189498. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid készítmények

1

189 498

2

rozsnok (DB), vörösgyökerű dísznóparéj (RRP) és vadrozs (AR) gyomnövények ellen cukorrépában 0,07-1,12 kg/ha hatóanyag-felhasználás mellett.

Az értékelést 18 nappal a kezelés után végeztük.

A vizsgálat eredményeit a VII. táblázatban foglal- ® juk össze. Az egyes gyomnövényeknél a szelektivitási tényezőt zárójelben tüntetjük fel.

VII. táblázat

A hatóanyag jele

GR15-érték

(kg/ha)

GR85-érték

(kg/ha)

cukorrépa

DB

RRP

AR

1. példa

>1,12

0,07

>1,12

<0,09

(5:16,0)

(-)

(>12,0)

1

0,07

<0,14

0,07

0,28

(NS)

(1,0)

(NS)

J

<0,07

<0,09

<0,07

<0,07

•

(NS)

(-)

(-)

A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a szakirodalom szerinti I és J hatóanyagok 0,07 10 kg/ha mennyiségnél kisebb hatóanyag-felhasználás esetén is károsítják a cukorrépát. Az I hatóanyag nem szelektív szőrös rozsnokkal és vadrozzsal szemben, míg a J hatóanyag nem szelektív szőrös rozsnok ellen és nagyon csekély - vagy határozat- 5 lan - GR,5 értéket mutat 0,07 kg/ha hatóanyagfelhasználás alatt. Ezzel szemben az 1. példa szerinti hatóanyag biztonságos a cukorrépára 1,12 kg/ha hatóanyagfelhasználás esetén (a legnagyobb vizsgált mennyiségnél), emellett szeletkiven irtja a sző- 30 rös rozsnokot és a vadrozsot, a szelektivitási tényezője pedig 16 és 12 között van, kis mértékben irtja azonban a vörösgyökerű disznóparéjt vagy egyáltalán nem károsítja azt vagy a károsítás határozatlan

1,12 kg/ha hatóanyagmennyiség használata felett. 35 További vizsgálat során melegházban összehasonlítottuk a 2. és 5. példa szerinti hatóanyagokat aKésD ismert hatóanyagokkal, amelyek a legközelebb álló vegyületek. A 2. példa szerinti hatóanyag és a K hatóanyag közül az egyik orto-hely- 40 zetben izopropil-gyököt tartalmaz, a másik ortohelyzetben pedig alkoxicsoportot, míg az anilidnitrogénatomon alkoxialkil-csoporttal rendelkezik.

A D vegyület és az 5. példa szerinti hatóanyag a

nitrogénatomon alkeniloxi-metil-csoportot tartalmaz és egy metilcsoport helyezkedik el az egyik orto-helyzetben. A herbicid hatóanyagokat 0,07-1,12 kg/ha mennyiségben alkalmaztuk a növények kezelésénél és az értékelést 19 nappal a kezelés után végeztük. A kapott eredményeket s

VIII. táblázatban adjuk meg.

VIII. táblázat

A

hatóanyag

GR„énék (kg ha)

GRes-érték

(kg/ha)

*

jele

cukorrépa

WO

BYG

LCG

BG

YFT

2. példa

>1,12

0,14

<0,07

<0,07

0,24

<0,07

(>8,0)

(>16,0)

( > 16,0) (

>4,7)

(>16,0)

K

0,19

0,07

<0,07

<0,07

0,49

<0,07

(2,7)

(2,7)

(2,7)

(NS)

(2,7)

5. példa

U2

0,14

<0,07

<0,07

0,78

0,09

(8,0)

(>16,0)

(> 16,0)

(1,4)

(11,1)

D

0,19

0,19

<0,07

<0,07

0,56

<0.07

(1,0)

(>2,7)

(>2,7)

(NS)

(> 2,7)

A VIII. táblázatban megadott eredmények világosan mutatják a találmány szerinti herbicid készítmények rendkívülien kedvező hatását a D és K hatóanyagok hatásához viszonyítva. A 2. és 5. példa szerinti hatóanyagok biztonságosak a cukorrépára

1,12 kg/ha és nagyobb hatóanyag-felhasználásnál, míg a D és K hatóanyagok esetében a hatóanyagfelhasználás 0,19 kg/ha volt. Ezenkívül a találmány szerinti készítmények hatóanyagainak a szelektivitási tényezői néhányszor nagyobbak a szakirodalomból ismert D és K hatóanyagokéhoz viszonyítva minden gyomnövénynél, amelyek cukorrépában élnek. A D és K hatóanyagok nem voltak szelektívek parlagi ecsetpázsitra cukorrépában.

További vizsgálatokat végeztünk annak érdekében, hogy bemutassuk a találmány szerinti herbicid készítmények más hatóanyagainak a kiváló herbicid tulajdonságait. Egy sorozat melegházban végzett vizsgálat során a 9-12. példa szerinti hatóanyagokat vizsgáltuk cukorrépában tenyésző vadzab, kakaslábfü, pirókujjas muhar, parlagi ecsetpázsit és sárga muhar ellen. A kapott eredményeket a IX. táblázatban foglaljuk össze.

IX. táblázat

A vegyület példaszáma

GR15-érték

(kg/ha)

GR85-érték

(kg/ha)

WO

BYG

LCG

BG

YFT

9. példa3

. i,o

0,55

<0,14

<0,14

0,19

<0,14

(1,8)

(7,1)

(7,1)

(5,2)

(7,1)

10. példab

> 1,12

0,34

<0,14

<0,14

<0,14

<0,14

(>3,3)

(> 8,0)

(> 8,0)

(>8,0)

( > 8,0)

11. példa0

>1,12

0,19

<0,14

<0,14

<0,14

<0,14

(>5,9)

(> 8,0)

( > 8,0)

(>8,0)

(> 8,0)

12. példa

>1,12

0,84

<0,14

0,14

0,14

0,14

(> 1,3)

( > 8,0)

(> 8,0)

(> 8,0)

(> 8,0)

a = az adatok négy párhuzamos kísérlet átlagát jelentik b = az adatok két párhuzamos kísérlet átlagát jelentik c = az adatok három párhuzamos kísérlet átlagát jelentik

11