189304. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés műanyaggal bevont szalagszerű alap előállítására
1 189.304 2 való feltapadását. A laza, kaparókészüléken át a szállítófelületre felhordott műgyantapornak a szalagszerü alap felé forduló felületén mutatkozó ragadósság hatására a szállítófelület mélyedéseiben lévő port nagyon pontosan át tudjuk vinni a felmelegített szalagszerü alapra. Mivel a műgyantapor képlékennyéválása következtében a szalagszerü alappal történő érintkezés során annak magasabb hőmérséklete miatt megkezdődik a tapadás, így a műanyagpor a szállítófelületről történt leválása után már nem tudja megváltoztatni a helyzetét a szalagszerü alaphoz képest. További melegítés hatására, például felfűtött hengerrel, vagy pedig hősugárzás útján általában elérhetjük a felhordott műanyag újbóli képlékenyedését és a zsugorodását, miközben simító hengerek útján a műanyagot még szilárdabban lehet a szalagszerű alappal összekapcsolni. A szalagszerü alapnak körbeforgó henger és e körüli mozgását fékező vezeték közötti átvezetésével elérjük azt, hogy a felhordott műgyanta megdermedése előtt a szalagszerű alapot a mechanikai és a termikus igénybevételek okozta kinyúlás miatt pihentetni tudjuk és így hatásosan lehet relaxálni úgy, hogy az így bevont szalagszerű alap mosásból és melegítésből eredő összemenéssel kapcsolatos viselkedése jelentősen megjavuljon. Mivel a kinyújtott szalagszerü alap tömörítésénél és összemenésénél a körbeforgó nyomóhenger és az ekörüli mozgását fékező vezeték közötti átvezetés következtében a felhordott műanyag még szilárdabban kapcsolódik a szalagszerű alaphoz, igy adott esetben feleslegessé válik az, hogy saját simítóhengert használjunk a szállítófelületröl átvéve felhordott műanyagnak a szalagszerű alapra történő rányomásához. A szalagszerű papírok és textíliák mechanikus tömörítésének és zsugorításának az elve már régóta ismert. így a 2 238 230 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírásban és a 3 002 337 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közrebocsátási iratban olyan készülékek vannak leírva, amelyeknél a szalagszerü papirt, vagy pedig textíliát nyomóhenger és végtelenített rugalmas szalag között vezetik át, miközben a nyomóhenger és a rugalmas szalag kerületi sebessége egymástól eltér. Az Egyesült Királyságból a Hunt and Moscrop (Textile Machinery) Ltd., Middleton, Manchester cég gépei is ezen elv szerint dolgoznak és már régóta alkalmazzák ezt az elvet a textilipari berendezéseknél is, ugyanúgy, mint ahogy már régóta ismertek az úgynevezett Rigmel-gépek, amelyeknél a kelmét görgőkön mozgatott, kaucsukból készült végtelenített szalag és fűtött nyomólemez között vezetik át és eközben olyan kontrakciós erőknek teszik ki, amelyek hatással vannak a kelme összehúzódására. Viszont nem volt előrelátható az, hogy fel lehet-e használni ezt az elvet az egyik oldalán műanyaggal mintázatszerűen már bevont szalagszerű alapokhoz. Sokkal inkább féltek a ttól, hogy ez a felhordott műanyag zavarja az összehúzódás folyamatát, vagy pedig meg is akadályozza azt, illetve, hogy az eközben hatásukat éreztető nyíró- és súrlódási erők a felhordott műanyagot a szalagszerű alapon elnyomják, eltolják, vagy pedig esetleg még részben a szalagszerű alapról le is söprik. Ezzel mindenekelőtt a pontszerűen felhordott mintázatnál kellett számolnunk, ahol a viszonylag nagyszámú és kis méretű pontok pontosan meghatározott elrendezése döntő jelentőséggel rendelkezik a betétanyag használhatóságára nézve. A zsugorító kezelés során a szalagszerü alapnak a felhordott műanyaggal együtt olyan hőmérsékletűnek kell lennie, amelyen a műanyag képlékeny és alakítható, hogy az a szalagszerű alap összezsugorodását is követni tudja és a rögzített műanyag miatt ne lépjen fel akadályozás. A nyomóhenger fűtésén át elérhető, alkalmas hőmérsékleti értékek 100-140 °C között vannak az alkalmazott műanyagtól függően, előnyösen 120°C-ot polietilén esetében. Másrészt pedig adott esetben a fékező vezeték, például az alkalmazott fékpofa vagy pedig a nyomóhenger kerületi sebességénél lassabban mozgó rugalmas szalag hűtését is alkalmazni kell, hogy az ott fellépő súrlódási erők hatására ne keletkezzen túl magas hőmérséklet. Előnyösen a nyomóhenger és a fékező vezeték között a szalagszerű alap átvezetését követően a szalagszerű alapot rázásnak tesszük ki, például szökőkerék segítségével, ami elősegíti a zsugorodási folyamat lejátszódását. A találmány szerinti eljárásnál előnyös lehet az, ha a szalagszerü alap zsugorodása előtt azt gőzkezetésnek vetjük alá, előnyösen vízgőzzel a szalagszerű alap műanyaggal nem bevont oldaláról. Ezáltal nemcsak az elektrosztatikus töltéseket szüntetjük meg, hanem lecsökkentjük a fékező vezeték elhasználódását, mivel a zsugorításnál, különösen akkor, amikor kaucsuk- vagy gumifelületi fékpapucsot használunk, vagy pedig a nyomóhengerhez lassabban forgó, végtelenített kaucsuk- vagy gumiszalagot alkalmazunk, viszonylag nagyobb nyíróerők léphetnek fel, amelyek figyelemreméltó kopást okoznak. A szalagszerű alapnak vizgőzzel történő kezelése meglepő hatással van ezen kopás lecsökkentésére anélkül, hogy a zsugorító kezelés hatásosságát csorbítaná. A szalagszerű alapot úgy lehet vezetni ennél a kezelésnél, hogy bevonattal ellátott oldalát adott esetben bordázattal ellátott nyomóhenger vagy pedig a fékező vezeték felé fordítjuk. Megmutatkozott az is, hogy a találmány szerint előállított, betétanyagként történő alkalmazása céljából kívánt nagyságúra stancolt, vagy vágott, tehát így mér feltekercselésre alkalmatlan, melegen ragasztható szalagszerű alap simán elfekszik, mivel a műanyag felhordásakor keletkezett latens belső feszültségek most már gyakorlatilag megszűntek. A találmány tárgya továbbá berendezés is az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
