189770. lajstromszámú szabadalom • Tartósítószer élelmiszer és takarmány tartósítására

1 2 A találmány tárgya különösen mélyhűtésre szánt élelmiszerek, például hal, hús, gaméla, baromfi, vala­mint takarmányok, különösen hal- és bálnahulladék­ból, gamélalisztből, húslisztből, hústáplisztből és vér­­lisztből előállított száraz takarmány tartósítására al­kalmas készítményre vonatkozik. A 2 450 666 számú NSZK-beli szabadalmi leírás meghatározott takarmányok mikróbaellenes kezelésé­re vonatkozó eljárást ismertet, amely szerint kvater­­ner ónium-vegyületeket polietilénglikolokkal együtt vizes oldat vagy diszperzió formájában a takarmány­hoz kevernek és a keveréket hőkezelik. Ez az eljárás kielégítően használható különösen száraz takarmá­nyok mikróbaellenes kezelésére. Az eljárásban hasz­nált szer, összehasonlítva más ismert kémiai fertőtle­nítőszerekkel és fizikai csíraölő eljárásokkal, viszony­lag jó dcpot-hatdssal, csekély toxicitásával és előnyös árával tűnik ki. Különböző mikroorganizmusok elleni hatásspekt­ruma nem bizonyult olyan szélesnek, mint ahogy az a lehető legáltalánosabb alkalmazhatóságot figyelembe véve, kívánatos volna. Mindezidáig a depot-hatás sem teljesen kielégítő. Ez a megállapítás mindenek előtt a 2 450 666 sz. NSZK-beli szabadalmi leírásban nem említett takarmányok és élelmiszerek, különösen mélyhűtésre szánt élelmiszerek mikróbaellenes kezelé­sére vonatkozik. Mindazonáltal a mélyhűtött élelmi­szerek irányt! igény világszerte való növekedése miatt, és tekintett' I hosszú szállítási útjaikra, egy Salmonella fertőzés bekövetkezésének jelentős a veszélye. Ez a fertőzés már a feldolgozás vagy szállítás során a hő­mérsékletnek rövid ideig tartó 0 °C fölé emelkedésé­vel bekövetkezhet. Ilyenkor a patogén csírák, speciá­lisan Salmonella kifejlődése nyilvánvaló. Világszerte naponta következnek be salmonellás fertőzésből ere­dő halálesetek. A mélyhűtött élelmiszerek mikróbaellenes kezelé­sének az a célja, hogy az árukat a fagyasztás előtt pa­togén csíráktól mentessé tegyék. Másrészről bizonyos depot-hatás is kívánatos volna azért, hogy a termék­ben, illetve az olvadék-vízben patogén csírák, különö­sen salmonellák ne lehessenek jelen. A fizikai eljárá­sok (hősterilizáció, UV-besugárzás) nem, vagy csak korlátozott területen alkalmazhatók. A hősterilizáció a mélyhűtött áruk gyártástechnológiája miatt nem használható. A kívánt hőmérsékletre való lehűtéssel együttjáró óriási energiaköltség, és az áruk időközbeni újrafertőzésének veszélye nyilvánvaló. A 2 450 666 számú Német Szövetségi Köztársaság­beli szabadalmi leírásban ismertetett szer további hát­ránya, hogy az oldatot, illetve diszperziót az alkalma­zás során az oldhatóság és hatásosság fokozása céljá­ból melegítem kell. Ez is szűkíti az alkalmazási terü­letet - eltekintve a készülék - és energiaráfordítás­tól. Kvaterner óniumvegyületet izotiazolinon mellett tartalmazó készítmények ismertek a 4 173 643 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból, de ezek a készítmények nem tartósítószerek, hanem fertőtlenítőszerek. A két szertípus feladata teljesen különböző, részben ellentmond egymásnak. A fertőt­lenítőszer — gyorsan hat, hatása azonban nem tartós, újabb fertőzés esetén újra kell használni a fertőtlenítőszert, — szervetlen anyagok felületén pusztítja a patogén csírákat, spórát, penészt és nem-patogén csírákat álta­lában nem pusztítja,- szerves anyagok, például élelmiszerek állagát rontja, ezért például a/ élelmiszeriparban előírás, hogy felület fertőtlenítés után a felületet tiszta csap­­vízzel alaposan le kell öblíteni, hogy az élelmiszerek­ben ne következzenek be nem kívánatos elváltozások. Ezzel szemben a tartósítószer- hatása tartós, jelenléte a takarmányt, illetve élel­miszert egyszeri kezelés után a felhasználás időpont­jáig védi a romlástól, káros mikroorganizmusoktól,- nem befolyásolhatja a tartósított áru minőségét,- spórák, aerob csírák, gombák és penészgombák ellen is kell, hogy hatásos legyen. A fentiek alapján érthető, hogy a két szertípus nem cserélhető fel. A találmány feladata olyan szer előállítása, amely sokféle takarmány és élelmiszer, különösen mélyhű­tött élelmiszerek tartósítására alkalmazható, igen szé­les hatásspektrumú és a hatás tartóssága szempontjá­ból is előnyösebb. Meglepő módon azt találtuk, hogy kvaterner ónium-vegyületből és izotiazolinonból álló készítmény a fenti követelményeket nemcsak teljesíti, hanem hatásában az eddig ismert és a gyakorlatban ál­talánosan használt tartósítószerek (benzoesav, nát­­rium-benzoát, szorbinsav, kalcium- és nátrium-pro­­ipnát, nátrium-nitrát/nitrit) hatását messzemenően fe­lülmúlja. A fentiek alapján a találmány tárgya tartósítószer élelmiszer és takarmány tartósítására. A találmány szerinti tartósítószerrel jellemző, hogy hatóanyagként- (b) képletű kvaterner ammónium-vegyületet — a (b) képletben R,, R->, R^, és R- jelentése egymástól függetlenül 1—20 szénatomos n-alkilcsoport vagy ben­­zilcsoport — és- (I) általános képletű izotiazilinon-származékot - a; (1) általános képletben Y 1-4 szénatomos alkil­­csoportot, Rj halogénatomot és R hidrogénatomot jelent — tartalmaz 1:1 és 20:2 közötti arányban. A két komponens közötti tömegarány előnyösen 9:1. A találmány szerinti keverék olyan tulajdonságok­kal tűnik ki, amelyek az egyes alkotórészek ismert tulajdonságai alapján nem voltak elvárhatók, és így színergetikus hatáson alapulnak. így a mikróbaelle­nes hatás és épp úgy a hatásspektrum, lényegesen jobb. Ily módon a találmány szerinti szer számos ta­karmány és mindenekelőtt élelmiszerek, különösen mélyhűtött élelmiszerek mikróbaellenes kezelésére al­kalmazható. Kiváló a hatás tartóssága is. Egyszerű ke­zelhetősége, előnytelen technikai feltételek között is, kiemelkedik, így már szobahőmérsékleten, de néhány fokkal 0 °C felett is hatásos és oldódik, a 2 450 666 számú NSZK-beli szabadalmi leírás szerinti szer ese­tén szükséges melegítésről lemondhatunk. Ezek a jelentős előnyök előre nem voltak elvárha­tók, hiszen a kvaterner óniumvegyületeknek nincs ilyen széles mikróbaellenes hatásspektruma és ugyan­akkor rövidebb a depot-hatásuk. Mindehhez járul,r hogy anionaktív anyagok és fehérjetartalmú kísérő­­anyrgok jelenlétében csíraölő hatásukat elvesztik. Az izotiazolinon vegyületek esetén a mikroorganizmu­sokkal, mint példáulgombákkalbaktériumokkal, élesz­tőkkel és algákkal szembeni gyors pusztító hatás - amely előfeltétele a mosás, öblítés, merülés, porlasz­tás vagy áztatás révén történő kezelésnek — hiányzik. , Különöseit előnyösek az izotiazolinon vegyületek-189.770 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents