189628. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyászati hatású 3-amino(1)benzazepin-2-on-í-alkánkarbonsav-származékok és az ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 2 nocsoporto(ka)t szolvolizáljuk, vagy e) egy (IX) általános képletű vegyületet, a képletben a karbociklusos gyűrű telitett is lehet, míg X, R., Rb, R3 és R4 jelentése a fenti, vagy ennek valamely észterét ciklizáljuk. vagy f) olyan vegyületet, amely szerkezetileg azonos az előzőekben megadott (I) általános képlettel, azzal az eltéréssel, hogy egy további kettőskötéssel rendel­kezik a nitrogénatom az R. általános képletű csoport szomszédos szénatomja között, valamely redukáló­­szerrel kezelünk, hogy a kettőskötést telítsük. vagy kívánt esetben valamely kapott (I) általános kép­lete vegyületet egy másik (I) általános képletű, a meg­adott tartományba eső, vegyületté alakítunk és/vagy kívánt esetben olyan kapott (1) általános képletű vegyületet, amely sóképző tulajdonságokkal rendel­kezik, sóvá alakítunk vagy ilyen sóból a vegyületet felszabadítjuk és/vagy kívánt esetben valamely optikai izomert, amely legalább egy forgáscentrummal rendelkezik, valamely kapott (I) általános képletű vegyület sztereoizomer­­jeinek az elegyéből elkülönítjük. Az a) és b) eljárások szerinti alkilezést, amely az Ra, illetve Rg csoportok bevitelére szolgál, hagyo­mányos módon és előnyösen úgy végezzük, hogy valamely (II), illetve (V) általános képletű megfelelő kiindulási anyagot R^-Z 0IIA), illetve R„-Z (IIIB) általános képletű alkilező szerre], e képletekben R», illetve Rg jelentése a fenti és Z valamely reak­­cioképes észterezett hidroxilcsoport, így erős szer­ves savval észterezett hidroxilcsoport, például alifás vagy aromás szulfonsawal (így rövídszénláncú alkán­­szulfonsawal, különösen metánszulfonsawal, trifluor­­-metánszulfonsavval, különösen benzolszulfonsawal, p-toluolszulfonsawal, p-brómbenzolszulfonsavval vagy -nitrobenzolszulfonsavval) vagy valamely erős szervetlen savval, így különösen kénsawal, vagy hidro­­génhalogeniddel, így hidrogénkloriddal vagy több­nyire előnyösen hidrogénjodiddal vagy hídrogén­­broiniddal, észterezett liidroxilcsoport, kezelünk. Az alkilezést hagyományos körülmények között kö­rülbelül CrC-tól a reakcióelegy forráshőmérsékle­téig terjedő hőmérsékleten, előnyösen szobahőmér­séklet és körülbelül 100°C között végezzük. A reak­ciót előnyösen olyan oldószer jelenlétében hajtjuk végre, amely a reakcióban résztvevő komponensek­kel szemben közömbös. Ilyen oldószerek a klórozott alkánok (például a kloroform vagy a metilénklorid), aciklusos vagy ciklusos éterek (például a dietiléter, 1,2-dímetoxietán, dioxán vagy a tetrahidrofurán) és különösen valamely kis molekulasúlyú tercier amid (például N,N-dimetilformamid, N,N-dimetilace­­tamid, N-metilpirrolidon, N-etilpiperidon és a hexa­­metilfoszforsav-triamid). Előnyösen a reakció során felszabaduló HZ erős savat valamely savrnegkötő szerrel, így valamely szervetlen savmegkötő anyag­gal, például alkálifémhidrogénkarbonáttal, -karbonát­tal vagy hidroxiddal, szerves kvaterner ammóníumsó­­val (például tetrabutilaminóniumsóval) vagy szerves tercier bázissal, így trietilaminnal, N-etilpiperidinnel, piridinnel vagy lanolinnal, megkötjük. Az a) eljárásnál az alkilezést önmagában ismert és a teelmika állása szerint alkalmazott reduktív al­kilezés körülményei között