189505. lajstromszámú szabadalom • Szelektív elpárologtatási eljárás és annak dinamikus ellenőrzése

1 189 505 2 mellett csökkentjük az égő hőmérsékletét. Ennek az ellenkezője is fennforog. Víz és hasonló anyagok mennyiségének a csökkentése vagy a parciális nyo­más növelése emeli az égő hőmérsékletét. Megálla­pítottuk, hogy állandó betáplálási sebességnél a víz és hasonló anyagok mennyiségének a változtatása hatással van a szénhidrogén érintkezési vagy tar­tózkodási idejére. A nyomásesés elkerülése érdeké­ben 1,35-3,5 atmoszféra nyomás elegendő. A be­táplált anyagot kemencében (nincs feltüntetve) elő­melegítjük még mielőtt bevezetnénk a felszállócsö­ves extrakciós toronyba. Az anyagot néhány fokkal a termikus krakkolás alatti hőmérsékletre, így 93-427 °C-ra, előnyösen 149-371 °C-ra, melegítjük fel. Magasabb hőmérsékletek a betáplált anyag ter­mikus krakkolását idézik elő és kisebb oktánszámú motorbenzin keletkezik. A könnyű szénhidrogénekkel, vízgőzzel és ha­sonlókkal hígított kiindulási anyag növeli a szelek­tív elpárologtatást az 1 extrakciós toronyban nagy sebességnél, így 12 m/mp sebesség esetén a függőle­ges vezeték tetején mérve. Finomeloszlású meleg szilárd anyagot vezetünk be a kiindulási anyagba. 2 vezércső segítségével olyan mennyiségben és olyan hőmérsékleten, amely lehetővé teszi, hogy az elegyből megfelelő magas hőmérsékleten elpárolog­jon a kiindulási anyag valamennyi komponense a nagy CC tartalmú és nagy fémtartalmú nagyon nehéz vegyületek kivételével. A szilárd kontaktanyag lényegében közömbös olyan értelemben, hogy a lehető legkisebb mérték­ben krakkóija a nehéz szénhidrogéneket szabvá­nyos mikroaktivitási teszt esetén, amelyet adott mennyiségű gázolajnak gázzá, motorbenzinné és koksszá történő mérésekor végzünk, ha az rögzített ágyban érintkezik a szilárd anyaggal. A betáplált anyag ennél a tesztnél 0,8 gramm 27 API értékű középamerikai gázolaj, amelyet 4 gramm katalizá­torral 48 másodperces szállítási ideig érintkezte­­tünk 448 °C-on. Ez 5-ös katalizátor/olaj-arány ese­tén 15-ös súly/óra-térsebességet (WHSV) eredmé­nyez. Ennél a kísérletnél az itt használt szilárd anyag 20-nál kisebb, előnyösen körülbelül 10 nagy­ságú mikroaktivitást mutat. Az előnyös szilárd anyag gömb alakú kalcinált kaolinkréta. Más al­kalmas közömbös szilárd anyag ásványolajból vagy szénből származó koksz, és általában minden olyan szilárd anyag lehet, amely kielégíti a kivánt követelményeket. A találmány szerinti eljárás során előnyösen használt gömb alakú kalcinált kaolinkréta ismert a szakterületen és kémiai reagensként kerül felhasz­nálásra nátriumhidroxiddal fluid zeolit krakkoló katalizátorok előállításánál, ahogy a 3 647 718 szá­mú amerikai szabadalomban le van írva. A talál­mány szerinti gyakorlatban ellenben a gömb alakú kalcinált kaolinkrétát nem kémiai reagensként al­kalmazzuk. így a találmány szerinti gyakorlatban használt gömb alakú kalcinált kaolinkréta kémiai összetétele dehidratált kaolinkrétának felel meg. A kalcinált gömb alakú kaolinkréta analízise azt mutatja, hogy körülbelül 51-53 súly% Si02-ből, 41-45 súly % Al203-ból és 0-1 súly% vízből áll, ezenkívül a hiányzó részt a krétában bentlévő szennyező anyagok, így vas, titán