189845. lajstromszámú szabadalom • Eljárás melasztartalmú ásványi tápanyagkeverékek előállítására
1 189.845 2 A találmány tárgya eljárás melasztartalmú ásványi tápanyagokat úgy lehet előállítani, hogy nátrium-, magnézium- és kalcium-foszfátokat, marnasót, meszet, vitaminokat, nyomelemeket és melaszt valamilyen mozgó keverőberendezésbe, pl. lapátos vagy csigakeverőben kevernek össze (13 01 705, 20 00 791 sz. NSZK szabadalmi leírások, 2935 171 sz. NSZK közrebocsátási irat). Az így kapott keverékek hátránya, hogy 20% vagy ennél több port tartalmaznak. Ha ezt a port meg akarják kötni, akkor a granuláláláshoz pótlólag 10—20% vizet kell adagolni. Ezt a vizet azután a granulálás elvégzése után újabb termikus energia befektetésével el kell távolítani, mivel tápanyagkeverékek esetén a maximális 10 s% víztartalom van előírva. Ezenkívül a vitaminok stabilitása magasabb víztartalomnál csökken. Hátrányos továbbá, hogy ezek a termékek hajlamosak az összetapadásba. A találmány célja egy olyan megoldás kidolgozása, amellyel olyan melasztartalmú ásványi tápanyagkeverékeket lehet előállítani, amelyek szórhatók és pormentesek, és az előállítás során granuláló segédanyagot nem alkalmazunk, így olyan keverékből indulunk ki, amely a melasz mellett a többi komponenst por formában — és így a kereskedelemben előnyös áron beszerezhető formában — tartalmazza. A kitűzött feladatot úgy oldottuk meg, hogy melasztartalmú, szokásos ásványi összetételű tápanyagkeveréket összetömörítettünk oly módon, hogy a keveréket folyamatosan egy olyan zónába vezettük, ahol egymáshoz képest ellentétesen forgó testek között sziláid testté alakítottuk. Ezeket a szilárd testeket azután a kívánt granulátum-méretre törtük. A por alakú komponensekből előnyösen olyan keverékeket alkalmazunk, amelyek ismert összetételűek, és lényegében nátrium, magnézium és kalcium savanyú foszfátjaiból, továbbá marhasóból, mészből, nyomelemekből és vitaminokból állnak, éspedig előnyösen olyanokat, amelyeknek szemcsemérete 4 Ilimnél kisebb, főtömegének szemcsemérete kisebb, mint 0,5 mm, különösen kisebb, mint 0,3 mm. Kiindulási anyagként alkalmasak azok a tápanyagkeverékek, amelyek 3—25 s% melaszt és 75—97 s% por alakú komponenst tartalmaznak. Az alkalmazott sókeverékeket előnyösen hengerprésben a henger hosszára vonatkoztatva 4,0-17,5 kN/cm lineáris nyomásnál szilárd részecskékké sajtoljuk. Itt lineáris nyomáson a henger felületén egyenletesen eloszló nyomóerőt kell érteni. Erre a célra különösen előnyösek azok a hengerprések, amelyeknél a hengerek függőlegesen egymás fölött helyezkednek el, és különösen előnyösnek bizonyult az a módszer, hogy a hengerekhez a kiindulási anyagot nem egy nagy, hanem több kisebb, vízszintesen egymás mellett elhelyezett csigás adagolóval vezetjük oda. A találmány szerinti megoldás egy továbbfejlesztett módja, amikor a kapott granulátumot a törés után szitáljuk, és a finom részt, amely a kívántnál kisebb szemcseméretű, kiindulási anyagként újra felhasználjuk, a durva részt pedig, amely a kívántnál nagyobb méretű, újabb törésnek vetjük alá. A találmány szerinti eljárással előállított termék: 1. 0,1-10 mm közötti előnyösen 0,5 és 3 mm közötti kívánt szemcseméretű, 2. később eltávolítandó granulálási segédanyag, pl. víz felhasználása nélkül készült, 3. pormentes, és a melasztartalom ellenére nem tapad, 4. a komponensen szétválasztása nem lehetséges, így minden szemcse azonos összetételű, 5. a terméket a szarvasmarhák szívesebben fogyasztják, mint a por alakú termékeket. Annak ellenére, hogy ismeretes a por alakú keverékek hengerpréses granulátummá történő sajtolása, szakember számára nem volt előre látható, hogy a találmány szerinti módon por alakú ásványi sók és melasz felhasználásával olyan termék állítható elő, amely sem az előállítás során a szerszámhoz, sem csomagolás után önmagában nem tapad. Ez mindenekelőtt azért volt meglepő, mert ismeretes, hogy a melasztartalmú ásványi tápanyagkeverékek tömörítésénél jelentős nehézséget jelent az erősen korlátozott eljárási paraméterek szigorú betartása, és ez csak bizonyos összetételű komponensek felhasználását teszi lehetővé. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárással a készítményben mind az ásványi komponensek aránya, mind a melasztartalom széles határok között változtatható, anélkül, hogy' ebből eljárási nehézségek adódnának vagy különleges berendezéseket kellene alkalmazni. A találmány szerinti eljárást a következő példákkal szemléltetjük. 1. példa A poralakú keverék összetétele a következő: 60 s% kalcium-magnézium-nátrium-foszfát (9 s%, Ca, 5 s%, Mg, 12 s%, Na és 17,5 s% P) 5 s% nátrium-klorid 5 s% kalcium-karbonát 2 s% magnzium-oxid 12 s% dikalcium-foszfát 4 s% vitamin-keverék 4 s% nyomelem-keverék 8 s% melasz (víztartalom 23 s%) Szemcseeloszlása a következő: 0,125 mm-nél kisebb kb 32 s%, 0,5 mm-nél kisebb kb. 75 s%, a maradék kb. 25 s% 3 mm-ig. Ezt a keveréket több, vízszintesen egymás mellé helyezett csigás adagolón keresztül hengeres présbe vezetjük, amelynek a hengerei függőlegesen egymás fölött helyezkednek el. A henger hosszára vonatkoztatott lineáris nyomás 4,9 kN/cm. A kapott sajtolási terméket törjük, a kapott termék szemcseeloszlása a következő: 0,125 mm-nél kisebb 0,1 s%, 0,5 mm-nél kisebb 13,8 s%, 3,0 mm-nél nagyobb 1,9 s%. A 0,5 mm-nél kisebb szemcseméretű részt a présbe a 3,0 mm-nél nagyobb szemcseméretű részt a törőbe vezetjük. A maradékot egy görgető dobba vezetjük, ahol a töréssel kapott granulátum éles széleit legömbölyítjük. Az így kapott terméket a portól megszabadítjuk és csomagoljuk. A kapott termék egyáltalán nem tapad, jól szórható és tárolási stabilitása jó. 2. példa Az 1. példában ismertetett eljárást ismételjük, a kiindulási anyag összetétele a következő; 45 s% kalcium-inagnézium-nátrium-foszfát (9 s% Ca, 5 s%, Mg, 12 s% Na, 17,5 s% P), 12 s% kalcium-karbonát, 1,5 s% magnzéium-oxid, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
