189545. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-oxo-azetidin-származékok előállítására
1 189 545 2 dik, mint például a szabad amino-, hidroxil-, merkapto-, karboxil- vagy szulfocsoport, akkor előnyös lehet előzetes reagáltatást végezni egy ilyen szubsztituenscsoport a karboxilcsoport reakcióképesebbé tételében megnyilvánuló szomszédcsoporthatásának kihasználására és csak ezután eltávolítani a védőcsoportot. így például ha az említett szubsztituenscsoport szabad aminocsoport, akkor ezt a szabad aminocsoportot először tioureidocsoporttá alakítjuk a dezacilezési reakciót megelőzően, így tehát a védőcsoport eltávolítható a peptidkötés hasítására szokásosan alkalmazott módszerekkel is. A reakcióhőmérséklet nem lényeges paraméter, ugyanakkor a védőcsoport típusától, a védőcsoport lehasításának a módszerétől függően választható meg, bár a reagáltatást előnyösen hűtés vagy gyenge melegítés közben végezzük. Ha R, karboxilcsoport-tartalmú csoport, akkor bizonyos esetekben a karboxil-csoport származéka a reagáltatás során szabad karboxilcsoporttá alakul át. Ezeket az eseteket is a találmány oltalmi körébe tartozóknak tekintjük. A kapott nem védett (1) általános képletü termék kívánt esetben egy megfelelő sóvá alakítható ismert módon. A kiindulási (II) és (III) általános képletü vegyü- Ietek a következőképpen állíthatók elő. Az R4 helyén például aciloxicsoportot hordozó (II) általános képletü vegyületek előállíthatok a Tetrahedron Letters, 1978, 4059 szakirodalmi helyen vagy a 76 570/1979 sz. japán szabadalmi bejelentésben leírt módon. Ha R4 jelentése (X) általános képletü helyettesített ditiocsoport, akkor a Chemical Communication, 1971 845 szakirodalmi helyen ismertetett módszer vagy ezzel analóg módszer alkalmazható. H R4 jelentése aciloxi- vagy helyettesített ditiocsoporttól eltérő, akkor az Annalen der Chemie, 1974, 539 szakirodalmi helyen ismertetett módszer alkalmazható, méghozzá az A és B reakcióvázlatokban bemutatott alternatív módszerek valamelyike. Az A és a B reakcióvázlatban R2, R3, R4 és X jelentése a korábban meghatározott, míg R8 védett aminocsoportot jelent. A következőkben ismertetésre kerülő kiviteli példák, referenciapéldák és kísérleti példák a találmány megvilágítására szolgálnak. Ezekben a példákban az NMR-spektrumokat Varian HA 100 (100 MHz), EM 390 (90 MHz) és T 60 (60 MHz) típusú készülékekkel vettük fel, referenciaanyagként tetrametil-szilánt használtunk és a delta-értékeket p.p.m.-ben adjuk meg. A kémiai eltolódások megadása során a következő rövidítéseket használjuk : s = szingulett; d = dublett; dd = kettős dublett ; t = tripled; q = kvartett; m = multiple«; ABq = AB típusú kvartett; J = kapcsolási konstans; THF = tetrahidrofurán ; DMF = dimetil-formamid; DMSO = dimetil-szulfoxid. A szilikagélen végzett oszlopkromatografáláshoz oszloptöltetként a Merck Co. (német szövetségi köztársaságbeli cég) „Kiesel Gél 60” márkanevű termékét (230-400 mesh szemcseméretü) használtuk és az eluálást úgy végeztük, hogy az eluátum összetételét vékonyrétegkromatográfiásan követtük. A vékonyrétegkromatográfiás vizsgálatokhoz a Merck Co. cég „Kiesel Gél 60 F2S4” jelzésű lemezét használtuk, továbbá futtatószerként az eluáláshoz használt oldószert vagy oldószerelegyet alkalmaztuk és az előhívást ibolyántúli fénnyel végeztük. Összegyűjtöttük azokat a frakciókat, amelyekben a kívánt vegyület Rf-értéke azonos a vékonyrétegkromatográfiás lemezen, az oszlopra felvitt reakcióelegy vékonyrétegkromatogramján megjelenő fő folt Rf-értékével. AzXAD-II típusú műgyantával töltött oszlopon végzett kromatografálásnál eiuálószerként víz és 20 térfogat% etanol elegyét használtuk. Azokat a frakciókat gyűjtöttük, amelyeket LKB UVICORD 2 típusú berendezésen felvett ibolyántúli spektrumukban 254 nanométernél abszorbciót mutattak. A? egyesített frakciókat azután liofilizálásnak vetettük alá. Kísérleti példa Ebben a példában azt a gátló koncentrációt határozzuk meg, amely az enzimaktivitás 50%-os csökkenéséhez vezet. A cefalosporinázokra jellegzetes példaként az Enterobacter cloacae PN 1282 törzs által termelt P-laktamázt használjuk. A ß-laktamäzt 7-es pH-jú 0,05 mólos foszfát-pufferben az inhibitorkészítmény megfelelő hígításával 30 °C-on 10 percen át inkubáljuk. Ezután olyan mennyiségű cephalotin-t adagolunk, hogy végső koncentrációja 0,1 millimól legyen, majd az enzimatikus reakciót 10 percen át hagyjuk végbemenni. Az enzimaktivitást ezt követően a Journal of General Microbiology, 33. 121 [1963] szakirodalmi helyen ismertetett mikrojodometriás módszerrel meghatározzuk. Az enzimaktivitás 50%-os csökkentéséhez szükséges inhibitorkoncentrációt I50 értékként adjuk meg. Az Enterobacter cloacae esetén kapott I50 értékeket az 1. táblázatban adjuk meg. /. táblázat Kísérleti vegyület (pg/md) (3R,4R)-4-metiltio-3-[2-(2-amino-tiazol-4- il)-2-(l-karboxi-l-metil-etoxi-imino)- q acetamido]-2-oxo-azetidin-l-szulfonsavnátriumsó (3R,4S)-3-[2-(2-amino-tiazol-4-il)-2- (metoxi-imino)-acetamído]-4-feníltio-2- 0,027 oxo-azetidin-1 -szulfonsav-nátriumsó (3R,4R)-3-[2-(2-amino-tiazol-4-il)-2- (metoxi-imino)-acetamido]-4-metiltio-2- 0,3 oxo-azetidin-1 -szulfonsav-nátriumsó (3R,4R)-3-[3-(2,6-diklór-fenil)-5-metil-4- izoxazolil-karboxamido]-4-metiltio-2-oxo- 0,045 azetidin-1 -szulfonsav-nátriumsó 1. referenciapélda 21,9 g (3S,4S)-4-acetoxi-3-[benziIoxi-karboxamido]-2-oxo-azetidin-l-[alfa-izopropilidén]-ecetsavmetilészter 400 ml metilén-kloriddal készült oldatát 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
