189497. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid készítmények

1 189 497 2 tak irthatok az ismert herbicid készítmények egyet­len osztályába tartozó szerekkel, emellett biztonsá­gosan kezelhetők és nem károsak a haszonnövé­nyekre, így a kukoricára és a szójababra, de nem károsítanak más haszonnövényeket sem, így példá­ul a gyapotot, földimogyorót, repcét, cirkot, búzát és a bokorbabot. Az említett szabadalmi leírások­ban védett herbicid készítmények hasznosnak bizo­nyultak számos gyomnövény fejlődésének a gátlá­sára, többek között bizonyos rezisztens gyomnövé­nyek irtására is, a találmány szerinti herbicid ké­szítmények emellett nagy mértékben gátolják a re­zisztens évelő és egynyári gyomnövények növeke­dését és hatásosan irtják azokat. Ilyen évelő gyom­növények a tarackbúza, a sárga és bíbor színű pal­­ka, széleslevelű gyomnövények, mint például a tüs­kés rostmályva, selyemkender, borsos keserűfű, li­­batopfélék, disznóparéj és egynyári fűfélék, mint a fenyércirok, szilánkos nád, szálkaperje, texasi vad­köles, vörösrizs, viszketőfü és más káros évelő és egynyári gyomnövények, így a hullóköles, muhar­­félék, kakaslábfű és hasonló gyomnövények. A gyomnövények ellenállását is csökkenteni lehet a találmány szerinti herbicid szerekkel, így például a parlagfű, selyemmályva, hajnalka, tarlófű, por­csin is jól irtható. A találmány szerinti herbicid készítmények 2-ha­­logén-acetanilid-származék hatóanyagai a (I) álta­lános képletnek felelnek meg. Ebben a képletben- R olyan alkil-, alkoxi-alkil-, alkenil- vagy alki­­nil-csoport, amely 1-5 szénatomot tartalmaz, és- R, hidrogénatom, metil- vagy etilcsoport, azzal a megkötéssel, hogy abban az esetben, ha Rj hidrogénatom, akkor R izopropilcsoport, és ha R3 etilcsoport, akkor R etil-, n-propil- vagy izopropil­csoport. A (I) általános képletű hatóanyagok közül elő­nyösek azok, amelyeknek az (I) általános képleté­ben R, metil- vagy etilcsoport, R2 pedig 2-4 szén­atomos alkilcsoport. A (I) általános képletnek megfelelő hatóanyagok közül a következő vegyületek használhatók elő­nyösen a találmány szerinti herbicid készítmények­ben: N-(etoxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-6’-etil-2-klór--acetanilid, N-(n-propoxi-metil)-2,-(trifluor-metil)-6’-metil-2--klór-acetanilid, N-(izopropoxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-6’-metil-2--klór-acetanilid, N-(izobutoxi-metil)-2’-trifluor-metil)-6’-metil-2--klór-acetanilid, N-(etoxi-metil)-2,-(trifluor-metil)-6’-etil-2-klór­-acetanilid, N-(n-propoxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-6’-etil-2- -klór-acetanilid, és N-(izopropoxi-metil)-2’-(trifluor-metil)-6’-etil-2--klór-acetanilid. A találmány szerinti herbicid készítmények to­vábbi (I) általános képletnek megfelelő hatóanya­gainak más képviselőit a későbbiekben írjuk le. A (I) általános képletű hatóanyagokat tartalma­zó herbicid készítmények használatát, a készítmé­nyek összetételét és alkalmazási módját a későbbi­ekben ismertetjük. A találmány szerinti herbicid készítmények (I) általános képletnek megfelelő hatóanyagait megfe­lelő szekunder 2-halogén-acetanilid-származék ani­onjának N-alkilezésével állíthatjuk elő lúgos körül­mények között. Az előállítást példaszerűen az 1. példában ismertetjük. Az N-alkilezési eljárás mó­dosított változata abban áll, hogy in situ állítunk elő halogén-metil-alkil-étereket, amelyeket kiindu­lási anyagokként használunk az N-alkilezési folya­matban. Ezt az eljárásváltozatot példaszerűen a 2. példában írjuk le, így a hatóanyagok más előállítás­módját is bemutatjuk. I. példa Ebben a példában N-/etoxi-metil/-2’-/trifluor­­metil/-6’-metil-2-klór-acetanilid előállítását írjuk le. Egy 500 ml-es gömblombikban, amelyet mecha­nikus keverővei és hőmérővel szerelünk fel, össze­keverünk 4,02 g (0,016 mól) 2’-(trifluor-metil)-6’­­-metil-2-klór-acetanilidet, 3,02 g (0,032 mól) klór­­-metil-etil-étert és 2,0 g benzil-trietil-ammónium­­-bromidot (amely fázisátvivő katalizátorként szol­gál) 75 ml metilén-kloridban. Ezután 15 ml 50 t%-os vizes nátrium-hidroxid-oldatot adunk egyszerre erőteljes keverés közben az elegyhez. Az exoterm reakció miatt a hőmérséklet 26 °C-ra emelkedik. Gázkromatográfiás vizsgálat azt mutatja, hogy a reakció körülbelül 5 perc alatt teljessé válik. A re­­akcióelegyhez 15 perc múlva jeget és vizet adunk, a rétegeket szétválasztjuk, a szerves réteget 2,5 t%­­os nátrium-klorid-oldattal mossuk, szárítjuk és az oldószert lehajtjuk. Ily módon sötét színű maradé­kot kapunk, amelyet golyós hűtő alkalmazása mel­lett desztillálunk. A keletkező 3,4 g sárga színű olajos frakciót, amely 110 °C és 115 °C közötti hőmérsékleten 13,3 Pa nyomás mellett forr, össze­gyűjtjük. Ezt a frakciót ciklohexánban felvesszük és nagynyomású folyadék-kromatográfiával tisztít­juk 20%-os ciklohexános etil-acetát használata mellett. A főfrakciót tovább desztilláljuk golyóshű­tő alkalmazása közben és így 3,2 g színtelen olajat kapunk (65%-os hozam), amelynek a forráspontja 100-110 °C (13,3 Pa, amely állás közben fehér színű szilárd anyag alakjában kikristályosodik. OP. 41-43 'C. Analízis C13H15C1F3N02 képletre (t%) Számított: C 50,41; H 4,88; N 4,52; Talált: C 50,02; H 4,81 ; N 4,38. 2. példa Ezen a példán keresztül egy másik eljárásváltoza­tot mutatunk be az (I) általános képletnek megfele­lő hatóanyagok előállítására. Az eljárásváltozat­nak egy jellegzetessége abban van, hogy in situ képezzük az alkilező szert, így hatásosabb, gazda­ságosabb és egyszerű módszert kapunk. 7,3 g (0,096 mól) etilén-glikol-monometil-étert és 1,44 g (0,048 mól) para-formaldehidet feliszapo­­lunk 100 ml metilén-klorid oldószerben, majd a szuszpenziót jeges-vizes fürdőben lehűtjük és 5,9 g (0,048 mól) acetil-bromidot adunk hozzá. Az ele-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents