189722. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés a rögzítendő jel frekvenciatartományának független jelérték szerinti mintavételezésre

1 2 A találmány eljárás a rögzítendő jel frekvenciatar­tománytól független jelérték szerinti mintavételezés­re, mely révén pontosabb jelrögzítés, illetve kevesebb mintavétellel történő azonos minőségű jelrögzítés ér­hető el, valamint kapcsolási elrendezés az eljárás foga­natosítására. Az irodalomból és a gyakorlatból többféle minta­vételező eljárás és az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés ismeretes. A inintavételező eljárásokat Alfred 1. Monroe: Di­gital processes for sampled data systems (John Wiley and sons, inc. New-York, 1962) és Csáki Frigyes: Szabályozások dinamikája (Akadémiai Kiadó 1970) című könyvében lényegében három csoportra osztja. Lineáris, rögzített lefolyású mintavételezés, mely­nek legtöbbször használt és legtöbbet tárgyalt alcso­portja az egyszerű (vagy közönséges) mintavételezés. A mintavételezésre meghatározott, állandó T időkö­zönként kerül sor igen rövid időtartamra, így a lökés­sorozat impulzussorozatnak tekinthető. Ezt a mód­szert részletesen ismerteti Francis H. Raven: az ön­működő szabályozás (Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1965) c. könyvének 15,5 Mintavételező rendszerek fejezetében. A 168155 lajstrotnszámű magyar szabadalmi leírás­ból eljárás ismerhető meg gyorsváltozású periodikus jelek ciklikus mintavételezéses mérésére és regisztrá­lására. A találmány lehetőséget nyújt minimális szá­mú ciklusból az összes szükséges núnták megmérésé­re azáltal, hogy a mintákat legcélszerűbb sorrendben veszi és a tárolást az eredeti sorrend visszaállításával végzi. A találmány szerinti eljárásnál az azonosító jelsorozat minden p-edik számú helyén veszik a min­tát és az azonositó jelsorozat számát, és az ezekből kiválasztott mintavevőjel számát úgy választják meg, hogy a két szám csak különböző törzstényezőket tar­talmaz, majd az így mért mintákat célszerűen az azo­nosító jelsorozat sorszámának megfelelő mj című tárolóban tárolják. A mérendő U feszültséget egy ana­­lógdigitál konverter bemenetére kapcsolják. Az azo­nosító impulzusokat impulzusosztó áramkörrel veze­tik az analógdigitál konverter másik bemenetére. Az impulzusosztó áramkör nullázás után az első, majd minden ezt követő beállított p-edik impulzus hatására egy mintavételezést indító jelet ad ki. Az analóg-digi­­táí konverterből (pillanatértékmérő) minden indítójel hatására az U feszültség pillanatnyi értékével arányos impulzus-sorozatot visznek át a számlálóba. A kon­verzió végén az analóg-digitál átalakítóról vett impul­zus hatására a számláló tartalmát áttölti a memória első címén lévő rekeszébe. A tárolási ciklus után a me­mória címregiszterét p értékével továbbléptetik a lép­tető impulzussal, melyet egy feszültségimpulzus hatá­sára egy második számláló óragenerátor segítségével ad ki. A címléptető impulzusokat ciklusszámlálóval számlálják. 11a azok száma eléri az azonosító jelsorzat számát, akkor a ciklusszámláló kiadja a címregisztert és önmagát nullázó feszültségjelet úgy, hogy a p szá­mú impulzusból visszamaradó impulzusokkal a cím­regisztert továbblépteti nullázott állapotából. Ugyancsak egyenidőközű mintavételezési eljárá­son alapul a 174408 lajstromszámú magyar szabadal­mi leírásból megismerhető elektronikus berendezés analog mintajelek erősítésére diszkrét értékeket fel­vevő erősítési tényezővel. Némelykor eltolt késlelte­tett, vagy siettetett) mintavételezést használnak. I­lyenkor a bemenő- és kimenőjelet ugyanolyan T idő­közönként mintavételezik, de egymáshoz képest A T időközzel eltolva. Különösen többváltozós rendszerek időosztásos mintavételezésekor fordul elő. Időben vál­tozó, periodikus (ciklikus) mintavételezéskor a minta­­vételezési időköz periodikusan például sinusz-szerűen változik. Aperiodikus mintavételezéskor a mintavételezési időköz változik, de nem periodikusan, Például a kiha­­gyásos aperiodikus mintavételezéskor T időközönként - de nem mindegyik időpontban - van mintavétele­zés. Lassan változó aperiodikus mintavételezéskor a mintavételezési időköz egyik mintavételezéstől a má­sikig kismértékben változik. Szakaszonkénti állandó időközű mintavételezéskor a mintavételezés T periódusa ugyan változik, de egy­­egy időintervallumban állandó. A másik alcsoport a véges időtartamú lineáris min­tavételezés. A mintavételező pillanatszerű zárása csak közelítés, a valóságban a mintavételező véges időtartamra záródik. Véges időtartamú lineáris min­tavételezést valósít meg a 176618 lajstromszámú ma­gyar szabadalmi leírásban ismertetett kapcsolási el­rendezés analóg jel mintavételezésére találmány. A mintavételezés másik csoportja a nem lineáris mintavételezés. Ha a mintavételezési folyamat nem előre megszabott törvény szerint változik, hanem a jel értékétől függ, a mintavételezés nem lineáris. A 172590 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás adap­tív mintavételező áramköri elrendezést ismertet. Adaptív mintavételezés alkalmazható mindenütt, ahol analóg jelből mintákat kell venni. Két nagy alkalmazá­si területe a mintavételes (számítógépes) szabályozás és a híradástechnikai jelátvitel. Lényege, hogy az átvi­endő analóg jelből csak akkor veszünk újabb mintát, ha a jel (illetve rendszer, pl. szabályozás) állapota meghatározott módon változott az előző mintavétel­kori értékhez képest. A mintavételezési kritériumokból mintavételezési törvények származtathatók. A mintavételezés törvé­nyek matematikai képletek, melyekből közvetlenül megkaphatjuk a mintavételi intervallum közelítő nagyságát. Ezen az úton a mintavételi kritériumokból a Ti mintavételi intervallum hosszakat csak úgy lehet meghatározni, ha a jel (rendszer) változására vonatko­zóan közelítő feltételezésekkel élnek, s így a krité­riumban felállított feltétel csak közelítően valósul meg, ezenkívül mivel diszkrét jelértékeket kell fel­dolgozni a mintavételi intervallum hosszakra nyert formula kiértékeléséhez digitális számítógépre van szükség. '. A találmány szerint matematikai formulákban megadott mintavételezési kritériumokból a mintavéte­lezési intervallumhosszakat az utolsó néhány minta­vételi jelérték felhasználásával extrapolálják. Ezen az úton diszkrét (pl. mikroprocesszor felhasználásával történő) jelfeldolgozás segítségével lehet becsülni a következő mintavételezési időpontot. A találmány szerinti adaptív áramköri elrendezésben a jeladás sor­rendjében differencia erősítő, abszolút érték képző, integrátor, komparátor, kétbemenetű VAGY-kapu áramköri egységek vannak sorba kapcsolva. A diffe­rencia erősítő egyik bemenetére a mintavételező és tartó áramkör bemenete, a másik bemenetére a minta­vételező és tartó áramkör kimenete, vagy ezekkel ará­189.722 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents