189646. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés nagyfrekvenciás jelek ki- és bekapcsolására

1 2 csillapításának és reflexiós tényezőjének frekvencia­­függésé. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés a jelűt egymás utáni két a és b pontjára csatlakozik. Az la. ábra szerinti megoldásnál a jelútba egymás után két I és II váltókapcsoló van iktatva. A jelűt egyik a pontjá­hoz L1 induktivitáson át 1 váltókapcsoló közös 2 é­­rintkezője csatlakozik, amelyet az ábrán látható be­kapcsolt állapotban 7 csúszka első 3 állóérintkezővel kapcsol össze, amely a második II váltókapcsoló kö­zös 5 érintkezőjére csatlakozik. Az 5 érintkezőt 8 csúszka első 6 állóérintkezőhöz kapcsol, amely L2 induktuvitáson át a jelút másik b pontjához csatla­kozik. Az 1. ábrán bemutatott kikapcsolt állapot any­­nyiban különbözik az 1. ábrán látható bekapcsolt ál­lapottól, hogy a jelűt mindkét I és II váltókapcsoló­ban meg van szakítva. Ugyanakkor az első I váltókap­csoló első 3 állóérintkezőjét a második II váltókapcso­ló közös 5 ézintkezőjével összekötő jel út-szakaszt a 8 csúszka a második II váltókapcsoló második 4 álló­­erintkezőjén át hidegpontra kapcsolja. Ily módon az első I váltókapcsolö szórt kapacitásain átszivárgó jelet a második II váltókapcsoló lelúdegíti. így a második II váltókapcsolóból gyakorlatilag nem jut jel tovább. Ez természetesen ellenkező irányban is igaz. Az alkal­mazott földelés núatt bekapcsolt állapotban a jelút­­nak a hidegpont felé irányuló szórt kapacitásai az al­kalmazott földelés következtében megnövekszenek, azonban ezek hatása a jelútba iktatott L1 és L2 in­duktivitások révén lecsökkenthető. Az L1 és L2 in­duktivitásokkal a kapcsolók szórt kapacitásai alulát­eresztő szűrővé egészíthetők ki. A 2a. és 2b. ábrán bemutatott kapcsolás elrende­zés annyiban különbözik az előzőtől, hogy az I és II váltókapcsolók közé L3 induktivitás van iktatva, vala­mint az első I váltókapcsoló második 1 állóérintkező­je Z hullamimpedanciát át hidegpontra van kapcsol­va. További eltérés az is, hogy az I és II váltókapcso­lók 2 és 5 érintkezői 2 és 5 érintkezőkkel vannak ki­egészítve, és együttesen alkotják a közös 2 és 5 érint­kezőket. Ez az eltérés az alkalmazott kapcsolók típu­sának következémye, itt ugyanis a 7 és 8 csúszkák mindig egymással szembenfekvő érintkezőket kap­csolnak egymáshoz. Közös érintkező egymás mellett fekvő érintkezők közösítésével hozható létre. A 2a. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezést veze­tő állapotban mutatja meg, míg a 2b. ábra azt az álla­potot mutatja, amikor a találmány szerinti kapcsolá­si elrendezés a jelet megszakítja. Ebben az állapot­ban hasonlóan a fentebb leírtakhoz a jelút kétszeres megszakítása és a közbülső jelút hidegpontra való kapcsolása révén igen nagy értékű záró csillapítás ér­hető el. Egyúttal a jelút egyik a pontjához kapcsolódó jelág az L1 induktivitáson az I váltókapcsolón és a Z0 impedancián át hidegpontra kapcsolódik, tehát huliámimpedanciával van lezárva. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés 10 Reed-relékkel megvalósított kiviteli alakját a 3, ábra mutatja be. A 10 Reed-relék megfelelően kialakított vezetőpályákkal ellátott 15 szigetelőlapba vannak ül­tetve oly módon, hogy hosszközépvonalaik egybe es­nek és két távolabbi végükhöz a jelút a és b pontjai­hoz csatlakozó 9a és 9b hozzávezetések kapcsolód­nak. A 9a és 9b hozzávezetések a 10 Reed-relékkel U-alakban vannak elrendezéve. A 10 Reed-reléket egymástól 12 nyílással ellátott és 14 földvezetőre kap­csolt 11 árnyékolóelem választja el. A 14 földvezető a 9a és 9b hozzávezetések 9a’ és 9b külső vezetőhez kapcsolódnak. A 10 Reed-relékben egy-egy I és II váltókapcsoló van. Az első 1 váltókapcsoló első 3 álló­­érintkezőjét a második II váltókapcsoló közös 5 érint­kezőjével 13 induktivitás köti össze, amely a 11 ár­nyékoló elemen lévő 12 nyíláson van átbújtatva. A 10 Reed-relék a 9a és 9b hozzávezetésekhez egy-egy Ll, L2 induktivitáson át csatlakoznak, amely adott eset­ben egyszerű vezetékdarab. Az első I váltókapcsoló második 1 állóérintkezőjét ZQ huliámimpedancia kap­csolja ludegpontra, amely az egyik megszakítandó a ponthoz csatlakozó koaxiális 9a hozzávezetés külső 9a’ vezetőjéhez kapcsolódó 13 segédföldelés, amely tulajdonképpen az U-alak szárain kívül eső vezetőpá­lya A 4. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés villamos paramétereinek frekvenciafüggését mutatja be Az ábrán szaggatott vonallal a kapcsolási elrende­zés af reflexiós görbéjét mutatja abban az esetben amikor a jelűt meg van szakítva. A kapcsolási elrende­zésnek azon az oldalán, amely ZQ huüámimpedanciá­­val van lezárva. A folyamatos vonallal rajzolt az záró csillapítás görbéje ugyanebben az állapotban mu­tatja be a kapcsolási elrendezésen átszivárgó jel nagy­ságának frekvenciafüggését. Ez esetben I és II váltó­kapcsolóként Eltra (lengyel) gyártmányú nyomógom­bos kapcsolókat alkalmaztunk, amelyeket folirozott szigetelőlapba ültettünk és beforrasztottunk. Az 5. ábra 10 Reed-relékkel megvalósított kapcso­lási elrendezés af reflexiójának és a záró csillapításá­nak nagyságát mutatja a frekvencia Tüggvényében. Az alkalmazott 10 Reed-relé típusa: HE 721 AC 1230 (Hamlin gyártmány). A találmány szerinti kapcsolási elrendezés villa­mos tulajdonságainak vizsgálatára összehasonlító mé­réseket végeztünk különböző gyártmányú, kereske­delmi forgalomban kapható nagyfrekvenciás kapcso­lókkal, amelyet az alábbi táblázatban foglaltunk ösz­­sze. A méréseket 70 MHz-en végeztük 75 Ohm-os hullámimpedanciájú hálózatban. A táblázatban meg­adtuk a gyártó által között üzemi'frekvenciatarto­mányt is, külön megadtuk azon kapcsolóknak a jel­lemzőit is, amelyeket a találmány szerinti kapcsolási elrendezésben felhasználtunk. 89 246 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 3

Next

/
Thumbnails
Contents