189925. lajstromszámú szabadalom • Műtőasztal
13 189925 14 A 24 hidraulikus egységre közvetlenül első 170 szelepvezérlóegység csatlakozik, amely 172 nyoméshatároló-szelepel tartalmaz, a 172 nyomáshatároló-szelep állítja be a 166 nyomószivaltyú által előállított Pl nyomást, jelen esetben 100 bar értékűre. Ez a munkanyomás, amely a műtőasztalban alkalmazott munkahengerek működtetésére szolgál. A 170 szelepvezérlő egység továbbá 174, 176 raűködletőszelepeket tartalmaz, a 18 emelőszerkezet, illetve a 114 döntőmunkahenger számára. A szelepek állása, és ezáltal az emelőszerkezet emelőhengerének és a 114 döntőmunkahengernek az összeköttetései közvetlenül olvashatók a szokásos hidraulikus jelekből. A 174 és 176 szelepeket XI, Yl, illetve X2, Y2 vezérlővezetékeken át a 10. ábrán bemutatott kézi 178 kezelőszerv vezérli, amely a későbbiekben kerül részletesebb ismertetésre. Az első 170 szelepvezérlő egységhez második 180 szelepvezérlő egység csatlakozik, amelynek bemenetére ugyancsak Pl nyomás csatlakozik. A 180 szelepvezérlőegység 182, 184, 186, 188 működtetőszelepeket tartalmaz, amelyek a 10 fekvőfelület lábtámaszként, első háttámaszként, második háttámaszként kialakított 140, 136, illetve 138 fekvőfelületrészei állítható 148 munkahengerekkel vannak kapcsolatban. A 182-188 szelepek mindegyike X3, Y3, X4, Y4, X5,Y5, X6, Y6 vezérlővezetékeken át a kézi 178 kezelőszervről vezérelhetők. Feladatuk, hogy a kivánalmaknak megfelelően a hozzájuk tartozó munkahengerek dugattyúoldali nyomóterét vagy gyűrűs terét rákapcsolják a 100 bar értékű munkanyomást továbbító nyomóvezetékre, avagy a 164 nyomóközegtartályhoz vezető visszafolyó-vezetékre, amint ez az ábrából a szokásos hidraulikus szimbólumok alapján leolvasható. Amint a 9. ábrán látható, a fekvőfelület mindenegyes részéhez tartozó 148 munkahengerek mindig sorba vannak kapcsolva, aholis az első 148 munkahenger gyűrűstere nyomóközeg 190 vezetéken át a vele sorbakapcsolt 148 munkahenger dugattyú oldali nyomóterével van összekötve. A két, sorbakapcsolt munkahenger keresztmetszeti méretei úgy vannak megválasztva mindenegyes fekvőfelületrész esetében, hogy az első munkahenger gyűrűsterének keresztmetszeti felülete azonos legyen az utánakapcsolt munkahenger dugattyúoldali nyomóterének keresztmetszeti felületével, hogy az ugyanazon fekvőfelületrészhez tartozó 148 munkahengerek működtetésekor a nyomóközeg hatására mindkét munkahenger dugattyúja azonos mértékben mozdul el. Annak érdekében, hogy az egy fekvöfelületrészhez tartozó munkahengerpár mindkét dugattyúja ugyanabban a kezdeti helyzetbe legyen hozható, a 190 nyomóközeg-vezetékbe egy-egy 192 szelep van beiktatva, amely egyrészt 194 nyomásszabályozó-szelepen át a 166 nyomószivattyú nyomóoldalával, másrészt 196 nyomáshatároló-szelepen ól a 164 nyomóközegtarlállyal van összekötve. A nyomásszabályozó-Bzelep nyomása kiBebb, mint a munkanyomás, a példa szerinti esetben 30 bar értékre van beállítva. A nyomáshatároló-szelepeken beállított nyomás a munkanyomás és a 194 nyomásszabályozó-szelepen beállított nyomásórték közé van beállítva, jelen példánk esetében 40 bar értékre. Annak elérésére, hogy a munkahengerpárok mindkét dugattyúja ugyanabba a kiindulóhelyzetbe legyen hozható, a következőképpen kell eljárni: Az eljárás módját a lábtartóként szolgáló 140 fekvőfelületrészhez rendelt munkahengerpár kapcsán ismertetjük. Először a pár mindkét 148 munkahengerét az A4 vagy B4 csatlakozón keresztül nyomóközeggel nyomás aíá helyezzük, mindaddig, amíg az egyik dugattyú eléri a végállást. Abban az esetben, ha a nyomóközegoszlop a két dugattyú között túl nagy, akkor a nyomóközeg folyásirányét tekintve a második dugattyú éri el először a végállást, míg ugyanekkor az első dugattyú nem képes elérni a végállást. Ebben az esetben a 192 szelep kinyitása után az első munkahengert továbbra is a munkanyomás terheli, aminek hatására a felesleges nyomóközeg a két munkahenger között lévő folyadékoszlopból a 196 nyomáshatároló-szelepen át lefolyik a 164 nyomóközegtartályba, mindaddig, amíg az első dugattyú el nem éri a saját végállását. Ekkor tehát mindkét dugattyú ugyanabban az alaphelyzetben van. Ekkor a 192 szelep bezáródik, és a munkahengerpár soron következő működtetésekor mindkét dugattyú együtt fog működni. Abban az esetben, ha a munkahengerpár dugattyúi között lévő nyomóközegoszlop túl kicsi, akkor - a nyomóközeg folyásirányét tekintve - először az első dugattyú éri el a végállását, mig az utánakapcsolt dugattyú nem éri el a végállást. Ebben az esetben a 184 szelep kinyitása közben kinyílik a 192 szelep ismételten, és igy a 194 nyomásszabályozó-szelepen át nyomóközeg folyik a 190 vezetékbe, és ennek hatására a másodiknak kapcsolt munkahenger dugattyúját végállásba tudja nyomni, és Így ismételten a hengerpár mindkét dugattyúja ugyanazt az alapállapotot veszi fel. Mivel a 196 nyomáshatároló-szelepen beállított nyomás magasabb, nagyobb értékű, mint a 194 nyomásszabályozó-szelepen beállított nyomás, ezért nem tud nyomóközeg visszaáramlani a 196 nyomáshatároló-szelepen át a 164 nyomóközegtartályba. A fentebb ismerteteti eljárásnak az az előnye, hogy a dugattyúk együttfutásának beállítása egy munkahengerpár esetében magénak a hidraulikus rendszernek a segítségével történik, anélkül, hogy azt bárhol is ki kellene nyitni. Ez a megoldás nagy jelentőséggel bir a műtőasztal tisztaságának szempontjából. A hidraulikus rendszer maga ál5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
