189722. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés a rögzítendő jel frekvenciatartományának független jelérték szerinti mintavételezésre

1 2 nyos jelforrások vannak kapcsolva, az impulzusfor­­máló áramkör kimenete, az integrátor zérus kezde­ti értékének beállítását, meghatározott idő eltelte után másik állapotába billenő időmérő áramkörre és a komparátor időben vátlozó referencia-jele esetén al­kalmas referencia-jelet előállító generátorral csatolt, a referencia-jel generátor kimenete a komparátor refe­rencia-bemenetére, az időmérő áramkör kimenete pe­dig a VAGY-kapu egyik bemenetére van kapcsolva. A mintavételezés harmadik csoportja az úgyneve­zett véletlenszerű (Monte-Carlo) módszer időben vé­letlenszerűen vesszük a diszkrét jelértékeket. Ez az időben stacionárius véletlenszerű jelek statisztikai jel­lemzőinek megfogására alkalmas. Az esetek kb. 99%-ában használt egyenidőközű mintavételezésénél a Nyquist-frekvenciánál nagyobb frekvenciájú jelkomponenseket a mintavételezés nem viszi át és a különböző frekvenciájú komponenseket más-más hibával rögzíti. Széles frekvenciájú (nagy di­namikájú) jeleknél a nagy frekvenciák tartományára a szükségesnél kevesebb, míg a kis frekvencia tarto­mányra több mintavétel esik. Ez a mintavételezés a frekvenciakorlátok miatt nem bír átvinni a mintavé­tel T időköze által megszabott maximális meredek­ségnél nagyobb meredekségű jelszakaszokat. A változó időközű mintavételek az előző hátrá­nyokon csak részben javítanak, de általános esetben nem tudnak megoldást szolgáltatni, itt is van frekven­ciakorlát és az optimalizálás kritériuma sem valósítha­tó meg úgy, hogy tetszőleges előre ismeretlen folya­mat mintavételezését úgy végezhessük el, hogy a jelet biztosan megfogjuk. Ezek a mintavételezési módszerek csak olyan ese­tekben végezhetők hatékonyan, ahol már előre ismer­jük a jel lefutásának törvényszerűségeit. E mintavételezési módszerek széles frekvenciatar­tományú és a legnagyobb frekvenciájú komponens periódusidejénél lényegesen nagyobb idejű (hosszú idejű) folyamatok esetén igen nagy mennyiségű fölös­leges mintavételi számot eredményezhetnek. Ezt je­lentősen lecsökkenti ugyan az említett nem lineáris adaptív mintavételezés, de ennek hátránya, hogy az előző mintavételek értékének felhasználásával többlet számításokat kell végezni a következő mintavétel időpontjának meghatározásához. Meg keli határozni és tárolni kell a mintaértéket és a mintavételi időpon­tot is. Jelentős problémája továbbá, hogy minden e­­gyes kritérium teljesítéséhez más más berendezés szükséges, valamint az, hogy bizonyos meredekségnél nagyobb meredekségű jelszakaszok átvitelére szin­tén alkalmatlan. Nem tudja átvinni a függőleges vagy közel függőleges jelszakaszokat. A véletlenszerű min­tavételezés biztos mintavételezésre nem is alkalmas, mivel ezzel csak az időben stacionárius folyamatok statisztikai jellemzőit foghatjuk meg viszonylag pon­tosan, de a folyamat alakhű regisztrálását nem teszi lehetővé. A determinisztikus folyamatokat pedig döntő mértékben eltorzíthatja. A találmány célkitűzése olyan eljárás, és az azt fo­ganatosító berendezés létrehozása, mely a Nyquist frekvenciánál nagyobb frekvenciájú jelkomponense­ket is átviszi, minimális mintavételi szám mellett pon­tos jelképzést tesz lehetővé, nagy meredekségű, sőt függőleges jelek és bármilyen ismeretlen folyamat (sztochasztikus és determisztikus jelek) mintavétele­zésére is alkalmas. A találmány eljárás a rögzítendő jel frekvenciatar­tományától független jelérték szerinti mintavételezés­re, melynél a jel értéktartományát egyenközű és/vagy nem egyenközű figyelőszintekkel az abszolút és/vagy relatív időpontokat rögzítjük, amikor a jel értéke a fi­gyelőszintek értékével egyenlő. Az eljárás foganatosítására szolgáló egyik kapcsolá­si elrendezésnél a célszerűen koinparátorokat tartal­mazó szintfigyelő kimenetei impulzusadó és a csator­naszám beállító megfelelő bemenetelre csatlakoznak, az impulzusadó kimenete egycsatornás mintaérték­képző és rögzítő egyik bemenetére, a esatornaszám mintaértékképző és rögzítő egyik bemenetére, a csa­tornaszám beállító kimenete az egycsatornás mintaér­tékképző és rögzítő másik bemenetére van kötve. A másik kapcsolási elrendezésnél a célszerűen kompará­­torokat tartalmazó szintfigyelő kimenetei egy-egy im­pulzusadón keresztül többcsatornás mintaértékképző és rögzítő megfelelő bemenetelre kapcsolódnak. A harmadik kapcsolási elrendezésnél jelérték meg­határozó első bemenetére a rögzítendő jel, második bemenetére a visszacsatoló és korrigáló első kimenete, a jelérték meghatározó első kimenete a visszacsatoló és korrigáló, valamint a mintaértékképző és tároló el­ső bemenetére csatlakozik, a jelértek meghatározó második kimenete kapuzó első bemenetére, a kapuzó első kimenete a mintaértékképző és tároló hetedik be­menetére van kötve, a jelérték meghatározó harmadik kimenete a mintaértékképző és tároló ötödik beme­netére. a mmtaértékképző és tároló második, harma­dik, negyedik és ötödik kimenete a visszacsatoló és korrigáló azonos jelű bemenetéire kapcsolódik, a visz­­szacsatoló és korrigáló második, harmadik és negye­dik kimenete a mintaértékképző és tároló azonos jelű bemenetelre van kötve. A találmányt ábráink segítségével ismertetjük, ahol az 1. ábra a figyelőszintes mintavételezés egy adott görbe esetében, a 2. ábra egyenidőközű mintavételezés az adott gör­be esetében, a 3. ábra az eljárás foganatosítására szolgáló beren­dezés egyik alaptípusának kapcsolási elrendezése, a 4. ábra az eljárás foganatosítására szolgáló berende­zés másik alaptípusának kapcsolási elrendezése, az 5. ábra az eljárás foganatosítására szolgáló berende­zés harmadik alaptípusának kapcsolási elrendezése, a 6. ábra az 5. ábrán vázolt kapcsolási elrendezés ál­tal meghatározott berendezés működési elve. Fordítsuk meg az eddig használt mintavételezés alapgondolatát és a mintavételi időpontokban vett jel­értékek helyett a jelszintekhez tartozó időpontokat rögzítsük. Á regisztráló jel értéktartományát átfogó úgynevezett figyelőszintek tartományát kell felvenni és azokat az időpontokat kell rögzíteni, amikor a jel valamelyik figyelőszint értékével egyenlő. Ahány figyelőszintet vettünk fel, annyi csatornás mintavéte­lezésről van szó. Matmatikailag ez az alábbiak szerint fogalmazható meg tu : azon időpontok mintavételezett sorozata, ami­kor a jel a K-adik figyelőszint értékét felveszi, t a folyamat időparamétere, 189.722 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents