189735. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dehidrogenázok kimutatására alkalmas diagnosztikai készlet előállítására
1 2 189.735 nosztikai berendezések különösen hosszú ideig tárolhatók legyenek, a hordozót és az anyagkeveréket liofilizáló berendezésben szárítjuk, majd a burkolatot azon csökkentett nyomás alatt lezárjuk, amelyet a liofilizáló berendezésben a szárítás folyamata során beállítottunk. A liofilizálás a találmány szerinti eljárás végrehajtására különösen ajánlatos, mivel így a szárítandó terméked viszonyl ag gyorsan és teljesen mentesíthetjük az anyagkeverék felvitelére alkalmazott oldószertől. Az anyagkeveréknek a hordozón való igen finom eloszlása elősegíti a gyors szárítást. Ezért kedvező, ha az anyagkeverék a szárítás után főként amorf alakban, és nem nagyobb kristályok formájában kötődik a hordozóhoz. Ennek következtében az anyagkeverék egyes alkotórészei, különösen a színezékkomponens és a hordozó közötti kötés erősebbé válik. A liofilizálás során az illékony komponenseket, például a vizet a hordozóból, például a tampon cellulózrostjaiból is elvonjuk, és ennek következtében a színezékkomponens molekuláinak számára a térbeli feltételek még kedvezőbbekké válnak, s így a lehető legszorosabb kapcsolat létesül a hordozó molekulával. Ennek következményeként a színezék és a hordozó között nagyobb számú kovalens kötés alakul ki, s így lényegesen csökken annak a veszélye, hogy a testfolyadékok a hordozóból színezékmolekulákat oldanak ki. Kitűnt továbbá, hogy a hordozó és a színezék közötti erős kapcsolat következtében a diagnosztikai berendezés alkalmazása során végbemenő színreakció 4,0 és 4,9 közötti pH-értéknél specifikusan lezajlik, és ennek következtében a diagnózis biztonsága jelentősen növekszik. A liofilizálás útján az anyagkeverék és hordozó között létesített erős kötés az ilyen módon előállított diganosztikai berendezések hosszú tárolhatóságával okozati összefüggésben van. A diagnosztikai berendezés optimálisan úgy liofilizáljuk, hogy első fokozatban kisebb vákuumban, második fokozatban pedig erősen csökkentett nyomáson szárítjuk. Ez elősegíti például azoknak a vízmolekuláknak az eltávolítását, amelyek a felvitt anyagkeveréktől függetlenül a hordozóban jelen vannak. Az előszárítás során alkalmazott enyhébb vákuum körülbelül 1,33 Pa (10 “ torr) nagyságrendű. A második fokozatban erősebb vákuumot létesítünk, amelynek nagyságrendje körülbelül 0,13 Pa (10~3 torr). A diagnosztikai berendezés hosszú időtartalmú tárolhatósága úgy érhető el, hogy a burkolat belsejében 1%-nál alacsonyabb nedvességtartalomig szárítunk. Ebben az esetben a diagnosztikai berendezés felhasználása előtt több mint 3,5 évig hatóképességének lényeges csökkenése nélkül tárolható. A találmány szeinti eljárást az 1-4. ábra szemlélteti. Az ábrák a találmány szerinti eljárás előnyös megvalósítási módját mutatják, amint azt az 1. példában leírtuk. Az 1. ábra az 1 alumínium burkolócső hosszirányú keresztmetszetét mutatja, felül a 2 tampon-applikátor hosszirányú keresztmetszete látható, atampon-applikátor a 3 bevezetőtökből és a 4 kilökőtokból áll. Az 5 tampont a 3 bevezetőtokba helyezzük úgy, hogy a 4 kilökőtok végénél helyezkedik el és ugyanakkor a 3 bevezetőtök és az 5 tampon között mintegy 3 cm3-e 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 nyi 6 szabad hely ven. Az 5 tampon kihúzására szolgáló 7 fonal a tampon hátsó feléből a 4 kilökőtokba nyúlik annak hátsó részén keresztül. A 2. ábra az 1 burkolócsőbe vezetett 2 applikátor és 5 tampon elrendezését mutatja. A 8 adagolóberendezés segítségével az anyagkeveréknek 9 vizes oldatából mintegy 2 ml-t injektálunk be a 6 üres térbe, amely a 3 bevezetőtökön belül, az 5 tampon belső végénél van. A 3. ábra a 10 liofilizáló berendezésbe helyezett 2 applikátor és 5 tampon elrendezését mutatja. Az 1 burkolócső nyílásának egy része felett rugalmas anyagból készített 11 dugasz helyezkedik el. A 11 dugaszt benyomjuk a burkolócsőbe először a dugaszon lévő első peremig. A 11 dugasz ilyen helyzeténél a 13 nyíllal jelzett áramlási csatorna jön létre az 1 burkolócső 14 belső tere és 15 külső környezete között a 11 dugaszban lévő 16 vájat révén. A 10 liofilizáló edényben csökkentett nyomás van, a levegőt és a nedvességet az 5 tamponból, a 2 applikátorból, az burkolócsőből és a 10 liofilizáló edényből a 10a kivezető nyíláson át szivattyúzzuk ki a 17 nyílnak megfelelően. A 10 liofilizáló edényben és a 11 dugasz feletti térben a 18 sajtoló szerszám van elhelyezve. A 4. ábra az utolsó lépést mutatja. Amikor a 10 liofilizáló edény egész tartalmát előfagyasztottuk és az első szárítási lépésben vákuumban előszárítottuk, majd egy erősebb vákuumban utószárítottuk, a 10 edényben lévő 1 burkolócsövet vákuumban lezárjuk. Ezt a 18 sajtoló szerszám hidraulikusan lefelé történő vezetésével érjük el, mint azt a 19 nyíl mutatja. A 18 sajtoló szerszám a 11 dugaszt az 1 burkolócsőbe nyomja a 11 dugaszon lévő második peremig és így teljesen lezárja az 1 burkolócsövet. Az 1 burkolócsövet ezután eltávolíthatjuk a 10 liofilizáló edényből és kitehetjük környezeti hatásoknak, így levegőnek, nedvességnek és nagy energiájú fénynek anélkül, hogy a bezárt dagnosztikai készlet károsodna. Megjegyezzük, hogy a 9 oldat készítését és az 5 tamponra való injektálását (2. ábra), valamint a szárítási és lezárási lépéseket ibolyántúli fény kizárásával végezzük. Az alábbiakban a találmány szerinti eljárást és a találmány szerinti eljárással előállított diganosztikai berendezések tárolási időtartamát példákkal mutatjuk be. 1. példa Az anyagkeverék következő komponenseit összemérjük és a nagy energiájú fény - így vörös fény — kizárása mellett desztillált vízben feloldjuk. Az energiadús vörös fény kizárását a korábbi eljárási lépéseknél is biztosítjuk. összetevők _ Mennyiség mg p-nitrokék-tetrazólim-klorid trietanolamin-hidroklorid nátrium- laktát NAD (Adezonin5’-tnhidrogén -difoszfát) 5 >.5 »-észter 3-(aminokarbonil)-l -0-D-ribofurazonil -pridinium-hidroxidsója) fenazin-metoszulfát víz, tisztított (megfelel 2 ml-nek) 0,49ö 49,000 18,500 2,000 0,049 1948.961 2019,000 4
