189498. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid készítmények

1 ,189 498, 2 XI. táblázat A vegyidet példaszáma Alkalmazá­si mód Menny. (kg/ha) Para­dicsom Ubor­ka Futó­bab Földi­mo­gyoró Gya­pot Szó­ja­bab Cukor­répa Rep­ce Ecset­pázsit Kakas­lábfű Fehér köles 1. 1 SA 0,58 0 0 0 0 0 0 0 0 33 33 1,12 0 0 0 0 0 0 0 0 82 82 20 2,24 0 10 0 0 0 0 0 0 93 93 4,48 7 0 3 0 0 0 0 0 93 93 100 PPI 0,58 0 0 0 0 0 0 0 0 63 63 25 1,12 5 0 3 0 3 0 3 0 75 85 17 2,24 5 5 0 0 0 0 0 0 90 98 50 4,48 43 40 17 3 13 0 8 0 97 97 73 A XI. táblázat adatai azt mutatják, hogy az 1. példa szerinti hatóanyag egyformán viselkedett 15 mind az SA, mind a PPI alkalmazás esetén az adott körülmények között egészen 4,48 kg/ha hatóanyag­mennyiség felhasználásáig (kivéve a paradicsom-, uborka- és köleskultúrákban 4,48 kg/ha ható­anyagmennyiség felhasználásánál PPI alkalmazás 20 esetén, valamint ecsetpázsit és kakaslábfű ellen 0,58 kg/ha hatóanyag-felhasználásnál). Az SA alkalma­zás esetében az 1. példa szerinti hatóanyagot tartal­mazó herbicid készítmények szelektíven irtották az ecsetpázsitot és a kakaslábfüvet minden vizsgált 25 haszonnövény között nem sokkal az 1,12 kg/ha hatóanyag-felhasználás felett és a vadkölest 4,48 kg/ha hatóanyag-felhasználásnál. Ugyanez a ható­anyag PPI alkalmazás esetén szelektíven irtotta a kakaslábfüvet 1,12 kg/ha hatóanyag-felhasználás- 30 nál, az ecsetpázsitot pedig 1,12—2,24 kg/ha ható­anyag-felhasználás esetén, miközben 4,48 kg/ha ér­tékig terjedő hatóanyag-felhasználásnál sem káro­sította a haszonnövényeket a paradicsom, az ubor­ka és a bokorbab kivételével. 35 Valamely herbicid készítmény különösen elő­nyösen használható abban az esetben, ha ki tudja fejteni hatását különböző talajtípusokban is. A XII. táblázatban összefoglalt adatok bemutatják az 1. példa szerinti hatóanyag, valamint a C és az 4Q M hatóanyagok herbicid hatását cukorrépakultú­rákban élő egynyári fűféle gyomnövények ellen olyan talajfajtáknál, amelyek különböző mennyisé­gű és fajta szerves anyagot és agyagot tartalmaz­nak. Ezeket az összehasonlító vizsgálatokat úgy 45 végeztük, hogy Ray-féle üledékes talajt különböző edényekbe vittünk és a talajjal színültig töltött edé­nyekben a talajt az edény szélétől számított 0,95 cm mélységig tömörítettük, ezután pedig bevetettük cukorrépa, vadzab, kakaslábfű, pirókujjas muhar, parlagi ecsetpázsit és sárga muhar magokkal. A magokat ezt követően betakartuk Ray-féle üle­dékes márgatalajjal, floridai komposzttal és floridai homokos talajjal, továbbá Wabash-féle üledékes agyagos márgával, Drummer-féle üledékes agyagos márgával vagy Sarpy-féle üledékes agyagos márga­talajjal 0,127 cm vastagon. A herbicid készítménye­ket permetezővel vittük rá a felületre 187 liter/ha mennyisgében (2,11 kg/cm2 nyomáson). Az edénye­ket felülről meglocsoltuk 0,64 cm talajmélységig és utána melegházba vittük, ahol alulról nedvesítet­tük. Az értékelést 15 nappal a kezelés után végez­tük. E vizsgálat eredményeit, amelyek két párhuza­mos kísérlet átlagából adódtak, a XII. táblázatban adjuk meg. A szelektivitási tényezők értékeit záró­jelben tüntettük fel a gyomnövények GRg5-értékei után. A talajfajták összetétele a következő volt: Százalék Talajfajta Szerves anyag Agyag Üledék Homok pH Ray-talaj 1,2 6,4 74,8 18,8 6,5 floridai komposzt 22,1 NAa NAa NA* 5,2 floridai homok 2,3 1,8 NAa NA* 6,1 Drummer­talrj 3,6 17,4 52,8 34,8 7,0 Wabash-talaj 2,7 44,4 34,8 20,8 6,2 a = nem volt beszerezhető 13

Next

/
Thumbnails
Contents