189719. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazo benzodiazepin-származékok előállítására

1 2 cseréljük le. Az átészterezést önmagában ismert módon, a (II) általános képletű vegyidet és a (III) általános képletű alkohol kb. szobahőmérséklet és kb. 150°C közötti hőmérsékleten történő reagáltatásával végez­hetjük el. Az átészterezést pl. bázis jelenlétében hajthatjuk végre. Bázisként különösen kálium-ciani­­dot vagy más hasonlóan gyenge bázisokat alkalmaz­hatunk. A bázis szerepét azonban a felhasznált (III) általános képletű alkohol nátrium- vagy ká­lium-sója is betöltheti. A reakciót azonban egy tet­­raalkil-orottitanát (pl. tetraetil-ortotitanát) jelenlété­ben is elvégezhetjük, ilyen esetben a tercier butil­­észterek is átésztereződhetnek. Oldószerként előnyö­sen a (III) általános képletű alkohol fölöslege szolgál­hat. A találmányunk tárgyát 'képező b) eljárás során az (I) általános képletű vegyületeket oly módon ál­lítjuk elő, hogy valamely (IV) általános képletű kar­bonsavat az -(A)n-R‘ átalános képletű csoport le­adására képes szerrel észterezünk. A reakciót önma­gában és a szakember számára jólismert észterezési eljárásokkal végezhetjük el. így pl. a (IV) általános képletű karbonsavat megfelelő ágenssel (pl. tionil­­-kloriddal, foszfor-oxi-kloriddal, oxalil-kloriddal stb.) a megfelelő savkloriddá alakítjuk, amelyet savmeg- ' kötőszer jelenlétében egy (III) általános képletű al­kohollal reagáltatunk. Savmegkötőszerként elsősor­ban tercier aminokat (pl. trietíl-amint, piridint, kinuklidint stb.) alkalmazhatunk. Bizonyos esetek­ben a reakciót előnyösen katalitikus mennyiségű 4-/dimetiI-amino/-piridin vagy hasonló reakcióképes amin jelenlétében hajthatjuk végre. A fenti észtere­­zést két különálló lépésben végezhetjük el, azaz előbb a reakcióképes savszármazékot képezzük, majd ezt a (III) általános képletű alkohollal reagáltatjuk. Előnyösen azonban az ún. „egyberendezéses - módszert („Eintopfverfahren”) alkalmazhatjuk. Ol­dószerként pl. halogénezett szénhidrogéneket (pl. metilén-kloridot, kloroformot, 1,2-diklór-etánt stb.) étereket (pl. dietil-étert, tercier butil-metil-étert, tetrahidrofuránt stb.), iaprotikus poláros oldószere­ket (pl. acetonitrilt, dimetil-formamidot stb.) alkal­mazhatunk. A reakciót előnyösen —10°C és a reakció­­elegy forráspontja közötti hőmérsékleten játszathat­juk le. Az eljárás másik foganatosítási módja szerint egy fentemlített karbonsav-kloridot vagy a (IV) általános képletű szabad karbonsav és N,N’-karbonil-diimida­­zol reakciójával könnyen előállítható karbonsavimi­­dazolidot a (III) általános képletű alkohol nátrium­vagy kálium-sójával reagáltatunk. Oldószerként elő­nyösen étereket (pl. tetrahidrofuránt vagy dioxánt), aprotikus poláros oldószereket (pl. dimetil-formami­dot stb.) alkalmazhatunk. A reakciót az alkalmazott oldószertől függően kb. 0-100°C-on végezhetjük el, előnyösen szobahőmérsékleten dolgozhatunk. A találmányunk tárgyát képező c) eljárás szerint az (I) általános képletű vegyületeket az (V) általános képletű vegyületek. és (VI) általános képletű izocián­­ecetsavészterek reakciójával állítjuk elő. Az (V) ál­talános képletű kiindulási anyagokban X valamely kilépő csoportot, pl. egy könnyen lehasítható fosz­­flnilcsoportot, mint pl. egy -OP(OXOR7)2 vagy -OP(0)(NR8R9)í általános képletű csoportot jelent (ahol R7 jelentése kis szénatomszámű alkilcsoport és R* és R9 jelentése külön-külön kis szénatom­számú alkil-, allil-, fenil-, vagy helyettesített fenil­­csoport vagy a szomszédos nitrogénatommal együtt, amelyhez kapcsolódnak, helyettesítetlen vagy helyet­tesített, 3-8 tagú heterociklusos gyűrűt — pl. morfo­­lino-gyűrűt — képeznek). X továbbá halogénatomot, alkil-tio-, aralkil-tio-, N-nitrózó-alkil-amino-, alkoxl­­vagy merkaptocsoportot stb. jelenthet. (Amennyiben X merkaptocsoportot jelent, a megfelelő (V) általá­nos képletű vegyületek a megfelelő tiolaktámok imi­­no-tiol formái). Az (V) és (VI) általános képletű vegyületek reak­cióját inert szerves oldószerben (pl. dimetil-forma­­mid, hexametil-foszforsav-triamid, dimetil-szulfoxid, tetrahidrofurán stb.) és olyan erősségű bázis jelenlé­tében végezzük el, amely a (VI) általános képletű izociánecetsavészterből aniont képes kialakítani. Bázisként előnyösen alkálifém-alkoholátokat (pl. nátrium-metilátot vagy kálium-tercier butilátot), al­­kálifém-hidrideket (pl. nátrium-hidridet), alkálifém­­-amidokat (pl. litium-amidot vagy litium-diizopropil­­-amidot), tercier aminokat (pl. trietil-amint stb.) alkalmazhatunk. A reakciót célszerűen kb. —40ÖC és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten végez­hetjük el. Egy, az a), b) vagy c) eljárással kapott (I) általá­nos képletű vegyületet kívánt esetben egy vagy több utólagos átalakításnak vethetünk alá: Az olyan (I) általános képletű vegyületekben, amelyekben R* aminocsoportot jelent, az amino­­csoport Sandmeyer-reakcióval cianocsoportra vagy nitrocsoportra vagy oxidációval nitrocsoportra cserél­hető le. Az aminocsoportnak cianocsoportra történő lecserélése esetén az (I) általános képletű amino­­-vegyületet diazónium-sóvá alakítjuk, amelyet - adott esetben izolálás nélkül — valamely cianiddal reagáltatunk egy réz(I)-só jelenlétében. A fenti reak­ciókat vizes oldatokban, pl. -10°C és szobahőmér­séklet közötti hőmérsékleten hajthatjuk végre. Az aminocsoportot az (I) általános képletű amino­­-vegyület oxidációjával alakítjuk nitrocsoporttá. Oxi­dálószerként pl. persavakat (pl. perecetsavat, trifluor­­-perecetsavat, m-klór-perbenzoesavat vagy perbenzoe­­savat stb.) alkalmazhatunk. Oldószerként a fel­használt oxidálószertől függően karbonsavakat (pl. ecetsavat stb.), halogénezett szénhidrogéneket (pl. metilén-kloridot, kloroformot, 1,2-diklór-etánt stb.) alkalmazhatunk. A reakciót általában kb. 0°C és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten hajthatjuk végre. A kiindulási anyagként felhasznált, Rs helyén kis szénatomszámú alkilcsoportot tartalmazó (II) általá­nos képletű vegyületek ismertek vagy a vegyület­­-csoport ismert tagjaival analóg módon állíthatók elő. így pl. e vegyületeket a c) eljárással analóg mó­don, egy (V) átalános képletű vegyidet és (VII) általános képletű izociánecetsavészter (mely kép­letben R* 1 jelentése kis szénatomszámú alkilcso­port) bázis jelenlétében végzett reakciójával könnyen előállíthatjuk. A (IV) általános képletű kiindulási anyagokat oly módon állítjuk elő, hogy valamely, R* helyén kis szénatomszámú alkilcsoportot tartalmazó (II) általá­nos képletű észter-csoportját hidroüzáljuk. A reak­ciót önmagukban és a szakember által jólismert módszerekkel végezhetjük el. A (IV) általános kép-89 719 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents