189690. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lizesrgsav-észterek előállítására

1 2 A találmány tárgya új eljárás az (I) általános kép­­letű lizergsav-észterek előállítására, ahol R legfeljebb három szénatomot tartalmazó alkilcsoportot jelent. A találmány szerint az (I) általános képletű vegyü­­letet úgy állítjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű lizergsavamidot vagy izolizergsavamldot - eb­ben a képletben Rl jelentése hidrogénatom vagy leg­feljebb négy szénatomot tartalmazó rövidszénláncú alkilcsoport, amely adott esetben egy hidroxilcso­­porttal helyettesítve is lehet - egy ROU általános képletű alkohollal, ahol R legfeljebb három szén­atomot tartalmazó alkilcsoportot jelent, 0 -65 °C közötti hőmérsékleten erős sav jelenlétében - 0-1 pH értékben — reagáltatunk, a reakció időtartama 2-30 óra. A lizergsav észterei farmakológiai szempontból hatásos vegyületek előállításánál köztitermékként használatosak. így például a Zikan által leírt eljárás sal (V. Zikan és szerzőtársai, Coll. Czechoslov. Chem. Commun., 25, 1922 /1960/) azid közbenső vegyü­­leteken keresztül elő lehet állítani az ismert lisurid-hidrogén-maleátot (lásd: 3.251.846. számú Amerikai Egyesült Államok beli szabadalmi leírás). Általában a savamidokat észterekből szokták elő­állítani, de a fordított irányú reakció, vagyis egy sav­amid átalakítása a megfelelő észterré, szintén megva­lósítható egyetlen reakciólépésben. Ennek érdeké­ben a savamidot feloldják egy alkoholban és az oldat­hoz valamilyen erős savat adnak. A legtöbb esetben azonban igen nagy savkoncentráció szükséges, amit például hidrogén-kloridnak több órán át végzett be­vezetésével érnek el. A szokásos körülmények között ezt a reakciót az alkalmazott alkohol forráspontján, sőt sok esetben leforrasztott bombacsőben valósítják meg (lásd: Weygand-Hilgetag: Organisch-chemische Experimentierkunst, Leipzig, /1970/, 352. oldal). Ismert tény az is, hogy a lizergsav és származékai — különösen észterei - erősen savas körülmények kö­zött könnyen átrendeződnek a teljesen hasznavehe­tetlen benz[c,d]indolinokká (A. Stoll és T.Petrzilka, Helv. Chim. Acta 36,1125 /1953/). A lizergsavamidok bázisos elszappanosítását ugyan­csak igen erőteljes reakciókörülmények között, így 4 n — 7 n kálium-hidroxid-oldattal, melegítés köz­ben valósítják meg. Ez a reakció nem eredményez tiszta lizergsavat, és azt egy másik lépésben előbb még észterezni kell (lásd: a 2.610.859. számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közzétételi iratot) a kí­vánt cél érdekében. A találmány célkitűzése tehát olyan eljárás kidol­gozása volt, amellyel a kívánt lizergsav-észtereket tiszta állapotban és egyúttal jó kitermeléssel lehet előállítani. Azt találtuk, hogy a lizergsav- és az izolizergsav­­amidokat erős szervetlen vagy szerves sav jelenlété­ben, simán végbemenő reakcióval át lehet alakítani a természetes 8(3-konfigurációjú lizergsav-észterekké és emellett még az izolizergsavamidok lizergsav-ész­terekké történő izomerizálódása is bekövetkezik. A reakcióval gyakorlatilag kvantitatív kitermelést lehet elérni. Az eljárás megvalósítása során egy lizergsav- vagy egy izolizergsavamidot, vagy ezek elegyét a megfelelő alkoholban, így metanolban, etanolban, n-propanol­­ban vagy izopropanolban oldjuk. Ehhez az oldathoz azután annyi erős savat, így például kénsavat, hidro­gén-kloridot, perklórsavat, p-toluolszulfonsavat, trifluor-ecetsavat, trifluor-metánszulfonsavat stb., vagy annyi erősen savas ioncserélő gyantát (előnyö­sen Amberlite® IR 120-at) adunk, hogy a reakcióol­dat, illetve a reakcióelegy pH-ja 0 és 1 között le­gyen. A reakciót 0 °C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten, célszerűen 20 °C és 55 °C közötti hőmérséklet-tartományban valósítjuk meg. Az említett reakcióhőmérsékletet hosszabb időn ke­resztül kell fenntartani, a reakcióidő a sav koncentrá­ciójától és a reakció-hőmérséklettől függő 2 órától legfeljebb 30 óráig teijed, A reakció általában 16 óra alatt végbemegy. Ezt követően a reakcióelegyet is­mert módszerekkel így mosással, extrahálással, ki­csapással és kristályosítással stb. feldolgozzuk. Kiindulási anyagként bármilyen szabad vagy N­­-helyettesített lizergsav- vagy ízolizergsavamid alkal­mas, ezeket a (II) általános képlet ábrázolja, ahol R' jelentése hidrogénatom vagy legfeljebb négy szénato­mot tartalmazó rövidszénláncú alkilcsoport, amely adott esetben még egy hidroxilcsoporttal helyette­sítve is lehet. Ezek közül példaképpen a lizergsav­amidot, az izolizergsavamidot, az ergometrint, az ergometrinint stb. nevezzük meg. A rövidszénláncú alkilcsoport például metil­­csoport, etilcsoport, n-propilcsoport és izopropilcso­­port, különösen metilcsoport lehet. A következő példák a találmány szerinti eljárás közelebbi megmagyarázására szolgálnak. 1. példa 5.0 g izolizergsavamidot szuszpendálunk 80 ml víz­mentes metanolban, majd ezt a reakcióelegyet körül­belül -50 °C-ra lehűtjük és keverés közben vízmentes metanolban oldott 13 n hidrogén-klorid-oldatból 40 ml-t adunk hozzá. A tiszta oldatot ezután hagyjuk szobahőmérsékletre felmelegedni, majd egy éjjelen át tovább keverjük. A képződött észter-hidroklorid legnagyobb része kikristályosodik. A kristályosodást úgy tesszük teljessé, hogy az elegyet jégfürdővel le­hűtjük és etil-acetátot adunk hozzá. A csapadékot végül leszívatjuk. Ilymódon 5,2 g (az elméleti kiter­melés 84%-a) lizergsav-metilészter-hidrokloridot kapunk. [a]o = +94° (c = 0,5 metanol). 2. példa 5.0 g lizergsavanridból indulunk ki és az 1. példá­ban leírtak szerint járunk el. így 86%-os kitermelés­sel lizergsav-metilésztert kapunk, hidrokloridja formá­jában. [a]o = +94° (c = 0,5 metanol). 3. példa 2,5 g lizergsavamid és 2,5 g ízolizergsavamid keve­rékét 500 ml etanolban 100 g p-toluolszulfonsawal 4 órán át 50 °C-ra melegítjük. Ezután az oldószer fe­lét ledesztilláljuk, a maradékot 200 m! tömény am­­mónium-hidroxid-oldat és jég keverékére öntjük, majd metilén-dikloriddal extraháljuk. A szerves fá­zist vízmentes nátrium-szulfát felett szárítjuk, majd bepároljuk. Etanolból végzett átkristályosítás után 4,45 g lizergsav-etilésztert kapunk, ami az elméleti 189.690 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents