189498. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid készítmények

1

189 498

2

V. táblázat

A hatóanyag jele

GR,s-érték

(kg/ha)

cukorrépában

GR85-érték (kg/ha)

WO

BYG

LCG

BG

YFT

Ca

0,84

0,80(1,1)

<0,14 (>6,0)

<0,14 (>6,0)

0,28 (3,0)

0,14 (6,0)

E

<0,14

0,56 (NS)

<0,14 (-)

<0,14 (-)

2,24 (NS)

<0,14 (-)

H

<0,14

0,86 (NS)

<0,14 (-)

<0,14 (-)

1,12 (NS)

<0,14 (-)

Mb

>1,01

>1,68 (NS)

<0,14 (>7,2)

<0,14 (>7,2)

1,87 (NS)

<0,14 (> 7,2)

1. példab

>2,05

0,44 (> 4,7)

<0,14 (>14,6)

<0,14 (>14,6)

<0,14 (>14,6)

<0,14 (>14,6)

2. példa

1,12

0,56 (2,0)

<0,14 ( > 8,0)

<0,14 (>8,0)

0,14 (8,0)

<0,14 (>8,0)

3. példa8

>2,24

0,84 (2,7)

<0,14 (>16,0)

<0,14 (>16,0)

<0,14 (>16,0)

<0,14 (>16,0) ■

4. példa8

1,54

0,70 (2,2)

<0,14 (>11,0)

<0,14 (>11,0)

0,81 (> 1,9)

<0,14 (>11,0)

5. példa

1,12

0,42 (> 8,0)

<0,14 (>8,0)

<0,14 (>8,0)

0,42 (> 8,0)

<0,14 (>8,0)

6. példa

2,24

1,12 (2,0)

<0,14 (>16,0)

<0,14 (>16,0)

0,38 (3,0)

<0,14 (>16,0)

7. példa

2,24

2,24(1,0)

<0,14 (>16,0)

<0,14 (>16,0)

0,56 (4,0)

<0,14 (>16,0)

8. példa

2,24

1,68 (1,3)

<0,14 (>16,0)

<0,14 (>16,0)

0,56 (4,0)

0,14 (16,0)

a = az adatok két kísérlet átlagát jelentik b = az adatok három kísérlet átlagát jelentik

Az V. táblázat adataiból látható, hogy a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagainak jóval nagyobb a biztonsági tényezője cukorrépára, mint a szakirodalomban megadott hatóanyagoké. Különösen az 1., 3. és a 6-8. példa szerinti hatóanyagok mutatnak jó biztonsági értékeket, amelyek 2,2-16-szor nagyobbak, mint az ismert hatóanyagok hasonló értékei. Ezenkívül a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagai amellett, hogy nagyobb a biztonsági tényezőjük, még jóval nagyobb szelektivitási tényezőkkel is rendelkeznek, mint a szakirodalomban ismertetett hasonló célú hatóanyagok. Vannak azonban kivételek is. így a C hatóanyag szelektivitási tényezői kissé nagyobbak, mint a 7. példa szerinti hatóanyagé vadzab ellen, valamivel nagyobbak, mint a 4. példa szerinti hatóanyagé és megegyeznek a 6. példa szerinti hatóanyag szelektivitási tényezőjével parlagi ecsetpázsit irtásánál. Az ismert E, H és M hatóanyagoknál nem tapasztaltunk haszonnövény-szelektivitást vadzab és parlagi ecsetpázsit irtásánál és az E és H hatóanyagok szelektivitása maradék gyomnövények ellen kérdéses vagy legjobb esetben nagyon csekély. Az ismert hatóanyagoknak a kismértékű biztonsági tényezői alkalmatlanná teszik ezeket cukorrépában élő gyomnövények irtására.

