189600. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új policiklusos éter-származékok és az azokat tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
1 ,189 600 2 II. táblázat A fertőzéshez használt fajta Dózis (ppm) A fertőzés átlagos mértéke Arány' Súlynövekedés (%) Eimeria tenella 200 1,3 0,41 37 100 1,0 (1,3) 0,32 (0,37) 57 (60) 50 2,7 (0,3) 0,86 (0,09) 22 (97) 25 3,0 (1,7) 0,95 (0,49) 47 (102) Eimeria acervulina 200 1,5 0,75 2 100 1,2 0,60 22 50 2,0 1,00 18 25 2,0 1,00 7 Eimeria necatrix 200--100 0,0 0,00 69 50 0,2 0,11 99 25 0,6 0,33 111 Eimeria maxima 200 1,5 0,94 10 100 0,8 0,50 37 50 1,0 0,63 70 25 1,4 0,88 51 Eimeria brunetti 200--100 0,4 0,22 47 50 1,0 0,55 49 25 2,6 1,44 47 1 Az antikokcidiális aktivitás (fertőzés átlagos mértéke) mérésére használt ismérvek: E. tenella esetében ezt 0-tól 4-ig terjedő sérülési pontszámokkal fejezzük ki, az alábbi irodalomban leírtak alapján: J. E. Lynch, „A New Method for the Primary Evaluation of Anticoccidial Activity” Am. J. Vet. Res. 22: 324-326 (1961), más fajták esetében pedig 0-tól 3-ig terjedő pontszámokkal, a pontozási rendszer módosított változata alapján, amelyet J. Johnson és W. H. Reid írt le, az alábbi munkájában: „Anticoccidial Drugs. Lesion Scoring Techniques in Battery and Floor Pen Experiments in Chicks”, Exp. Parasit. 28: 30-36 (1970). A táblázatban szereplő arányszámot úgy kapjuk meg, hogy minden vizsgált csoport esetében a sérülési pontszámot elosztjuk a fertőzött kontroll sérülési pontszámával. Az állati takarmányok értékét általában közvetlenül az állat etetésével határoztuk meg. Az 1 197 826 számú brit szabadalmi leírás részletez egy olyan bendő-módszert, amellyel a táplálékokban a mikroorganizmusok által létrehozott változások könnyen és nagy pontossággal mérhetők, az állati takarmányok értékelése céljából. Ez a módszer egy berendezést alkalmaz, amivel az állatok emésztési folyamatai in vitro figyelhetők és tanulmányozhatók. Az állati eleségeket, a bendő-inokulumot és különféle növekedést serkentő anyagokat egy laboratóriumi egységbe tesszük bele, majd visszanyerjük, gondosan ellenőrzött és szabályozott körülmények között: miközben a mikroorganizmusok emésztik a táplálékot, a bekövetkezett változásokat folyamatosan figyeljük és értékeljük. A bendőfolyadékban a propionsav tartalom növekedése azt jelzi, hogy a növekedést serkentő anyagok megfelelően befolyásolták a kérődzők táplálékhasznosítását. A propionsav tartalom változása a kontroll kérődző folyadékban talált propionsav tartalom százalékában van kifejezve. A bendő-folyadék propionsavtartalmának növekedése és a megnövekedett tápanyag hasznosítás közti kölcsönhatás megbízható kimutatására hosszú időtartamú in vivo etetési vizsgálatokat használunk. Bendő folyadékot gyűjtünk egy olyan sipolyozott tehénből, amelyet normálisan hizlaló táplálékkal és szénával etetünk. A bendő folyadékot rögtön 25 átszűrjük egy szűrő-szövetén és egy 50 ml-es Erlenmeyer lombikba, amely 400 mg standard táptalajt (68 % kukorica keményítő + 17 % cellulóz +15% extrahált szójaliszt) 10 ml pH = 6,8 értékű puffert és a vizsgálandó vegyületet tartalmazza, 10 ml-t 30 teszünk belőle. A lombikot oxigénmentes nitrogénnel telítjük körülbelül két percig, majd körülbelül 16 ó a hosszat inkubáljuk 39 °C-on, rázott vízfürdőn. Minden vizsgálatot háromszor ismételtünk meg. 35 Az inkubálás után a minta 5 ml-ét 1 ml 25%-os méta foszforsavval keverjük. 10 perc után 0,25 ml hangyasavat adunk hozzá, ezután a keveréket 10 percig, 1500 fordulat/perc sebességgel centrifugáljuk. A mintákat ezután gáz-folyadék kromatográ- 40fiával vizsgáltuk, az alábbi módszer szerint: D. W. Kellog, J. Dairy Science, 52,1690 (1969). A csúcsok magasságát ecetsav, propionsav és vajsav esetében kezeletlen és kezelt inkubációs lombikból származó minták alapján határoztuk meg. 45 Ezzel az in vitro módszerrel vizsgálva, az 53,607 antibiotikum 20 pg/ml szintnél körülbelül 57%-os emelkedést okozott a propionsav termelődésben, szemben az 53,607 antibiotikumot nem tartalmazó kontroll oldatok propionsav termelésével. A keres- 50 kedelemben kapható Monensin-nel (amely szintén policiklusos éter antibiotikum) összehasonlítva, ez utóbbi 10 pg/ml szintnél körülbelül 20%-os propionsav emelkedést eredményezett, a kontrolihoz képest. [/. Amer. Chem. Soc., 89, 5737 (1967)]. 5E Salinomycinnel [/. Antibiotics, 27: 814 (1974)] összehasonlítva, az 53,607 antibiotikum körülbelül 43%-os propionsav emelkedést eredményezett 20 pg/rrl szintnél, 5 pg/ml szintnél pedig körülbelül 40%-os emelkedést, összehasonlítva a Salinomycin 6C által 5 pg/ml-es szintnél okozott körülbelül 52%-os emelkedéssel. Ezeknek az adatoknak az alapján azt mondhatjuk, hogy az 53,607 antibiotikum javítja a táplálékhasznosítást kérődzők, így szarvasmarha és birka, 65 7
