189702. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triazolil-metil-oxirán-származékok előállítására

1 189 702 2 A találmány tárgya eljárás új, helyettesített tri­­azolil-metil-oxirán-származékok előállítására. Ezek a vegyületek növényvédőszerek előállításánál köz­benső termékek. Ismert, hogy (2-klór-etil)-trimetil-ammónium-klo­­rid és a (2-klór-etil)-foszforsav növényi növekedést szabályozó hatásúak (3 156 554. számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás, 1 667 968, számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közzété­teli irat. Ezeknek a vegyületeknek a hatásossága azonban - főleg kis mennyiségek alkalmazásánál - nem kielégítő. A találmány szerinti új helyettesített triazolil­­-metil-oxirán -származékokat a (I) általános kép­lettel jellemezzük. A (I) általános képletben:-R jelentése olyan csoport, amelynek (a) általános képletében-X jelentése hidrogénatom, halogénatom, 1-4 szénatomos alkoxicsoport, halogénatommal adott esetben helyettesített fenilcsoport vagy halogén­atommal adott esetben helyettesített fenoxi­­csoport,-Y jelentése hidrogénatom vagy halogénatom, és -n jelentése 0 vagy 1. A találmány szerinti (I) általános képletű helyet­tesített triazolil-metil-oxirán-származékokat — R jelentése a már megadott — úgy állítjuk elő, hogy (II) általános képletű triazolil-keton-származékot — R jelentése a már megadott — a) hígítószer jelenlétében a (III) képletű dimetil­­-oxo-szulfónium-metiliddel reagáltatjuk, vagy b) inert szerves oldószer és bázis jelenlétében a (IV) képletű trimetil-szulfónium-metil-szulfáttal rea­gáltatjuk. A találmány szerinti (I) általános képletű helyet­tesített triazol-metil-oxirán-származékok — R jelen­tése a már megadott — közbenső termékek a növényi növekedést szabályozó és fungicid hatású (1-hidroxi­­-etil)-triazol-származékok előállításánál. Ha kiindulási anyagként például 3,3-dimetil-l-(l,­­-2,4-triazol-l-il)-bután-2-ont, valamint trimetil-oxo­­-szulfónium-jodidot és nátrium-hidridet (dimetil-oxo­­szulfónium-metilidből in situ állítjuk elő) alkalmaz­zunk, a reakciót az a) reakcióvázlat szemlélteti a) eljárás). A találmány szerinti a) és b) eljárásban kiindulási anyagként alkalmazott triazolil-keton-származékokat a (II) általános képlet definiálja. A (II) általános kép­letben R azokat a szubsztituenseket jelenti, amelye­ket az (I) általános képletű vegyületeknél is megne­veztük. Ha kiindulási anyagként például 3,3-dimetil-l-(l,­­-2,4-triazol-l-il)-bután-2-ont, valamint dimetil-szulfi-^ dot és dimetil-szulfátot (trimetil-szulfbnium-metil­­-szulfátból in situ állítjuk elő), bázisként nátrium­­-metilátot alkalmazunk, a reakciót a b) reakcióváz­lat szemlélteti (b) eljárás). A (II) általános képletű triazolil-ketonok — R je­lentése a már megadott - részben ismertek (2 431 407., 2 610 022, 2 638 470. és 2 820 361. számú NSZK-beli közzétételi iratok), részben egy korábbi, nyilvánosságra még nem hozott bejelentés tárgyát képezik. Ezeket a vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy (V) általános képletű halogén-ketont -- R jelen­tése a már megadott és - Hal jelentése klór- vagy brómatom -hígítószer — például aceton — és savmegkötőszer — például kálium-karbonát — jelenlétében 1,2,4-tria­­zollal reagáltatunk 20-150°C hőmérsékleten. A (V) általános képletó halogén-ketonokat — R és Hal jelentése a már megadott - úgy állítjuk elő, hogy (VI) általános képletű ketont - R jelentése a már megadott - inert szerves oldószerben szobahő­mérsékleten klórral vagy brómmal, vagy például 20- 60°C hőmérsékleten ismert klórozószenei, mint szulfuril-kloriddal reagáltatunk. Az a) eljárásban szintén kiindulási anyagként al­kalmazott (III) képletű dimetil-szulfónium-metilid ismert vegyület (J. Am. Chem. Soc. 87,1363—1364). In situ állítjuk elő trimetil-oxo-szulfónium-jodidból nátrium-hidriddel vagy nátrium-amiddal higítószer jelenlétében és frissen használjuk fel. A találmány szerinti a) eljárásban hígítószerként előnyösen dimetil-szulfoxidot, valamint dimetil-szul­­foxid más inert oldószerekkel — mint például tetra­­hidrofuránnal — képezett elegyeit alkalmazzuk. Az a) eljárásban a reakcióhőmérséklet széles tarto­mányban változhat. Általában — 10°C és 80°C kö­zötti, előnyösen 0°C és 50°C közötti hőmérsékleten dolgozunk. Az a) eljárás szerint kapott reakcióelegyet ismert módon (J. Am. Chem. Soc. 87, 1363—1364 (1965) dolgozzuk fel. A találmány szerinti b) eljárásban inert szerves oldószerként előnyösen acetonitrüt alkalmazunk. a b) eljárásban ismert erős szervetlen vagy szerves bázsisokat - előnyösen nátrium-metilátot vagy ká­­lium-terc-butilátot — alkalmazunk. A b) eljárásban a reakcióhőmérséklet széles tarto­mányon belül változhat. Általában OéC és 60°C kö­zött, előnyösen szobahőmérsékleten dolgozunk. A b) eljárásban kapott reakcióelegyet ismert mó­don (Heterocycles 8, (1977)) dolgozzuk fel. Kiviteli példák 1. példa (1) képletű vegyület előállítása (a) eljárás) Száraz nitrogénatmoszférába bejuttatunk 6,0 g nátrium-hidridet (80%-os paraffinolajban készített oldat) és 44 g trimetil-szulfónium-jodidot és 10- 15°C belső hőmérséklet mellett lassan hozzáadunk a reakcióelegyhez 200 ml abszolút dimetil-szulfoxi­dot. A hidrogénfejlődés befejeződése után a reakció­elegyet 15 percig keverjük, majd 20°C belső hőmér­sékletre történő lehűtés után hozzáadjuk 30,1 g 3,3- -dimetil-l-(l,2,4-triazol-l-il)-bután-2-on 50 ml abszo­lút tetrahidrofuránban készített oldatát. A kapott reakcióelegyet 1,5 órán keresztül keverjük 50°C hőmérsékleten. Ezt követően az oldószert erős vákuumban ledesz­tilláljuk, a visszamaradó anyaghoz telített konyha­só-oldatot adunk és hatszor etil-acetáttal extrahál­juk. Az egyesített etil-acetátos fázisokat nátrium­­-szulfát felett szárítjuk bepároljuk és a visszamaradó anyagot erős vákuumban ledesztilláljuk. 23,5 g (72%) 2-terc-butil-2-(l ,2,4-triazol-l -il)-metil-oxiránt kapunk, amelynek olvadáspontja 68-72°C/0,008 mbar, törésmutatója n^ = 1,4809. 2. példa (2) képletű vegyület előállítása (a) eljárás) Nitrogén atmoszférában 10°C hőmérsékleten ösz­szekeverünk 3,6 g (0,12 mól) nátrium-hidridet (80%-os paraffinolajban készített oldat) és 26,5 g 5 10 10 20 20 3C 35 4C 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents