189320. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés eltérő névleges frekvenciájú nagyszámú rádiófrekvenciás csatorna közül időosztott ciklusonként meghatározott számú csatorna szekvenciális üzemeltetésére

1 189.320 2 A találmány lehetővé teszi, hogy a technika állá­sához képest kedvezőbb üzemi feltételek között és jobb fajlagos gazdaságosággal biztosítsuk, hogy eltérő névleges frekvenciájú N darab (N természe­tes egész szám, pl. 600) rádiófrekvenciás (RF-) csa­torna közül idöosztott ciklusonként - külső prog­ram által sorrend szerint kijelölt, egymást cikluson belül szekvenciálisán követően adóra kapcsolt - K. darab (K. < N, pl. 20) RF-csatornát üzemeltes­sünk. A hírközlésben, különösen a professzionális tele­kommunikációban - de adott esetben műsorszóró tevékenység kapcsán is - gyakran merül fel olyan igény, hogy a hírközlő rendszerben résztvevő kü­lönböző állomások felé (eltérő címekre, eltérő előfi­zetők számára vagy előfizetők meghatározott ösz­­szetételü illetve egyező műsort választó - csoport­ja számára) egyidejűleg vigyünk át közléseket, ada­tokat, híreket, műsort, akár úgy, hogy valamennyi állomáshoz egyező műsort viszünk át, akár úgy, hogy különböző címekre más-más tartalmú híre­ket, adatokat viszünk át; különböző időpontokban az adott cikluson belül megcímzendő vevőállomá­sok lehetnek akár hosszú időn át egyező összetéte­­lűek, ugyanakkor az összetétel akár rövid időn belül (akár ciklusonként is) - legalább részben - változhat. Változhat pl. kábeltelevíziós hálózatba beiktatott előfizetők száma és telephelye, változhat biztonsági vagy felügyelő hálózatba vagy üzemi diszpécser hálózatba bekapcsolt termelőegységek felé kiadandó - összehangolt vagy szelektív - utasí­tások pillanatnyi címzettjeinek száma stb. Általánosságban tehát a megoldandó feladatot úgy fogalmazhatjuk, hogy olyan hírátviteli rend­szerben, amelyben különböző (a rendszerbe tartó­san vagy időlegenesen bekapcsolt, illetve előfizető, továbbiakban: címzett) vevőállomásokhoz kell el­juttatni információkat (adatot, műsort, amely lehet egyező tartalmú vagy - legalább részben - címtől függően eltérő tartalmú), s amelyben a címzettek száma és összetétele a pillanatnyi szükségtől függő­en változhat, biztosítani kell, hogy a mindenkori kijelölt bármely címzett(ek)hez el lehessen juttatni a neki szánt közlést (műsort), az alkalmazási he­lyekre érvényes körülmények között megengedhető késést meg nem haladó időpontban. Ennyire összetett követelményrendszernél külö­nösen nehéz biztosítani a hírátviteli rendszer gazda­ságosságát (mind a beruházási igényt, mind az üze­meltetési, üzemfenntartási költségeket illetően) és az ilyen rendszerek kifejlesztésénél fontos, kitünte­tett követelmény, hogy a rendszerbe bekapcsolt állomások számához képest minimalizálják a szük­séges átviteli vonalak számát és optimálisan redu­kálják a hálózat eszközigényét. Ez mind a vezeté­kes, mind a vezetéknélküli átvitel esetén követel­mény. Ilyen célra fejlesztették ki pl. vezetékes rend­szereknél a party line üzemet. A vezetékes átvitelnél azonban az ilyen tendencia csak korlátozott mér­tékben érvényesíthető, hiszen mindenképpen ki kell építeni a rendszerbe bevont minden állomás felé a vezetékes összeköttetést, kevésbé rugalmasan al­kalmazható a vonalak multiplikált kihasználása (multiplex). Ezért az ilyen rendeltetésű kiterjedtebb rendszerekben az átvitelt lehetőleg miltiplex üzemű rádióvonalakkal biztosítják. A találmány ilyen rendszerek megjavítására szolgál, a könnyebb kö­vetés kedvéért a rendszerben résztvevő állomásokra helyenként előfizetői vevőkészülékekként utalunk, amelyek különböző névleges frekvenciájú adókra hangolhatok; a találmány természetesen olyan rendszerekben is alkalmazható, amelyekben a kisu­gárzott rádiófrekvenciás energia nem műsorszóró jellegű és a fogadó állomások nem előfizetői vevő­­készülékek. Megfontolásaink minden olyan rend­szerre érvényesek, ahol meghatározott számú, elté­rő névleges frekvenciájú csatornát kell - gyakorlati­lag - párhuzamosan üzemeltetni. Már említettük, hogy ennek célszerű módja a multiplex üzem; a továbbiakban ezt időmultiplex üzemmódra korlátozzuk. Az ilyen rendeltetésű is­mert időmultiplex rendszereknél a szükség szerint üzemeltetendő összesen N darab diszkrét névleges frekvenciájú RF-csatorna közül időosztásos ciklu­sonként legfeljebb K darab csatorna üzemeltethető; a mindenkori i-ik (1 ú i ú K) csatomajelet külső programadó általi kijelölés alapján az időosztásos cikluson belüli i-ik idősávban kapcsoljuk adóra, miután az (i— l)-ik csatornajelet az adóról lekap­csoltuk, s az i-ik idősáv letelte után lekapcsoljuk az adóról az i-ik csatornát és rákapcsoljuk az (i + l)-ik csatornát. Ha egyetlen adókészülékkel ki tudjuk szolgálni az egyidejűleg üzemeltetendő csatornákat időosztásos multiplex üzemben, akkor csakugyan minimálisra csökken a vonalak száma (hiszen csak egy vonal szükséges) és megfelelően csökkenhet az eszközigény is; ha annyi csatornát kell párhuzamo­san üzemeltetni, hogy a szokásos idősáv-tartamok folytán az eredő ciklusidő túl hosszú és ezért egy­­egy csatorna túl ritkán és/vagy túl rövid ideig kerül műsorra, akkor egynél több rádióadót alkalma­zunk időosztásos üzemmódban; a találmányt érin­tő üzemi viszonyok minden egyes adókészüléknél hasonlók lesznek, ezért a továbbiakban előbb az egy rádióadóval kialakított, ciklusonként K darab idősávban más-más csatorna átvitelére szolgáló rendszert tárgyaljuk; az így kapott eredmények ér­telemszerűen érvényesek akkor is, ha több, pl. R darab (R tetszőleges természetes szám, pl. 3) rádióadót alkalmazunk - vagy a párhuzamosan üzemelő több RF-átviteli vonalakként egy szélessá­vú adó üzemű frekvenciatartományán belüli több szűkebb frekvenciasávot használunk - és megfele­lően párhuzamosan R«K darab, vagy R Kf darab RF-csatornát tudunk üzemeltetni. A technika állása szerint az adókészülék részére az eltérő frekvenciájú vivöfrekvenciás jeleket újab­ban fáziszárt hurkos vagy frekvencia szintézeres vivőjelforrás szolgáltatja; ennek csatomaválasztó 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents