189320. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés eltérő névleges frekvenciájú nagyszámú rádiófrekvenciás csatorna közül időosztott ciklusonként meghatározott számú csatorna szekvenciális üzemeltetésére
1 189.320 2 A találmány lehetővé teszi, hogy a technika állásához képest kedvezőbb üzemi feltételek között és jobb fajlagos gazdaságosággal biztosítsuk, hogy eltérő névleges frekvenciájú N darab (N természetes egész szám, pl. 600) rádiófrekvenciás (RF-) csatorna közül idöosztott ciklusonként - külső program által sorrend szerint kijelölt, egymást cikluson belül szekvenciálisán követően adóra kapcsolt - K. darab (K. < N, pl. 20) RF-csatornát üzemeltessünk. A hírközlésben, különösen a professzionális telekommunikációban - de adott esetben műsorszóró tevékenység kapcsán is - gyakran merül fel olyan igény, hogy a hírközlő rendszerben résztvevő különböző állomások felé (eltérő címekre, eltérő előfizetők számára vagy előfizetők meghatározott öszszetételü illetve egyező műsort választó - csoportja számára) egyidejűleg vigyünk át közléseket, adatokat, híreket, műsort, akár úgy, hogy valamennyi állomáshoz egyező műsort viszünk át, akár úgy, hogy különböző címekre más-más tartalmú híreket, adatokat viszünk át; különböző időpontokban az adott cikluson belül megcímzendő vevőállomások lehetnek akár hosszú időn át egyező összetételűek, ugyanakkor az összetétel akár rövid időn belül (akár ciklusonként is) - legalább részben - változhat. Változhat pl. kábeltelevíziós hálózatba beiktatott előfizetők száma és telephelye, változhat biztonsági vagy felügyelő hálózatba vagy üzemi diszpécser hálózatba bekapcsolt termelőegységek felé kiadandó - összehangolt vagy szelektív - utasítások pillanatnyi címzettjeinek száma stb. Általánosságban tehát a megoldandó feladatot úgy fogalmazhatjuk, hogy olyan hírátviteli rendszerben, amelyben különböző (a rendszerbe tartósan vagy időlegenesen bekapcsolt, illetve előfizető, továbbiakban: címzett) vevőállomásokhoz kell eljuttatni információkat (adatot, műsort, amely lehet egyező tartalmú vagy - legalább részben - címtől függően eltérő tartalmú), s amelyben a címzettek száma és összetétele a pillanatnyi szükségtől függően változhat, biztosítani kell, hogy a mindenkori kijelölt bármely címzett(ek)hez el lehessen juttatni a neki szánt közlést (műsort), az alkalmazási helyekre érvényes körülmények között megengedhető késést meg nem haladó időpontban. Ennyire összetett követelményrendszernél különösen nehéz biztosítani a hírátviteli rendszer gazdaságosságát (mind a beruházási igényt, mind az üzemeltetési, üzemfenntartási költségeket illetően) és az ilyen rendszerek kifejlesztésénél fontos, kitüntetett követelmény, hogy a rendszerbe bekapcsolt állomások számához képest minimalizálják a szükséges átviteli vonalak számát és optimálisan redukálják a hálózat eszközigényét. Ez mind a vezetékes, mind a vezetéknélküli átvitel esetén követelmény. Ilyen célra fejlesztették ki pl. vezetékes rendszereknél a party line üzemet. A vezetékes átvitelnél azonban az ilyen tendencia csak korlátozott mértékben érvényesíthető, hiszen mindenképpen ki kell építeni a rendszerbe bevont minden állomás felé a vezetékes összeköttetést, kevésbé rugalmasan alkalmazható a vonalak multiplikált kihasználása (multiplex). Ezért az ilyen rendeltetésű kiterjedtebb rendszerekben az átvitelt lehetőleg miltiplex üzemű rádióvonalakkal biztosítják. A találmány ilyen rendszerek megjavítására szolgál, a könnyebb követés kedvéért a rendszerben résztvevő állomásokra helyenként előfizetői vevőkészülékekként utalunk, amelyek különböző névleges frekvenciájú adókra hangolhatok; a találmány természetesen olyan rendszerekben is alkalmazható, amelyekben a kisugárzott rádiófrekvenciás energia nem műsorszóró jellegű és a fogadó állomások nem előfizetői vevőkészülékek. Megfontolásaink minden olyan rendszerre érvényesek, ahol meghatározott számú, eltérő névleges frekvenciájú csatornát kell - gyakorlatilag - párhuzamosan üzemeltetni. Már említettük, hogy ennek célszerű módja a multiplex üzem; a továbbiakban ezt időmultiplex üzemmódra korlátozzuk. Az ilyen rendeltetésű ismert időmultiplex rendszereknél a szükség szerint üzemeltetendő összesen N darab diszkrét névleges frekvenciájú RF-csatorna közül időosztásos ciklusonként legfeljebb K darab csatorna üzemeltethető; a mindenkori i-ik (1 ú i ú K) csatomajelet külső programadó általi kijelölés alapján az időosztásos cikluson belüli i-ik idősávban kapcsoljuk adóra, miután az (i— l)-ik csatornajelet az adóról lekapcsoltuk, s az i-ik idősáv letelte után lekapcsoljuk az adóról az i-ik csatornát és rákapcsoljuk az (i + l)-ik csatornát. Ha egyetlen adókészülékkel ki tudjuk szolgálni az egyidejűleg üzemeltetendő csatornákat időosztásos multiplex üzemben, akkor csakugyan minimálisra csökken a vonalak száma (hiszen csak egy vonal szükséges) és megfelelően csökkenhet az eszközigény is; ha annyi csatornát kell párhuzamosan üzemeltetni, hogy a szokásos idősáv-tartamok folytán az eredő ciklusidő túl hosszú és ezért egyegy csatorna túl ritkán és/vagy túl rövid ideig kerül műsorra, akkor egynél több rádióadót alkalmazunk időosztásos üzemmódban; a találmányt érintő üzemi viszonyok minden egyes adókészüléknél hasonlók lesznek, ezért a továbbiakban előbb az egy rádióadóval kialakított, ciklusonként K darab idősávban más-más csatorna átvitelére szolgáló rendszert tárgyaljuk; az így kapott eredmények értelemszerűen érvényesek akkor is, ha több, pl. R darab (R tetszőleges természetes szám, pl. 3) rádióadót alkalmazunk - vagy a párhuzamosan üzemelő több RF-átviteli vonalakként egy szélessávú adó üzemű frekvenciatartományán belüli több szűkebb frekvenciasávot használunk - és megfelelően párhuzamosan R«K darab, vagy R Kf darab RF-csatornát tudunk üzemeltetni. A technika állása szerint az adókészülék részére az eltérő frekvenciájú vivöfrekvenciás jeleket újabban fáziszárt hurkos vagy frekvencia szintézeres vivőjelforrás szolgáltatja; ennek csatomaválasztó 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
