189485. lajstromszámú szabadalom • Készítmény dohányzásról való leszoktatásra
1 189 485 2 A találmány tárgya készítmény dohányzásról való leszoktatásra. A cigarettázást több mint egy évtizede fontos közegészségügyi problémaként tartják számon. Annak ellenére, hogy e tény átment a köztudatba, a dohányosok aránya csak némileg csökkent az elmúlt 10-15 év alatt. Az amerikai egyesült államokbeli közegészségügyi, közoktatásügyi és közjóléti minisztérium áttekintést adott ki, mely szerint ott a felnőtt férfiak 39,3%-a és a nők 28,9%-a folyamatosan dohányzik és naponta átlagosan 23, illetve 19 cigarettát szívnak el (Adult Use Tobacco-1975, amerikai egyesült államokbeli közegészségügyi szolgálat, 1976). A dohányzási szenvedélyben tapasztalható rendkívüli állhatatosságot még élesebb megvilágításba helyezi az a tény, hogy a dohányosok nagy mértékben tájékozottak a dohányzás életveszélyes voltáról. A felülvizsgált dohányosok %-át aggasztják a cigarettázásnak saját egészségükre gyakorolt lehetséges hatásai. Az életveszély nagyfokú tudatossága ellenére a dohányzási szenvedély rendkívül makacs és nehéz megtörni. A fent idézett áttekintés szerint a folyamatosan dohányzók 61%-a legalább egy komoly kísérletet tett a dohányzás abbahagyására. Az állandó dohányosok legalább 90%-a vagy már megpróbálta a dohányzás abbahagyását, vagy feltehetően megpróbálta volna, ha erre egyszerű módszer lenne. A dohányzásról nehéz leszokni, a visszaesés gyakori. Mégis régóta fennálló szükség és igény van olyan kényelmes és viszonylag könnyű módszerre, amely segítené a dohányosokat a cigarettafogyasztás csökkentésében vagy elhagyásában. A dohányzás szokását szociális, pszichológiai és fiziológiai hatások kombinációja tartja fenn és erősiti, melyeknek természete, viszonylagos fontossága és egymásrahatása kevéssé ismert. A dohányosoknál a dohányzás mértéke általában ingadozik a gondoktól, feszültségtől, nyugtalanságtól függően. Ezenfelül a nikotin farmakológiai hatásaihoz való fiziológiai alkalmazkodás rossz közérzet és/vagy kényelmetlenség érzetét váltja ki, ha a dohányos megkísérli a dohányzás abbahagyását. Bár még kevéssé ismert a dohányzási szokásban közreműködő farmakológiai, fiziológiai és pszichológiai tényezők egymásrahatásának dinamikája, mégis jól tudjuk, hogy a szokásról nehéz lemondani. A dohányzás abbahagyására vagy csökkentésére alkalmazott korábbi módszerek közé tartozik az akaraterő edzése, különféle pszichológiai kondicionáló módszerek és különböző anyagoknak alkalmazása abból a célból, hogy ezek ellensúlyozzák vagy pótolják a nikotin feltételezett hozzászoktató hatásait. A dohányzási szenvedély csökkentésére szolgáló • módszerek átfogó ismertetését adja Larson P. S. és Silvette H. (Tobacco Experimental and Clinical Studies, Suppl. 2, The Williams and Wilkins Company, Baltimore, 1971). Az akaraterő gyakorlása, vagy a dohányzás egyszerű beszüntetése minden segítség, pótanyag vagy egyéb eszköz nélkül legalább olyan hatásos, mint bármely más módszer. Rokon eljárás az elvonókúra, beleértve a bizonyos időn át elszívott cigaretták számának fokozatos csökkentését. A módszer kevésbé megbízható, mivel sok dohányzási viselkedésmód öntudatlan és a siker megkívánja az elszívott cigaretták aktuális számának pontos ellenőrzését. Különféle ipari eszközök, mint eltérő kapacitású szűrők kaphatók az elvonókúra módszerének segítésére. Számos módszert javasoltak, beleértve olyanokat, amelyek bizonyos fajta averziót (például undorérzetet) váltanak ki. Ennek egyik megközelítése, hogy a dohányosnak olyan anyagot adnak, amely rossz ízt hoz létre a szájban, vagy a cigarettafüstté! kölcsönhatásban kellemetlen érzetet kelt a szájban. Például sokáig ajánlottak ezüst-nitrátot, ezüstacetátot és/vagy réz-szulfátot, akár egyedül, akár pszichoaktív szerekkel vagy pszichoterápiával kombinálva. Hasonlóképpen azt tartották, hogy növényi keserű anyagok, mint a tulipánfakéreg, kvasszia és ginzeng gyökér a dohányzást kellemetlenné teszi. E módszerek hatásosságát azonban vitathatónak tartják. Az ilyen ellenérzés kiváltására törekvő önkezelés legfőbb hátránya a kezelés folytatásának könnyű megszakithatósága. Bizonyos sikert értek el bennfekvő betegnél az averziós gyógykezelés egyéb formáival, mint elektrosokk-alkalrnazással összekötött pszichoterápiával. E módszerek azonban költségesek és időigényesek, és ha a beteg visszaszokik szenvedélyére, nem valószínű, hogy másodszor is alávetné magát a terápiának. Más kezelési formák a nikotin feltételezett hozzászoktató hatásain alapulnak. Ennek egyik megközelítése az volt, hogy különválasszák a dohányzási szenvedély mechanikus és idegrendszeri oldalait a nikotin farmakológiai hatásaitól, olyan módon, hogy a nikotin fenntartó dózisának adagolása mellett kiküszöbölték vagy megszüntették a cigaretták használatát. Nikotint tartalmazó rágógumit állítottak elő és próbáltak ki látszólagos sikerrel [Brantmark B. és munkatársai, Psychopharmacologia Béri. 31, 191 (1973); Femo O. és munkatársai, ugyanott, 31, 201 (1973)]. A módszer nehézsége, hogy fennmarad a nikotinnal szembeni fiziológiai függőség és amíg ezt a függőséget leküzdik, nagyon sok kedvező alkalom van a dohányzás újrakezdésére az eredeti, kezelés előtti dózisszinten. Ezenfelül az eljárás nem oldja meg a nikotinalkalmazásból adódó hosszútávú egészségügyi problémákat. Jelentős mennyiségű kutatási és kereskedelmi aktivitás kapcsolódik a lobelin alkalmazásához. A lobelin farmakológiai hatását gyenge nikotinjellegű hatásként Írják le, amely azonban mentes a nikotin kellemes érzeteitől és láthatóan megszakítható elvonási szindróma kialakulása nélkül. Ezért a lobelinnek dohányzásról való leszoktatásra való felhasználhatóságát egy valószínű helyettesítési hipotézisre alapítják. Ezenfelül a lobelin íze rendkívül keserű és nikotinnal együtt alkalmazva nagyon kellemetlen tüneteket okoz. Ezért a lobelin-terápiás módszerekben az averziós elem is szerepet játszik. A lobelin intramuszkuláris vagy szubkután injekciók formájában vagy orálisan alkalmazható tabletták, rágógumik, pasztillák és hasonlók alakjában. Ha azonban kontrollált kettős vakkisérletben vizsgálják placebóval szemben, a lobelin hatástalannak bizonyult, azaz nem hatásosabb, mint a placebók 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
