189869. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aktaplanin-származékok előállítására
1 2 aktaplanin-származékok mindegyike különböző mértékben változatlan marad, és a nem hidrolizált kiindulási anyagot is megtaláljuk a részleges hidrolízis termékei között. ügy találtuk, hogy a részleges hidrolízist pH=l ,5 és 2,0 közötti tartományban, 80 és 100 °C Közötti hőmérsékleten végezhetjük. Minél alacsonyabb a pH érték és minél magasabb a hőmérséklet, annál gyorsabb a hidrolízis. Az alábbiakban ismertetjük a találmányban szereplő aktaplanin-származékok előállítását az ismert aktaplanin-származékokból és megadjuk az egyes termékek százalékos megjelenését, amit a reakcióelegy HPLC-vel történő elemzésével határoztunk meg. Az aktaplanin C2a-hoz (/II/ általános képletben Rj = H, Rj = R3 = mannozil-csoport), az A, B, és B2 aktaplaninok hidrolízisével jutunk 22, 16 illetve 52%-os termeléssel. Minháronr esetben a C2a a hidrolízis főterméke, ami az R, diszacharid- vagy glükóz rész lehasadásával keletkezik. Az aktaplanin Dj-hez (/!/ általános képletben Rí = = H, Rj = ramnozil-csoport, R3 = H) legkedvezőbben a G faktor hidrolízisével jutunk. A G hidrolízisének főterméke a (62%), ami az R! glükozil-csoport léhasadásával keletkezik. Az aktaplanin D2 (/I/ általános képletben R, = = H, R2 = H, R3 = mannozil-csoport) a Dj faktor izomeije, és a C3 aktaplanin hidrolízisével állítható elő, eltávolítva annak Rj glükózát. Az aktaplanin K-t (/I/ általános képletben = = ramnozil-glükozil, R2 = H, R3 mannozil-csoport) az aktaplanin A hidrolízisénél nyerjük kisebb mennyiségben. A főtermék, mint fentebb említettük, a C2a faktor Az aktaplanin K körülbelül 4%-ban szerepel a hidrolizistermékek között, és úgy keletkezik, hogy az A faktor R2 mannóza lehidrolizál a diszacharid lehasadása nélkül. Az aktaplanin L (/I/ általános képletben R3 = = ramnozil-glükóz, R2 = H, R3 = mannóz) körülbelül 2%'-ban szerepe! az aktaplanin Bj hidrolizistermékei között, ez esetben a B, faktor R2 mannóza hasad le. Mint az aktaplanin A-nál, a Bj hidrolízisének is a ^"2a a ^terméke, ami az Rt diszacharid iehidrolizálódasával keletkezik. Az aktaplanin A esetében a diszacharid mannozil-glükóz, míg az aktaplanin Bt esetében ramnozil-glükóz. Az aktaplanin M-et (/I/ általános képletben R1 = ramnozil-glükóz, R2=R?=H) az aktaplanin B3 (/II/ általános képletben R\ = mannozil-glükóz, R 2 = mannóz, R'3 = H) hidroíizésével kapjuk, körülbelül 4%ban, amikor is a B3 faktor R2 mannóza hasad le. Megjegyezzük, hogy a fent említett hidrolízis körülmények között az aktaplanin A hidrolízisekor aktaplanin B3 is keletkezik, mint melléktermék, az R3 mannóz lehasadásával. Minthogy tehát az aktaplanin A lúdrolizisekor B3 is van jelen, az a hidrolíziskor aktaplanin M-é alakuhat tovább (a maradék R2 mannóz lehasadásával). A B3 hidrolízisének főterméke azonban az aktaplanin D,. Az aktaplanin N (/I/ általános képletben R-i = * ramnozil-glükóz, R2 = H, R3 = H) körülbelül 3%-ban jelenik meg az aktaplanin C^, (/II/ általános képletben R'i = ramnozil-glükóz, Rj = mannóz, R3 = H) hidrolizistermékei között, a Cja faktor R2 mannózának a lehasadásával. Miként a B, hidrolízisénél, a Cj hidrolízisénél is az aktaplanin D, a főtermék, ami az R( diszacharid lehasadásával keletkezik. Az aktaplanin O-hoz (/I/ általános képletben R! = glükóz, R2=R3=H) legkedvezőbben az aktaplanin G hidrolízisével juthatunk. Az aktaplanin Cja hidrolízisénél minor termékként ugyancsak kapunk aktaplanin 0-t, az aktaplanin N-nel együtt. Az aktaplanin 0 körülbelül 1%-ban fordul elő a hidrolizistermékek között, keletkezésekor az Rj ramnozil-glükóz diszacharidrész ranozilcsoportja és az R2 mannóz ha-, sad le. . Ugyancsak keletkezik aktaplanin O kis mennyiségben az aktaplanin B2 (/I/ általános képletben R, » glükóz, R2=R3= mannóz) hidrolízisénél, az R2 és R3 mannózok lehasadásával. A találmányban szereplő aktaplanjn-származékokat elkülöníthetjük a hidrolízis utáni reakcióelegyből, és kromatográfiával elválaszthatjuk más hidrolizistermékektől és a kiindulási anyagtól. Az elválasztásra használhatunk oszlopkromatorgráfiát, preparatív vékonyrétegkromatográfiát vagy preparatív nagynyomású folyadékkromatográfiát (HPLC) például CI( fordított fázisú szilikagélen végezve a HPLC-t, trietil-amin-foszfátot tartalmazó vizes acetonitril grádienst használva. Az ismert aktaplaninok nem teljes, savas hidrolízisével kapott hidrolizátumainak összetételét a II. táblázatban mutatjuk be. II. táblázat Aktaplaninok részleges hidrolízisével nyert hidrolizátumainak összetétele Komponensek kiindulási aktaplaninok^ A Bj B2 B3 Cja G A 56% — — — — — B, — 63 — — — — B7 nyomokban 7 19-ö3 6' — — 55 — — Clft — 3 — — 32 — G16 0 0 3 2 9 21 K kb.4-L M 0 _ _ 4 _ _ N — 0 — — 3 — 0 0 0 kb.5 0 1 2 C2a • 22 16 52 — — — D? 0 0 0 31 46 62 d2 42 2 17 — — — ágiik on 0 0 2 5 6 9 1 — A megadott számadatok százalékot jelentenek. A — jel azt jelenti, hogy az illető komponens nem jelenhet meg a hidrolizátumban. Az 0 jel azt jelenti, hogy az illető komponens nem volt kimutatható a hidrolizátumban. 1 - az adatban a Dj és D2 együtt szerepel. Az egyes faktorok szerkezetét mágneses magrezonanciával állapítottuk meg, ideértve a lebontási vizsgálatokat és NOÉ megfigyeléseket. A h/drolizissel kapott cukrokat HPLC-vel analizáltuk (retenciós idők). A találmányban szereplő aktaplaninok szerkezetét az (I) általános képlet szemlélteti. Amint látható, a cukrok a B, D és F gyűrűk fenolos hidroxilcsoportján keresztül kapcsolódnak a fenolos pszeudo-aglikon maghoz, ((II) általános képlet). Amikro az R, jelentése mannozil-glükóz vagy ramnozil-glükóz diszacharid (aktaplanin K, L, M és N), 'a glükóz rész az 1-es szén-189.865 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
