189925. lajstromszámú szabadalom • Műtőasztal

15 189925 16 landóan zárt állapotban van. A fentebb is­mertetett eljárás bármikor megismételhető. A 174, 176 és a 182-186 múködtetőszele­­pek vezérlése alacsony nyomású rendszerben ugyancsak hidraulikusan történik, amely ala­csony nyomású rendszer második 180 szelep­­vezérlő-egységben elrendezett 198 nyomás­szabályozó-szelepen át a munkanyomáson lé­vő nagynyomású rendszerből van leágazva. Jelen példánk esetében vezérlőnyomásként 12 bari alkalmaztunk. Az alacsonyértékű ve­zérlőnyomásnak köszönhetően a 178 kezelő­szerv kézben hordható kivitelben készíthető el, amely vékony X1-X6 és Y1-Y6 vezérlóve­­zetékkel csatlakoztatható a 174, 176 és 182- -188 működtetőszelepekhez. Ezek a vékony vezérlóvezetékek flexibilis 200 köteggé fog­hatók össze. (1. ábra) Aminek következtében a műtőasztal tetszőleges helyről vezérelhető, korlátozást kizárólag csak a 200 kőteg hosz­­sza jelent. A 178 kezelőszerv a működtetőszelepek számára megfelelő számú vezérlő szeleppárl tartalmaz, és a párok mindenegyes 202 ve­zérlőszelepe kettős működésű munkahengerek egy-egy munkairányát vezérli. A 11. ábra a 202 vezérlőszelepek felépí­tését ismerteti részletesebben. A 202 vezérlő­­szelepek 204 háza 206 csatlakozóval van el­látva, amely az alacsony nyomású vezetékhez (10. ábrán P2), továbbá 208 csatlakozójuk van, amely a 164 nyomóközegtartály felé irá­nyul. (10. ábrán T2) Ezen felül 210 vezérlő­csatlakozóval is el vannak látva a mindenkori vezérlóvezeték számára. A 206-210 csatlako­zók a 204 házban kialakított központos 212 furaton át összeköthetők, amely 212 furatban 216 vezérlődugattyú 214 szára elcsúsztatha­­tóan van megvezetve, és a 208 csatlakozóval szemben fekvő végén flexibilis 218 membrán segítségével van tömítetten lezárva. A 210 vezérlőcsatlakozás tartományban a 212 furat 220 kamrává bővül, amelyet 222 és 224 szelepülékek határolnak, amelyek viszont a 216 vezérlődugattyú tulajdonképpeni 226 dugattyúszakaszával zárhatók le. A 216 ve­zérlődugattyú 228 csavarrugó segítségével a 218 membrán irányában és ezzel együtt a 222 szelepülék irányában elő van vetítve. A 228 csavarrugó egyrészt a 216 vezérlódugattyú 226 dugattyúrészére, másrészt a 204 szelep­ház 230 vállára támaszkodik, mégpedig a 208 csatlakozó tartományban. A rugalmas 218 membránra gyakorolt nyomással a 216 vezér­lődugattyú a két 222 és 224 szelepülék kö­zött eltolható. Nyugalmi helyzetben a 216 vezérlődu­gattyú a 222 szelepülékre fekszik, és ezzel elzárja a 206 nyomócsatlakozó és a 210 ve­­zérlócsatlakozó közötti kapcsolatot. A 206 és 210 csatlakozók közötti szakaszon a 216 ve­zérlődugattyú szárrésze kisebb átmérővel rendelkezik, mint a 212 furat falának átmérő­je, mindamellett azonban a hidraulikus szem­pontból hatásos felületek egyenlő nagyok, és így a vezérlődugattyúra érkező nyomás nem tudja a vezérlődugattyút elmozdítani. A 216 dugattyúnak ez az állása a 11. ábra jobb ol­dalán van bemutatva. Amennyiben a flexibilis 218 membránra g yakorolt nyomás hatására a 216 vezérlődu­gattyú a 228 rugó visszaállító ereje ellené­ben elmozdul, a 224 szelepülék irányában, akkor a 206 nyomócsatlakozó és a 210 vezér­­lőcsallakozó kapcsolatba kerülnek egymással, míg a 206 dugattyúszakasz eléri a 224 sze­­lepülékel. Ez az állás a 11. ábra bal oldalán van bemutatva. Biztonsági okokból a 228 rugó visszaál­lító erejének viszonylag nagynak kell lennie annak érdekében, hogy a 216 vezérlődugaty­­tyú biztosan visszatérjen a 11. ábra jobb ol­dalán bemutatott állapotába. Annak elkerülé­sére, hogy a kezelőszemélyzet a 216 vezérlő­­dugattyú hosszabb idejű lenyomásakor elfá­radjon, a 202 vezérlőszelep találmány szerinti szerkezeti megoldásának a 216 vezérlődu­gattyú alsó helyzetben való tartásához szük­séges tartóerőt a 228 rugó visszaállító erejé­nek kezdetben való legyőzéséhez szükséges erőt hidraulikus szervohatással csökkenti le. A kezdetben szükséges működtetőerö és a tfirtóerő közötti különbség abból adódik, hogy a 224 szelepüléknek szemben a 222 szelepülékkel nagyobb átmérője van. Ezáltal abban a pillanatban, amikor a 226 dugattyú­szakasz felütközik a 224 szelepüléken, kü­lönbség alakul ki a hatékony dugattyúfelüle­tek között a 226 dugattyúszakasz felBÓ oldala én alsó oldala között. A tartóerő ebből a fe­li leld if fér enciából adott nyomás mellett szár­mazó erővel kisebb, mint az az erő, amelyet arra kell először felhasználni, hogy a 216 vozérlődugattyút a 224 szelepülék irányában elmozdítani tudjuk. Amint a 12 oszlop fentebb ismertetett felépítéséből világosan látszik, a 14 oszlopláb és a 16 oszlopfej nincsenek egymással hidra­ulikus vezetékkel összekötve. A 14 oszlopláb­­bin azonban elhelyezhetők a 24 hidraulikus egység 168 villanymotorjának tápellátáshoz szükséges egységek, amelyek a 168 villany­­motorhoz villamos 232 kábellel csatlakoznak, fgy például az oszloplábban 234 akkumuláto­rok helyezhetők el, amelyek lehetővé teszik a műtőasztal hálózattól független üzemeltetését. A 14 oszlop továbbá a rajzon nem ábrázolt akkumulátortöltővel és ugyancsak nem ábrá­zolt hálózati tápegységgel látható el, amely lehetővé teszi mint a 168 villanymotornak közvetlenül a hálózatról való üzemeltetését, mind a 234 akkumulátorok feltöltését. Végül a 14 oszloplábban 238 hálózati ká­bul részére 236 kábeldob rendezhető el. Szabadalmi igénypontok 1. Műtőasztal, amelynek egymáshoz ké­­post hidraulikus munkahenger segítségével 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Thumbnails
Contents