Mivel valamennyi IV. és V. táblázatban összefoglalt kikelés előtti herbicid adatot ugyanolyan rutineljárás és vizsgálat során kaptuk, összehasonlíthatjuk a IV. táblázatban megadott, találmány szerinti herbicid szerek hatóanyagainak a hatásosságát az V. táblázatban felsorolt, szakirodalomban szereplő hatóanyagokéval, amelyek nincsenek felsorolva a IV. táblázatban és megfordítva. Ennek eredményeként is látható, hogy a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagai sokkal kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkeznek haszonnövény-biztonsági szempontból a szakirodalomban erre a célra felsorolt hatóanyagoknál, ezenkívül szelektív gyomirtó hatásuk is jobb azokénál, amelyet a szelektivitási tényezők is bizonyítanak néhány elszigetelt eset kivételével. így a szakirodalomból kiválasztott hatóanyagok szelektivitási tényezői néhány gyomnövénnyel szemben kedvezőbbek lehetnek a találmány szerinti herbicid készítmények hatóanyagaiénál, de minden ilyen esetben a cukorrépával szembeni biztonsági tényező

kedvezőtlen volta miatt az említett szakirodalmi 20 hatóanyagok alkalmatlanná válnak cukorrépában történő gyomirtásra. így például a IV. táblázatban megadott B hatóanyag szelektivitási tényezője (2,0) vadzab ellen cukorrépában való gyomirtás esetén nagyobb, mint a 7. és 8. példa szerinti hatóanyagok 25 szelektivitási tényezője (1,0 ás 1,3), amely az V. táblázat adataiból látható. A találmány szerinti herbicid készítmények két említett hatóanyagának a biztonsági tényezője cukorrépa esetében 8-szor nagyobb a B hatóanyagénál és a szelektivitási té- 30 nyezőjük is legalább 4-szerese a B hatóanyag szelektsvitási tényezőjének kakaslábfű, pirókujjas muhar és sárga muhar ellen és megegyezik a B hatóanyagéval parlagi ecsetpázsit ellen.

Egy további összehasonlító herbicid hatásossági 35 vizsgálat során az 1. példa szerinti hatóanyag, valamint az I és J vegyületek hatását vizsgáltuk vadzab, kakaslábfű, pirókujjas muhar, parlagi ecsetpázsit és a sárga muhar ellen. A vizsgálat eredményeit (amelyek két kísérlet átlagából adódtak) a VI. táb- 40 lázatban foglaljuk össze. Az értékelést körülbelül 18 nappal a kezelés után végeztük. A szelektivitási tényezőket zárójelben tüntetjük fel a GRg5-érték alatt mindegyik gyomnövényre.

VI. táblázat

A ható-GR1S-érték

GRg.-érték

anyag

jtle

(kg/ha)

(kg/ha)

cukorrépa

WO

BYG

LCG

BG

YFT

1. példa

<1,12

0,35

<0,14

<0,14

<0,14

<0,14

(>3,2)

(>8,0)

©;

OO

A

(>8,0)

s

OO

1

<0,28-0,99

<0,14

<0,14

0,21

<0,14

(NS)

(-2,0)

(-2,0)

(—1,3)

(-2,0)

J

<0,21

0,28

<0,14

<0,14

0,21

<0,14

(NS)

(—1,5)

(-1,5)

(NS)

(-1,5)

55--------------------------------------------------------------Az 1. példa szerinti hatóanyagnak az I és J hatóanyagokhoz viszonyított fölénye a haszonnövénybiztonsági tényező és a szelektivitási tényező figyelembevételével látható mindegyik vizsgált gyomnö- 60 vény esetében. A J hatóanyag nem szelektív vadzab és parlagi ecsetpázsittal szemben és az I hatóanyag sem szelektív vadzab ellen, emellett a parlagi ecsetpázsit elleni szelektivitása is csekély.

Az 1. példa szerinti hatóanyagot, valamint az I és 65 J ismert hatóanyagok hatását vizsgáltuk szőrös

10