189687. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-azolil- 2-oximino-butánszármazékokat tartalmazó fungicid és növénynövekedést befolyásoló kompozíciók, valamint eljárás 1-azolil- 2-oximino-bután-származékok előállítására
1 2 halmazállapotúak, mint például az aeroszol hajtógázok. Így a halogénezett szénhidrogének, továbbá bután, propán, nitrogén és széndioxid. A szilárd hordozóanyagok közül említhetjük meg, például a kőzuzalékokat, mint kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit, diatomaföld, továbbá a nagy diszperzitású kovasavak, alumínium oxidot, vagy a szilikátokat. A granulátumok előállításához szilárd hordozóanyagként figyelembe jöhetnek például az őrölt és frakcionált természetes kőzetek, így kaiéit, márvány, liabkő, szepiolit, dolomit, továbbá szervetlen és szerves lisztekből készült granulátumok, továbbá szerves anyagokból készült granulátumok, így például fűrészporból, kókuszdióból, kukoricacsutkából, a dohánynöveny szárából készült granulátumok. Emulgeáló és/vagy habképző szerként az alábbiak jönnek figyelembe: nemionos vagy anionos emulgeátorok, így például poli-(oxi-etilén)-zsírsav-észterek. poli(oxi-etiIén)-zsíralkohol-észterek, például alkil-, aril-, poliglikol-éterek, alkil-szulfonátok, alkil-szulfátok, aril-szulfátok, továbbá fehérje hidrolizátum. Diszpergálószerként az alábbiak jönnek figyelembe: így például a ligninszulfitlúg, továbbá a metil-celi ulóz. A készítményekben kötőanyagként karboxi-metil-cellulóz, természetes vagy szintetikus porszerű anyagok, szemcsés vagy látex alakú polimerek, így gumiarábikum, poli(vinil-alkohol), poli-(viuil-aeetát) jöhet figyelembe. A készítményekhez festékként használhatunk szervetlen pigmenteket, így például vas-oxidot, titán-oxidot, ferrociánkéket, továbbá szerves színezékeket, mint aíi7arint, azo-férn-ftálocianin-színezékeket, továbbá nyomelemeket, mint vas-, mangánón-, Téz-, kobalt-, molibdén- vagy cinksókat. A készítmények általában 0,1—60 súly% hatóanyagot, célszerűen 0,5—60 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti készítmények egyéb hatóanyagokkal, így fungicid, inszekticid, akaricid, hcrbicid anyagokkal, továbbá műtrágyákkal, növekedést szabályozó anyagokkal keverhetők össze. A találmány szerinti készítményeket kívánt esetben alkalmazás előtt hígíthatjuk, a készítmények oldatok, emulgeálható koncentrátumok, emulziók, habok, szuszpenziók, szóróporok, paszták, oldható porok, porzószerek, és granulák formájában kerülhetnek forgalomba. A készítményeket szokásos módon permetezéssel, felszórással, porozással, habkészítcssel, kenéssel stb. hordjuk fel, lehetőség van arra is, hogy a találmány szerinti készítményeket ULV eljárásban permetezzük fel, a vetőmag és a növéiíy egyaránt kezelhető. A találmány szerinti vegyületeket növényi növekedést szabályozó szerekben is alkalmazhatjuk,, ebben az esetben a vegyületek koncentrációja széles tartományban változhat, általában hektáronként 0,01-50 kg, célszerűen 0,05—10 kg hatóanyag kerülhet felhordásra. Abban az esetben, ha a találmány szerinti készítményeket a növényi növekedés befolyásolására alkalmazzuk, az alkalmazást egy előnyös időpontban kell végezni, ez az időpont az időjárási viszonyoktól és a vegetatív adottságoktól függ. Abban az esetben, lia a találmány szerinti készítményeket fungicid-szerként alkalmazzuk, a hatóanyag mennyisége széles tartományban változhat. A hatóanyag koncentrációja, ha a növényeket kezeljük, általában 1 és 0,001 tömeg%, célszerűen 0,5 0,001 tömegé, között van. A vetőmag kezelése esetében a hatóanyag mennyisége általában 0,001- 50 g, célszerűen 0,01-10 g e vetőmag kg-jára számítva. Ha a találmány szerinti készítményekkel a talajt kívánjuk kezelni, a hatóanyag koncentrációja 0,00001-0,1 tömeg%, célszerűen 0,0001 — 0,02 tömeg%. Előállítási példák 1. példa Az (1) képletű vegyület előállítása a) eljárás 30,9 g (0,1 mól) 4-(4-klór-fenil-tio)-3,3-dimetil-1 (imidazol-1 -il)-butan-2-ont és 11,6 g (0,13 mól) 0-(2-bulil)-liidroxil-amin és 2 g p-toluol-szulfonsavnak 600 ml toluollal készült oldatával 20 óra hosszat (vízelválasztó feltét és .visszafolyató hűtő alkalmazása mellett) forralunk. A reakcióelegyet lehűtjük, vízzel mossuk, nátrium-szulfáttal szárítjuk, vákuummal betöményítjük. A maradékot oszlopkromatográfiáva! tisztítjuk. Ilymódon 10,6 g (28 t%) 2-(2-butil-oximino)4-(4-klór-fenil-tio)-3,3-dimetil-l-(imidazol-l-il)-butánt kapunk, olajos termék formájában. n|^° = 1,5630 Kiindulási vegyületek előállítása A (91) képletű vegyület előállítása 199 g (0,618 mól) l-bróm4-(4-klór-fenil-tio-3,3-dimetil-butan-2-ont 120 ml (1,76 mól) imidazolt és 2,435 (1,76 mól) kálium-karbonátot 3 liter acelonban 5 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt, keverés közben forralunk. Ezt követően az elegyet lehűtjük, a szervetlen sókat leszűrjük, a szürletet betöményítjük. A maradékot metilén-kloriddal felvesszük, vízzel háromszor mossuk, nátrium-szulfáttal szárítjuk, majd betöményítjük. (iizopropil-éterből való álkristályosítás után 156 g 4-(4-klór-fenil-tio)-3,3-dimetil-l (imidazol-1-il)-butan-2-ont kapunk. Op.: 50°C. A (92) képletű vegyület előállítása 97 g (0,4 mól) l-(4-klór-fenil-tio)-2,2-dimetil-butan-3-ont szobahőmérsékleten lassan 64 g 0,4 mól brómmal reagáltatunk. A reakcióelegyet az l es példában leírtak szerint dolgozzuk fel. 127 g (99t%) l-bróm4-(4-k)ór-fenil-tio)-3,3-dimetil-butan-2-ont kapunk olajos termék formájában. A (93) képletű vegyület előállítása 134,5 g (1 mól) 4-klór-pinakolon, 216 g (1,5 mól) 4-klór-tiofenol, 210 g 1,52 mól kálium-karbonát és 500 ml dimetil-formamid elegyével 15 óra hosszat 150°C hőmérsékleten 2 -4 bar nyomáson kevertetünk. Az elegyet ezután hagyjuk szobahőmérsékletre lehűlni, majd 10 1 vízzel elkeverjük és éterrel extraháljuk. Az éteres fázist nátrium-szulfáttal szárítjuk, bepároljuk, a maradékot vákuumban ledesztilláljuk. Ilymódon ISI g 1-(4-klór-fenil-tio)-2,2-dimetil-butan-3-ont kapunk. (Hozam: 62 t%). Forráspont: 146°C/0,7 mbar. 189 687 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
