189320. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés eltérő névleges frekvenciájú nagyszámú rádiófrekvenciás csatorna közül időosztott ciklusonként meghatározott számú csatorna szekvenciális üzemeltetésére
1 189.320 2 bemenetére mindenkor a program szerint soronkövetkező i-ik csatorna frekvenciáját választó vezérlőjelet kapcsolunk és a hangolás befejezése után - az e csatorna számára a mindenkori ciklusban fenntartott (i-ik) idősáv tartamára - az i-ik csatornajelet kapcsoljuk adóra. Az adóra kapcsolt jel lehet a modulálatlan vivőfrekvenciás jel vagy bármely A,, A2,..., F,, Fj... modulációs típus szerinti információt hordozó modulált vivőfrekvenciás jel. A szakember ebből már láthatja, mi az ilyen rendszerek egyik specifikus gyengéje: mind a fáziszárt hurkos, mind a frekvencia szintézeres vivőjelforrásnál a soronkövetkező csatornafrekvenciára való áthangolás időigényes és amíg az eddig az i-ik vivőfrekvenciára hangolt vivőjelforrást át nem hangoljuk az (i + l)-ik vivőfrekvenciára, a rendszer üresjáratú. Ha a különböző üzemi paramétereket egybevetjük, céljaink számára a frekvencia szintézeres vivőjelforrás általában kedvezőbb, s ennek áthangolási időigénye a legkorszerűbb kiviteleknél általában ms nagyságrendű, így K-csatornás időosztott ciklusban a csatornánkénti hasznos adásidőtartamok közötti üresjáratok eredő időtartama a ciklusban több mint K ms. Tanulmányoztuk az ilyen rendszerek általános működési mechanizmusát és azon belül a különböző szempontok szerinti (üzemidő, frekvenciasáv, modulegységek többoldalú kihasználása stb.) optimalizálási lehetőségeket és arra a felismerésre jutottunk, hogy ha a rendszerben nem egy darab, hanem egyezően kialakított M darab (M < K, pl. 3 vagy 4) frekvencia szintézert alkalmazunk, akkor nem csak az üresjárati időtartamokat tudjuk optimálisan csökkenteni (általában teljesen kiküszöbölni), de az egyéb optimálási céljainkhoz is kedvezőbben tudjuk kialakítani a többoldalúan felhasználható modulelemek rendszerbe szervezésének optimális kompromisszumát. Ennek megfelelően a találmány szerint egyezően kialakított M darab frekvencia szintézert alkalmazunk, amelyek közül a mindenkori j-ik (1 :g j ^ M) frekvencia szintézerben előállított i-ik csatornajel adóra kapcsolása után az adóról ekkor lekapcsolt [(j-q)-ik, ahol 1 q S (M- 1)] frekvencia szintézer vezérlőbemenetére kapcsoljuk az (i + q)-ik csatorna frekvenciáját választó vezérlőjelet. Az i, j, q futószámok előjelhelyesen értendők, a szekvenciában a sorrendben az első (j~l) niagasabbrendü, mint a szekvenciában a megelőző ciklusban sorrendben legmagasabb (j = M) és viszont. Ha pl. M =4, j = 3, q = I, K = 20 és i= 12, akkor az i-ik (12-ik) csatornajelet a sorrendben j-ik (3-ik) frekvencia szintézer állítja elő és annak vonalra kapcsolásakor a sorrendben (j-q)-ik (2-ik) frekvencia szintézert kezdjük az (i + q)-ik ( 13-ik) csatornára hangolni. Ha pedig egyező konstansok mellett j =* 2 és q = (M — 1 ) = 3, akkor a j-ik (2-ik) frekvencia szintézer adóra kapcsolásakor a (j-q)-ik a - 1- ik vagyis a 4-ik) frekvencia szintézert kezdjük az (i + qj-ik, (15-ik) csatornára hangolni. Alapesetben, ha az M darab frekvencia szintézer közül mindenkor csak egy darab van egyidejűleg üzemben és annak mindenkori csatornajelét az egyetlenként alkalmazott rádióadó vivőjelbemenetére kapcsoljuk, ez a multiplikálás tehát azt eredményezi, hogy az i-ik csatorna lecsapolásakor az éppen üzemben volt j-ik frekvencia szintézert az (i + q)-ik csatornafrekvenciára kezdjük hangolni és e hangolás közben egymást követően a többi (M- 1) darab frekvencia szintézer biztosítja a folyamatos üzemet, így üresjárat nélkül be tudjuk fejezni a hangolást, ha az (M- 1) darab csatornaidőtartam eredője ms nagyságrendű. Általában az idősáv ennél hosszabb tartamú, így bőven van tartalék is; általában már M = 2 esetén is elmarad az üresjárat és van bizonyos időelőretartás. Ez a tartalék pedig alapul szolgálhat a találmány továbbfejlesztésére. Az M darab frekvencia szintézer közül egyidejűleg p darabot [2 á p á (M - 1 )] üzemeltetve, p darab rádióadót szolgálhatunk ki az M darab frekvencia szintézerrel és még mindig kiküszöböltük az üresjáratot, ha az egy csatorna részére fenntartott idősáv meghaladja az 1 ms-t. A párhuzamosan egyidejűleg üzemelő több rádióadó üzemében sokoldalúan egyéb eszközmegtakarítást is elérhetünk, hiszen a rendszerben közreműködő számos modulelemet a több rádióadó egyidejű kiszolgálására is felhasználhatjuk, amire itt most részletesen nem kívánunk kitérni az áttekinthetőség megtartása céljából. Természetesen eltérő helyi körülményekhez a több rádióadós rendszerben is megfelelően illeszkedhetünk. Ha pl. a hasznos adásidő csak 1 ms akkor, ha p = 2 és M = 3, vagyis három frekvencia szintézer készenléti állapotban tartásával ismét rendelkezésre áll legalább 2 ms arra, hogy a mindenkor éppen készenléti állapotba helyezett frekvencia szintézert a soronkövetkező (i + 2)-ik csatornafrekvenciára hangoljuk anélkül, hogy üresjárat lépne fel stb. Már az eddigiekből is kitűnik, hogy a találmány szerinti eljárás foganatosítása a mindenkori alkalmazási igényekhez sokoldalúan variálható, ami sokféle kedvező kompromisszumot tesz lehetővé a hírátviteli rendszer eszközkészletére vonatkozóan. Külön további előnye a találmánynak, hogy a ciklikus vezérlésre szolgáló eszközkészlet és különösen a vezérlőegység maga is sokoldalúan variálható és ez további megtakarításokat tesz lehetővé mind az eszközkészlet, mind a ciklusidö optimális kihasználása tekintetében. Ha a variációs igények nem nagyok, előnyös lehet olyan vezérlőegységet alkalmazni, amelynél a folyamatszabályozó műveleteket is hagyományos szabályozástechnikai építőelemek végzik; szélesebbkörű variációs igények esetén a vezérlőegységnek csak a végrehajtó fokozatait alakítjuk ki hagyományos elektronikus áramkörökkel, amelyeket mikroprocesszoros rendszerben építünk fel és a mikroprocesszorhoz (mint a vezérlőegység építő5 10 15 2C 26 30 35 40 45 50 55 60 3