is végezhetjük. Az alkj­­lezés végrehajtásánál valamely (IV) általános képletű vegyületet, amelyben R, és R jelentése az előzőek­ben megadott, a (II) altalános képletű biciklusos kiindulási vegyülettel és egyidejűleg vagy egy kö­vetkező lépésben valamely redukáló szerrel reagál­­tatunk. Olyan redukáló szereken, amelyeket az alki­­lező szerrel egyidejűleg alkalmazunk, a hangyasavat és a komplex fémhidrideket, így a nátriumciano­­bórhidridet értjük elsősorban, olyan redukáló szerek közül pedig, amelyet elkülönített, következő munka­menetben, azaz egy előzőleg képződött imin (Schiff­­bázis) redukálására használunk, a dobránt és a komp­lex fémhidrideket, így a nátriumbórhidridet és a nátriumcianobórhidridet, említjük meg, amelyeket előnyösen a primer reakcióelegyhez adunk a közben­ső termék, például az imin, elkülönítése nélkül. Eb­ben az esetben az alkilezést előnyösen valamely, a redukáló szerrel szemben közömbös szerves oldószer­ben végezzük, így előnyösen valamely alifás vagy cik­lusos éterben (így dietiléterben, diizopropiléterben, 1,2-dimetoxietánban, dioxánban vagy tetrahidro­­furánban) vagy valamely alifás alkoholban (így meta­nolban, etanolban, izopropilalkoholban, glikolban, glikolmonometiléterben vagy dietilénglikolban), elő­nyösen 0-80°C hőmérséklettartományban vitelez­­zük ki. Jelentős redukálószer azonban, amelyet mind egyidejűleg, mind ezt követően alkalmazhatunk, a hidrogén, különösen a katalitikusán aktivált hidro­gén. A katalizátorok azok, amelyeket hagyományosan hidrogénező katalizátorokként használunk, így elő­nyösen a földfémek (például a palládium, platina és a ródium) valamely vívőanyagra (így kalciumkar­bonátra, alumíniumoxidra vagy báriumszulfátra) fel­­vive, finomeloszlásű szuszpenzióban vívőanyag nél­kül vagy komplexekként homogén fázisban. Fino­man diszpergáit ármeneti fémek, például Raney­­fémek, különösen Raney-nikkel, nagyon alkalmas katalizátorok a reduktív alkilezésre. A speciális reakciófeltételek nagy mértékben függenek a minden­kori hidrogénező katalizátortól és ennek pontos akti­vitásától és nem térnek el a hidrogénezésnél általá­ban szokásos körülményektől. A hőmérsékletek szo­bahőmérséklettől egészen körülbelül 150°C-ig ter­jedő tartományban vannak, a lúdrogénnyomások pedig légköri nyomástól egészen 300 atmoszféra nyomásig terjednek a technika állásának megfele­lően. Az előzőleg a hidrogénező reakcióval össze­függésben említett közömbös oldószerek mellett kis molekulasúlyú amidokat, különösen tercier amidokat, (így N,N-dimetilformamidot, N.N-dime­­tilacetamidot, N-metilpirrolidont, N-etüpirrolidont, hexametilfoszforsavtriamidot), de formamidot és acetamidot is használhatunk alkalmas oldószerként. A fent megnevezett előbb képezett imineket előnyösen úgy állítjuk elő, hogy valamely (II) általá­nos képletű amint egy (IV) általános képletű vegyü­lettel kondenzálunk közömbös oldószerben, például toluolban vagy metilénkloridban, elsősorban dehidra­­táló katalizátorok, például bórtrifluorid-éterát, p­­-toluolszulfonsav vagy molekulasziták jelenlétében. A b) eljárás nagyon erős bázisok, Így alkálifém­­hidridek (például nátrium- vagy káliumhidrid), -al­koholátok (például nátrium-metilát vagy -etilát, kálium-terc-butilát) vagy -amidok (például litium­­liizopropilamid) jelenlétében hajtjuk végre, oldó-189 628 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents