keletkeznek: ecetsav, klórecetsav, propionsav, vajsav, izovaleriánsav és fenil-ecetsav. . A DMOT azonos a depoxi-kirramicin A1-gyei. (de-epoxi-kirramicin Aj). A de-epoxi-kirramicin Ai előállítását és aktivitását Tsuldura és munkatársa írják le (J. Antibiotics, 22 (3), 89-99, és 100- 105, 1969). Tsuldura és munkatársai a de^poxi-kirramicin A. előállítására a kirramicin Aj-et kálium-jodiddal reagáltatják ecetsavval készült reakcióelegyben. A DMOT-t és dihidro-DMOT-t oly módon állítjuk elő, hogy a Streptomyces fradiae egy törzsét tenyésztjük, olyan törzset használunk, amely ezeket a vegyületeket termeli süllyesztett, és levegőztetett1 fermentációs körülmények között, megfelelő összetételű táptalajban. A tenyésztést addig folytatjuk, míg jelentős mennyiségű antibiotikum halmozódik fel. A témában jártas szakember előtt nyilvánvaló, hogy először a DMOT termelődik a fermentáció során. A dihidro-DMOT akkor keletkezik, ha a fermentációt hosszabb időn át végezzük, amikor a jelenlévő DMOT enzimatikusan redukálódik. A Streptomyces fradiae NRRL 12171 mikroorganizmus tenyésztéséhez többféle táptalajt használhatunk. A termelés gazdaságossága, az optimális hozam és a termék izolálásának egyszerűsítése érdekében azonban bizonyos összetételű táptalajok előnyösek. így például szénfonásként előnyösen, különösen a nagy térfogatú fermentációkkor szénhidrátokat, például dextrint, glükózt, keményítőt, kukoricalisztet és olajokat, például szójabab-olajat használunk. Nitrogénforrásként előnyösen például kukoricalisztet, szójalisztet, hallisztet, aminosavakat vagy más, hasonló készítményeket használunk. A táptalajhoz adott szervetlen sók például a vízben oldódó vasionokra, káliumionolaa, nátrium189 979 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