és alkáliföldfé­mek teszik ki. Általában a vastartalom (Fe203-ban kifejezve) körülbelül 0,5 súly%, a titántartalom pe­dig (Ti02-ben megadva) közelítőleg 2 súly%. A gömb alakú szemcsés anyagot előnyösen a kaolinkréta vizes szuszpenziójának porlasztószárí­tásával állítjuk elő. Az itt használt „kaolinkréta” megnevezés túlnyomóan ásványi alkotókból álló krétákat, így a kaolinitet, hallozitot, nakritot, diki­­tet, anauxitot és ezek elegyét foglalja magában. Előnyösen finomeloszlású formázható, hidratált krétát például túlnyomó mennyiségben mikronnál kisebb méretű részecskéket tartalmazó krétát, hasz­nálunk annak érdekében, hogy megfelelő mechanikai szilárdságú gömb alakú szemcséket állíthassunk elő. A porlasztószárítás megkönnyítése érdekében a porított, hidratált krétát előnyösen vízben diszper­­gáljuk valamilyen deflokkuláló szer, például nátri­­umszilikát vagy valamely kondenzált nátriumfosz­­fátsó, így tetranátriumpirofoszfát, jelenlétében. Va­lamely deflokkuláló szer használata esetén körülbe­lül 55-60 súly% szilárdanyagtartalmú szuszpenzió­kat készíthetünk és ezeket a nagy szilárdanyagtartal­mú szuszpenziókat használjuk olyan 40-50 súly%-os szuszpenziókhoz, amelyek nem tartalmaznak def­lokkuláló szert. Ezután néhány művelet következhet még, ame­lyek során hatóanyagokat keverünk a szuszpenzió­ba. Egy ilyen művelet például abban áll, hogy a finomeloszlású szilárd anyagokat szárítás közben keverjük be, vizet adunk hozzá és utána bevisszük a deflokkuláló szert. Az alkotókat mechanikusan dolgozzuk össze vagy egyidejűleg állítjuk elő és így készítjük el a kivánt viszkozitási jellemzőkkel ren­delkező szuszpenziókat. A gömb alakú részecskék előállításához olyan porlasztószárítókat használunk, amelyekben ellen­áramban, egyenáramban vagy keverve ellen- és egyenáramban vezetjük a szuszpenzió és a meleg levegő áramát. A levegőt elektromosan vagy más közvetett módon melegíthetjük. Erre a célra példá­ul szénhidrogén fűtőanyagnak levegőben való el­égetésekor kapott füstgázok hőjét használjuk. Egyenáramú szárító használata esetén a levegőt 649 °C -on vezetjük akkor, ha a betáplált anyagot elég nagy sebességgel visszük be ahhoz, hogy a távozó levegő hőmérséklete 121-316 °C legyen. Ilyen hőmérsékleteken a szabad nedvességet eltávo­lítjuk a szuszpenzióból anélkül, hogy hidrátvizet (kristályvizet) hasítanánk le a kréta-nyersanyagról. A nyers kréta egy részét vagy az összes nyers krétát a porlasztószáritás folyamán dehidratáljuk. A por­lasztószárítóból szakaszosan visszük el az anyagot avégett, hogy kívánt részecskeméretű gömb alakú szemcséket kapjunk. A 20-150 mikron tartomány­ban lévő jellegzetes részecskeátmérőjű részecskék előnyösek a kalcináláshoz. A kalcinálást a gyártási művelet során végezhetjük vagy a porlasztva szárí­tott részecskéket adhatjuk az égőbe az alább leírt módon. Bár bizonyos esetekben előnyös, ha a gömb ala­kú részecskéket 871-1149 °C hőmérséklettarto­mányban kalcináljuk annak érdekében, hogy a le­hető legnagyobb keménységű részecskéket kapjuk, lehetőség van arra is, hogy a gömb alakú szemcsé­ket alacsonyabb hőmérsékleteken, így 583-871 °C 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6b

Next

/
Thumbnails
Contents